5 mítosz a szénanátháról

2019. május 15. | marieclaire.hu

Rengeteg embert érint az évnek ebben az időszakában a folyamatos tüsszögés és orrviszketés, azaz a szénanátha. Van értelme imádkozni az esőért? A pollenmennyiség tényleg csökken éjszaka? Leszámolunk a mítoszokkal.

Folyik az orr, könnyezik a szem, kapar a torok és tüsszög az ember. A szénanátha-szezon beköszöntével az emberek harmadára valamilyen mértékben rátörnek a kellemetlen tünetek, és akármilyen régóta ismerjük már a jelenséget, még mindig számos mítosz és tévhit kering róla.

Semmi köze a szénához
Mivel fűkaszálás közben jelentkeztek a tünetek az embereknél, sokáig azt gondolták, hogy a széna okozhatja. Innen kapta nevét a szénanátha. A pollenekkel való kapcsolatát csak 1859-ben fedezte fel egy brit tudós, Charles Blackley. Eltüsszentette magát, mikor beleszagolt egy csokor perjébe. Ő arra is rájött, hogy a könnyebb polleneket kibocsátó fűfélék és fák virágpora könnyebben kerül a levegőbe, így sokkal nagyobb eséllyel okoznak tüneteket. Ám az immunrendszerrel való összefüggést még ő sem ismerte fel, azt gondolta, a pollenekben mérgező anyagok találhatóak, ez váltja ki a szénanáthát.

A szénanátha kinőhető
Sajnos csak félig igaz az elterjedt nézet, hogy a szénanátha kinőhető. Általában gyermekkorban kezdődik, és az emberek 20 százalékánál ötven éves korra enyhülnek a panaszok. Ám aki nem tartozik a szerencsések közé, az élete végéig megszenvedi a pollenszezont. Ráadásul fordítva is történhet. Vannak, akik csak felnőttként, a harmincas, negyvenes éveikben észlelik először a tüneteket, náluk inkább erősödhetnek a panaszok a kor előrehaladtával.


Az eső kimossa a polleneket a levegőből
A szénanáthától szenvedők gyakran imádkoznak egy kiadós esőért, abban reménykedve, hogy javulnak a panaszaik utána. Ám sajnos ez csak egy enyhe vagy közepes nyári zápornál igaz. 14 év amerikai pollenadatait elemezve arra jutottak a kutatók, hogy 10 centiméternél kevesebb eső valóban javítja a helyzetet, ám ennél nagyobb mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadék inkább felveri a polleneket a levegőbe, főleg ha viharos szél is társul a csapadék mellé.

Napközben erősebbek a tünetek
A bevett tanács szénanáthában szenvedőknek, hogy ha tehetik, napközben inkább ne menjenek az utcára, várják meg, míg este csökken a pollenkoncentráció. Ám ez nem ennyire egyszerű sajnos. Sokkal inkább attól függ, milyen fajta pollen váltja ki a szénanáthát. Egy lengyel tanulmányban öt különféle virágport vizsgáltak, illetve ezek koncentrációját éjjel és nappal. A fekete üröm pollenjének mennyisége valóban alacsonyabb volt éjszaka a levegőben, mint nappal, a parlagfű pollenkoncentrációja ellenben éjszaka volt nagyobb. A pázsitfűfélék és az éder virágporának mennyisége viszont nem változott jelentősen a nap huszonnégy órájában, nagyjából egyenletes maradt a szintje napszaktól függetlenül.
A pollenszint attól függ, milyen könnyen kerül a levegőbe a virágpor, milyen messzire viszi a szél és a napnak melyik időszakában bocsátják ki a növények.

Az antihisztaminok elálmosítanak
Az első generációs allergia elleni gyógyszereknél valóban gyakori mellékhatás volt az álmosság. Ez éjszaka nem is jön rosszul, mikor a kellemetlen tünetek megzavarnák az alvást, viszont napközben nem túl jó érzés a folyamatos álmosságérzet. A nyolcvanas-kilencvenes években forgalomba kerültek a második generációs antihisztaminok, ezek hatásmechanizmusa már sokkal kevésbé okoz mellékhatásként levertséget, álmosságot.


A méz csökkenti a panaszokat
Egy kanál mézet gyakran javasoltak a szénanátha tüneteinek enyhítésére. Ám ennek hatásosságát tudományosan nem sikerült bizonyítani. Egy kicsi finn tanulmány szerint a hagyományos méz nem okoz jelentős különbséget a panaszokban, ám ha a mézhez nyírfa virágporát keverik, segíthet. Ám maguk a vizsgálat készítői is figyelmeztetnek, hogy ez csak egy nagyobb tanulmány előkészítése volt, és az ajánlásokat még nem szabad készpénznek venni.

Forrás: BBC Future
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód