A kutatók úgy gondolják, hogy a dadogás, mely egy élethosszig tartó, rendkívül sok előítéletet és megbélyegzést magával hozó beszédzavar, az agy beszédközpontjának problémáiban gyökerezik. Úgy vélik, hogy egy bizonyos sejttípus, az asztrociták alacsonyabb száma okozhatja a dadogást.
Agyi eltérés, nem beszédzavar
“A genetikai, molekuláris és sejtszintű elváltozások azonosítása, melyek a dadogás hátterében húzódhatnak, arra enged következtetni, hogy az állandó dadogást agyi eltérésként kell számon tartanunk” – mutatott rá Dr. Andrew Griffith, a kutatás egyik vezetője. “Még fontosabb, hogy sikerült megtalálni azt az agyi területet és sejtcsoportot, melyek a dadogás okozói, így nemcsak új gyógymódokat dolgozhatunk ki, de más beszédzavarokat is jobban megérthetünk” – tette hozzá a kutató.
Nem mindenki növi ki
A dadogás szüneteket és bizonyos hangok, szótagok vagy szavak akaratlan ismétlését jelenti, mely megszakítja a beszéd normális folyamát. A dadogó ember tudja, mit akar mondani, ám nehezen tudja kimondani azt. A leggyakoribb kisgyermekeknél, akik gyakran elnövik a dadogást. Négyből egy gyereknél jelentkezik a dadogás, ám csupán a felnőttek egy százaléka küzd az állandó dadogással.
A csillag alakú sejtek a kulcsfontosságúak
Nagyon fontosak a képalkotó vizsgálatok a dadogás tanulmányozásában, ám nem feltétlenül vitték közelebb a kutatókat a megoldáshoz. “A genetikai vizsgálatok azok, amelyek segítenek feltárni a mutációkat, amik a dadogásért felelős sejtek számának csökkenését okozzák” – mondta Dr. Dennis Drayna, a kutatás vezetője. A körülbelül kétszáz millió idegrost, amely a kommunikációt biztosítja a jobb és bal agyfélteke között, segít közvetíteni azokat a jeleket, melyek a mozgáskoordinációért és a beszédért felelősek. Miután megtalálták azt a gént, amely a dadogásért felel, arra is rájöttek a kutatók, hogyan hat az agyra, és hogyan alakul ki a dadogás. A genetikai mutáció hatására az agy csillag alakú sejtjei, az asztrociták száma lecsökken, így a hangképzés zavara lép fel. Az asztrociták fő funkciója ugyanis az idegsejtek védelme, burkolása, és ha ez sérül, zavarok keletkeznek a beszédkészségben.
Más betegségekkel is kapcsolatba hozható
A dadogásért nem csak egyetlen gén felelős. Az információátadás, a sejtek működése, mennyisége és elhelyezkedése is más-más gén hatására változik meg, és alakul ki a beszédzavar. Ugyanezek a gének ráadásul más betegségekkel is kapcsolatba hozhatók. A dadogásért felelős génmutáció van jelen például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kialakulásánál is, ám a kutatók abban még nem biztosak, hogy a dadogás előrejelzi-e vajon ezeknek a betegségeknek a későbbi kialakulását.
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
