Fotó: Unsplash.com
A Cofidis – Kutyaszemmel kutatás szerint a magyar emberek 36 százaléka lakik legalább egy kutyát tartó háztartásban, és ez az adat egyúttal azt is jelenti, hogy több mint 3 millió embernek van kutyája, ami a régió egyik legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket. 2017-ben a Statista közreadott kutatásából is kiderül, hogy Magyarország 33%-a tart kutyát, amit a Cofidis legutóbbi felmérése is alátámasztott. Területi eloszlást tekintetében az Alföldön a legnagyobb az ebsűrűég (a háztartások 45%-a), ezt követi Észak-Magyarország 34%-kal, a Dunántúl 34%-kal, és Közép-Magyarország 28%-kal. A kutyás háztartás lényegesen gyakoribb a községekben (49%), mint a városokban (33%), különösen Budapesten, de még itt is 22 % az arányuk. Érdekesség, hogy a diplomások és a legnagyobb jövedelműek tulajdonában az átlagosnál ritkábban (26%), míg a középkorúak körében pedig gyakrabban van eb (43%). Bátran elmondható Magyarország lakosságáról, hogy kutyabarát, hisz a tulajdonosok 42%-a nem zárja ki, hogy lesz újabb kutyája, és a válaszadók között összességében ugyanannyian vásárolnának inkább tenyésztőtől, mint amennyien menhelyről fogadnának örökbe (18%-18%).
„A legfontosabb, hogy olyan kutyát válasszunk, aki be tud illeszkedni a család és a szűkebb környezet érzelmi köreibe, mindemellett tudatában kell lennünk annak, hogy mindez egy 2-3 éves gyerek szintjén működik. Egy kutyával hosszú távú 10-15 éves elköteleződést vállalunk. Érzelmileg ugyan olyan mélyen éli meg, mint egy kisgyerek, ha időközben megunjuk, és emiatt az utcára kerül vagy vissza a menhelyre. Sokan fiatal kutya mellett döntenek, hogy könnyebb dolguk legyen később, pedig egy idősebb, érett kutya egy új gazdához is gyorsan tud kötődni és alkalmazkodni.” – mesélte a kerekasztal-beszélgetés keretében Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológus.
A Kutyaszemmel társadalmi érzékenyítő program meghatározó eleme volt a kutatás, hiszen a kampány a tanulságokat levonva és a feltárt problémákat figyelembe véve épült fel azzal a céllal, hogy megszólítson és bevonjon minden kutyabarát, kutyás és leendő kutyás embert. A program gazdája, a Cofidis Magyarország ezzel szeretné felhívni a figyelmet a menhelyek és a menhelyen élő kutyák helyzetére, valamint a felelős kutyatartás fontosságára, hosszú távú, aktív elköteleződésével.
A menhelyek helyzete
A Cofidis – Kutyaszemmel kutatás kitért a magyarországi menhelyek helyzetének feltérképezésére is, és a menhelyvezetőkkel készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az ebek menhelyre kerülésének elsődleges oka a sok kóbor kutya (70%), mely az ivartalanítás hiányából fakadhat. Másik fő oka pedig, a felelőtlen választás (28%), ugyanis sokan nem gondolják át alaposan, hogy az életmódjukhoz milyen korú, aktivitású és fajtájú kutya illik.
Kiderült, hogy markáns eltérés van az emberek véleménye és a menhelyek tényleges problémái között. A magyar lakosság másképp vélekedik a menhelyek nehézségeiről, mint maguk az érintettek. A magyarok úgy érzik, hogy legnagyobb probléma a menhelyeken a zsúfoltság (72%), az anyagi jellegű problémák (34%), valamint az, hogy nincs pénz az alkalmazottakra (18%). Azonban a menhelyeket megkérdezve, a legégetőbb a pénz- és a szakember hiány (66%), a zsúfoltság (50%), és számottevő az egészségügyi ellátására fordítható pénz szűkössége (34%). A menhelyek segítése a lakosság körében a legnépszerűbb, a legtöbb támogatás ugyanis az emberek részéről (84%) és a civilszervezetektől (72%) érkezik, míg a cégek (40%) a harmadik helyen állnak a listán, ezt követi az önkormányzat (36%), a celebek (14%) és végül az állam (2%).
