„Előfordul, hogy egy terület annyira szennyezett, hogy ropognak a palackok alattunk”

2020. július 26. |

Joggal gondolhatnánk, hogy az utóbbi időben az emberiséget sújtó katasztrófák megtették a hatásukat, tanultunk belőle, és a Föld végre fellélegezhet. A szomorú valóság ezzel szemben az, hogy a természetet elárasztó szeméthalmok nem szűntek meg, hanem évről évre újratermelődnek. A PET Kalózok felvették a harcot a Tiszát rendszeresen elárasztó hulladékrengeteggel. A tiszai hulladékból épült hajójukkal járják a folyót, miközben megtisztítják azt az ártéren lerakódott és a víz tetején úszó szeméttől. Dóra Szilviával, a PET Kupa kommunikációs vezetőjével beszélgettem.

Az elmúlt hetekben, hónapokban attól volt hangos a közösségi média, hogy a világjárvány figyelmeztetés az emberiség számára, azonnal vissza kell térnünk a gyökereinkhez, a természethez. Milyen irányba befolyásolta a koronavírus a tiszai hulladék mennyiségét? Az emberek inkább halmoztak, vagy elkezdtek odafigyelni a környezetükre?

A tiszai hulladék 80%-a külföldről érkezik hozzánk. A szemét útja hosszú folyamat, az áradás pedig már lecsengőben van, így még nem tudjuk pontosan, hogy mennyi hulladékot hozott magával. Itthon sokkal kevesebb szemét kerül vizeinkbe, mint a felvízi országokban, Ukrajnában és Romániában. A járvány feltehetőleg nem volt nagy hatással a hulladék mennyiségére. Amennyivel kevesebbet vásárolt az emberiség, annál több volt a vírus elleni védekezés miatti extracsomagolás. Például az ételek házhozszállításával rengeteg hulladékot termeltünk.

Hogyan tudjuk felhívni a környező országok figyelmét arra, hogy a vizeink az ő hulladékukkal vannak tele?

Elsősorban Ukrajnából és Romániából érkezik hulladék. A megoldás az lenne, hogy ott, helyben kialakuljon egy olyan hulladékgazdálkodási és elszállítási rendszer, ami megoldja azt a problémát, hogy jelenleg az emberek a Tisza árterében rakják le a háztartási szemetüket. A múlt héten Áder János levelet intézett Volodimir Zelenszkij ukrán és Klaus Iohannis román elnöknek, amiben felhívta a figyelmüket arra, hogy milyen sok hulladék érkezik az áradással a Tiszán és a Szamoson. Nagyon fontosak a kormányközi egyezmények, és az, hogy nyomást tudjunk gyakorolni Ukrajnára ebben a kérdésben, különben nem változik a helyzet.

Külföldi szervezetekkel is együttműködtök?

Rendszeresen szervezünk itthon szakmai kerekasztalokat, ahova különböző hulladékgazdálkodási szakembereket és aktivistákat hívunk meg. Két évvel ezelőtt rendeztük meg az első ilyen külföldi tanácskozást Visken, Kárpátalján. Eljött az ukrán Tudományos Akadémia egyik szakavatott embere is, aki beszámolt az éppen kidolgozás alatt álló hulladékgazdálkodási stratégiáikról. Emellett próbálunk minél több aktivistát és munkáskezet bevonni Ukrajnában, akik segíteni tudják a munkánkat. Mi cserébe szaktudással és használható eszközökkel támogatjuk őket. Francz Béla például teherautóval járja a kárpátaljai falvakat, értékesíti az összegyűjtött hulladékot, mi pedig segítettünk neki abban, hogy fejleszteni tudja tevékenységét. Indítottunk egy adománygyűjtő kampányt, ahol többmillió forint jött össze, így meg tudtunk neki vásárolni két olyan autót is, amit később hasznosítani tud majd munkája közben.

