Az évente keletkezett mennyiség fele ráadásul egyszerhasználatos műanyag, amiket bár csak napokig, órákig vagy percekig használunk, nem lebomló anyag révén mégis több száz évig a Földön maradnak. Ezek egy része, megközelítőleg 8 millió tonna szemét az óceánokba kerül, így ma már – sajnálatos módon – szinte nem telik el úgy nap, hogy ne olvasnánk olyan tengeri élőlényekről és madarakról, amelyek pusztulását a gyomrukban felhalmozódott műanyag okozta.
A műanyagmentes július fenntarthatósági megmozdulás résztvevői egy teljes hónapon át nemet mondanak az egyszerhasználatos műanyagokra, hogy felhívják a figyelmet a mértéktelen műanyagfelhasználás veszélyeire, és irányt mutassanak arra vonatkozóan, hogyan találhatjuk meg és építhetjük be az egyszerhasználatos műanyag termékek alternatíváit, vagy ami még jobb, hogyan hagyhatjuk el őket teljesen.
A „Plastic Free July” Ausztráliából indult 2011-ben, azóta pedig az egész világon elterjedt. Tavaly több mint 120 millió ember vett benne részt, megközelítőleg 170 országból. Magyarországon tavaly a Felelős Gasztrohős Alapítvány a Humusz Szövetséggel és a Refillel karöltve népszerűsítette a kezdeményezést, így már hazánk is tagja lehetett a résztvevő országoknak.
Azok, akik tenni akarnak a környezetért, és szeretnék megtapasztalni, milyen a műanyagmentes élet, pár könnyű lépéssel fejest ugorhatnak a Műanyagmentes júliusba.
Mindig figyelj arra, hogy mit és miben veszel!
Már a csapból is ez folyik, de tényleg fontos, hogy a műanyagmentességet a bevásárlásnál is szem előtt tartsuk, és gondosan megválogassuk, milyen csomagolású termékek kerülnek a kosárba. Ahol csak lehet, kerüljük a műanyag csomagolásokat, a felesleges fóliát és celofánt, és a sokadik műanyag zacskó megvétele helyett használjuk inkább saját – lehetőleg vászon – szatyrunkat. Ugyanilyen fontos, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket ne plasztik zacskókba rakjuk, még akkor se, ha így praktikusabbnak tűnik. Törekedjünk tehát arra, hogy inkább fenntartható csomagolóanyagot, mondjuk üveget, fémet, papírt vagy hullámkartont válasszunk. A papír és a hullámkarton ráadásul nemcsak költséghatékony, de lebomló és újrahasznosítható is, a felelős erdőgazdálkodások nyújtotta nyersanyagnak köszönhetően pedig előállításukkal sem teszünk kárt a környezetben.
Vászontáska, fémdoboz, kulacs, bögre, üvegszívószál
Egy műanyaggal teli világban a műanyagmentesség tervezést és előkészületeket igényel. Ha munkába, iskolába megyünk, érdemes mindig magunkkal vinni egy fenntartható anyagból készült táskát vagy ételhordót, hogy se a bevásárlás, se az ebéd beszerzése ne okozzon bonyodalmat. A kávézókban, éttermekben érdemes a saját kulacsunkba, termoszunkba kérni az elviteles italokat, azok pedig, akik a szívószál szerelmesei, könnyedén beszerezhetnek egy-egy fémből vagy üvegből készült, környezetbarát darabot.
Válassz fenntartható, műanyagmentes vendéglátó-egységeket!
HelloAnyu, Reggeli, Placc Café, Kőleves, HILDA; csupán pár példa azokból az éttermekből és kávézókból, amelyek tavaly részt vettek a műanyagmentes július kampányban. Ezeken a helyeken nem is kell külön figyelni a júliusi kihívásra, hiszen eleve elhagyják a műanyagokat az ételek és italok szervírozásánál, csomagolásánál. A gyorséttermek és a sok csomagolóanyagot termelő büfék viszont elkerülendők ebben a hónapban, hiszen szinte lehetetlen, hogy műanyag nélkül jussunk hozzá a rendelésünkhöz.
„Egyik napról a másikra teljesen műanyagmentessé válni – anyagilag is – megterhelő lehet, ezért, ha ez elsőre nem sikerül, nem kell elcsüggedni. Az is elég, ha első lépésként csak az egyszerhasználatos műanyagokra mondunk nemet, de még jobb, ha a TOP 4-est mellőzzük: vagyis legalább egy hónapra kizárjuk az életünkből a műanyagból készült zacskókat, flakonokat, szívószálakat és a kávés poharakat. Tegyük inkább le a voksunkat a papír- és hullámkartonból készült csomagolások mellett, de minden esetben figyeljük a felelős és fenntartható erdőgazdálkodásokat jelző FSC jelzéseket” – tette hozzá Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.
Fotó: Getty Images
