A tengerpartokat beborító műanyagszemét látványa sokkoló, ráadásul az óceáni műanyaghulladék nagy része lassú lebomlású, és mikroműanyagként tovább szennyezi az élővilágot. Ám végre nem csak egyénként tehetünk azért, hogy javuljon a helyzet. Az Európai Parlament képviselői óriási többséggel fogadták el az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló indítványt, amely a beterjesztő szerint a tengerekben lebegő, az élővilágot súlyosan károsító hulladéktípusok hetven százalékát lefedi.
Nem tűnik el sajnos minden szemét az Európai Unió országaiból, de 2021-től környezetkímélő alternatívával kell kiváltani az egyszer használatos műanyag evőeszközöket, nemcsak a kést, villát, kanalat, hanem az evőpálcikákat és tányérokat is, valamint a műanyag szívószálakat, fültisztító pálcikákat és a lufitartó pálcákat. Tiltólistára került még a hőtartó kávéspoharak alapanyaga, az EPS (expandált polisztirol), és az úgynevezett oxo-degradációs műanyag. Ez oxigénnek, hőnek és nedvességnek kitéve ugyan lebomlik, de utána még biológiai bontásra lenne szükség, ami nem feltétlenül valósul meg. Az egyes tagországoknak is lesz feladata. 2029-ig össze kell gyűjtenie minden országnak a műanyag palackok kilencven százalékát, és 2025-re a műanyag flakonoknak legalább negyedrészt, 2030-ra pedig harmadrészt újrahasznosított műanyagot kell tartalmazniuk.
Tovább szigorították “a szennyező fizessen” elvet is az egyszer használatos műanyagok tiltása mellett. Ez azt jelenti, hogy ezután nagyobb felelőssége lesz a gyártóknak a termékeik okozta környezetszennyezésért. Ez nem csak a dohányipari cégekre vonatkozik, hanem például a halászati- és horgászezközöket gyártókra is. Így nem csak a halászok és horgászok feladata lesz az elszabadult hálók és tartozékok begyűjtése a vizeinkből, hanem a gyártók állják majd ennek költségeit. A dohánytermékek, műanyag poharak, nedves törlők és intimbetétek gyártóinak pedig fel kell tüntetniük a csomagoláson, hogy a termékek szétdobálása káros hatással van környzetünkre.
Fotó: Unsplash