A legújabb kisfilmünk erről, amely a kárpátaljai helyzetet is bemutatja:

Folyómentő teherautót Bélának! – videoriport, 1. részKüldjük ezt a videót mindenkinek, aki pénzzel, lélekkel támogatta a Folyómentő Teherautó adománygyűjtő kampányt. Mint a filmből kiderül, a vírus megnehezítette, de nem lehetetlenítette el a célt – a kőrösmezei Francz Béla támogatását. Videós beszámoló, első rész.#folyomentoteherauto #franczbela #adjukossze

Közzétette: Pet Kupa – 2020. július 20., hétfő

Sokan felesleges erőfeszítésnek tartják a hulladékgyűjtést és a zero waste életmódot, mert úgy gondolják, hogy nem ők fogják megváltoztatni a világot, egyedül…

Erről az a véleményem, hogy soha nem várhatunk másokra, hanem mindig nekünk kell megtennünk a megfelelő, első lépéseket. Minden az egyéni felelősségvállalásnál kezdődik. Ott, hogy én mindent megteszek a cél érdekében, gyerekek számára pedig nagyon fontos a szülők és a pedagógusok példamutatása.

Nemrég felavattátok a plasztikladikot, aminek szintén fontos szerepe van az edukációban.

Idén már a nyolcadik hulladékgyűjtő versenyt fogjuk megrendezni a Felső-Tiszán. Ilyenkor egy hétig pillepalack hajókkal evezünk. A kezdeti időszakban azon volt a hangsúly, hogy minél több hulladéktól mentesítsük ezt a gyönyörű természeti környezetet. Ahogy egyre több önkéntes és szakértő segít minket, megfogalmazódott bennünk, hogy mi magunk is kísérletezhetnénk a műanyaggal, így elkezdtünk azon gondolkodni, hogy milyen fejlesztésekkel tudnánk jó példát mutatni. Egyértelmű volt, hogy amit csinálni fogunk, az a vízisportokkal lesz kapcsolatos. Így került szóba az újrahasznosított műanyagból készült evező, a hagyományos tiszai ladik és a lebegő kikötők terve is. A következő projekt az lesz, hogy kajakok és kenuk formájában fog újjászületni a műanyag.

Olvastad már?

Milyen eljárással készült a tiszai plasztikladik?

A Tiszából gyűjtött, szelektált és aprított műanyag hulladékból, speciális eljárással készültek el a préselt hulladéklemezek. A műanyag palackok kupakjait, a mosószeres flakonokat és üdítőitalos rekeszeket gyakran vegyes anyagokból, etilénből és propilénből gyártják, és a kettőt csak megfelelő technológia alkalmazása mellett lehet szétválasztani egymástól. Az eljárás során először a folyami üledéket távolítják el, majd szétválasztják a propilént és az etilént. Utóbbit aztán magas hőmérsékleten megolvasztják, és nagy nyomáson lemezzé préselik. Végül a kihűlt és megkeményedett lemezeket méretre vágják. Így készültek el azok a pallók, amikből felépült a tiszai plasztikladik és a Palackorrú Lebegő Kikötők fedélzete.

Mi volt a célotok a Palackorrú Lebegő Kikötők építésével azon túl, hogy a kihalászott hulladékot újrahasznosítottátok?

A kikötők Tiszakóródon, Zsurkon és Záhonyban várják a vizitúrázókat – itt, a Felső-Tiszán szoktuk megrendezni a nagy nyári versenyeinket. Ezek a települések közel fekszenek a határhoz, így rengeteg hulladék halmozódik fel az ártérben. Ahogy a neve is mutatja, lebeg a vízen, és olyan a formája, mint egy klasszikus pillepalacknak. A túrázók ki tudják kötni rajtuk kajakjaikat, és a rajtuk elhelyezett információs táblákról megtudhatják, hogy milyen egyéb aktivitásra van lehetőségük, illetve milyen látványosságok találhatóak a környéken. A Tiszát egy csodálatos ártéri erdő veszi körbe, így sokszor fogalmunk sincs arról, hogy mi van azon túl. A kikötők turisztikai értékkel bírnak, a plasztikladikkal pedig szerettük volna megmutatni, hogy érdemes helyben újrahasznosítani a műanyagot, és egy ősi mesterség élhet tovább az új anyag felhasználásával. Fontos, hogy a plasztikkal önmagában semmi gond nincs, ha megfelelően van kezelve, nem marad szemét, hanem visszakerül az anyagok körforgásába.

Szeretnétek még további helyekre is terjeszkedni a Palackorrú Lebegő Kikötőkkel és további ladikokat gyártani?

Nagyon szeretnénk, ezzel a kísérlettel megvizsgáljuk, hogy mennyire lesz sikere. Az első ladik egy prototípus. Szabó László építőmesternek is feladtuk vele a leckét, pedig már több száz ladikot készített. Ő azt mondta, hogy nagyon élvezte ezt a munkát és lát benne fantáziát. A plasztikladik ugyanúgy úszik a vízen és ugyanolyan jól kormányozható, mint a fából készült társai. A műanyag pallók azonban nehezebben bírják a fúrást, faragást az összeillesztés során, így erre más technikát kellett találnunk. Reméljük, az új anyaggal sikerül megőrizni a ladikkészítő hagyományt az utókor számára. Palackorrú Lebegő Kikötőkből pedig biztosan fognak még épülni, ha megszeretik őket a vizi túrázók.

Nemrég elengedtetek a Tiszában négy GPS-jeladóval ellátott PET-palackot, amiket a tiszai hulladék monitorozására használtok. Milyen adatokat ismertetek meg a projekt kezdete óta?

A hulladék begyűjtéséhez nagyon fontos, hogy tudjuk, hol alakulnak ki a szemétszigetek. Jövő tavasszal expedícióra indulunk: végig fogjuk hajózni a Tiszát a forrástól a torkolatig. Idén tavasszal gyalogosan jártuk be a folyó főbb magyarországi partszakaszait, hogy meg tudjuk vizsgálni a hulladékhelyzetet – ezt egészíti ki a jeladóval ellátott palackokkal történő kutatás. Ezek fennakadhatnak, megállhatnak, elsodorhatja őket az ár. Ha elakadnak egy nagyobb kanyarban, akkor láthatjuk, hogy hány hét vagy nap múlva tudnak továbbmenni. Hármat tudtunk közülük követni, amiből azt láttuk, hogy Vásárosnamény és Záhony között 5-6 km/órás sebességgel haladtak, vagyis 60 kilométert tettek meg 11-12 óra alatt. Folyamatosan fejlesztjük a technikánkat, hogy követni tudjuk őket.

A Tisza feltérképezésének eddigi eredményeit a tisztatiszaterkep.hu oldalon összegeztük, ami egy friss hulladéktérkép a magyarországi szakaszról. Megtudhatjuk róla, hogy melyek a legszennyezettebb helyek és területenként milyen összetételű a hulladék. A térképet további praktikus információkkal is bővíteni fogjuk a felhasználóink számára, így a térkép segítségével akár önálló folyómentő akciókat is szervezni tudnak majd a tapasztalt, környezetvédelem iránt elhivatott emberek, akik ismerik az általunk kialakított gyakorlatot. Terepen a TrashOut nevű mobilapplikáció segíti a hulladéktérképezést. Már magyar nyelven is bárki számára elérhető és hamarosan online adatkapcsolat lesz az applikáció és a tisztatiszaterkep.hu között.

A palack segítségével külföldön is kutattok, vagy csak Magyarország területét vizsgáljátok?

A Forrástól a torkolatig expedíció le fogja fedni a folyó teljes hosszát, és a GPS-jeladóval ellátott palackokkal történő kutatás is folyamatos fejlesztés alatt áll. A Tiszta Tisza Térképet rendszeresen frissíteni fogjuk, hogy a határon túl is lássuk a lerakóhelyeket és a hulladék összetételét.

A jeladós palackok speciálisak vagy a kihalászott hulladékból kerültek ki?

Ez egy teljesen átlagos pillepalack, amiben speciális berendezést helyeztünk el. A jeladón kívül egy papírra nyomtatott üzenetet is találhatunk benne arról, hogy mi célt szolgálnak és mi velük a teendő, ha valaki rájuk lel. Egy tavalyi megtörtént eset is mutatja, hogy érdemes ezzel foglalkozni: egy ukrán vodkásüveget engedtünk el a Tiszában, ami 280 kilométert tett meg néhány hónap alatt, majd pont egy aktivistánk találta meg Kiskörénél.

Milyen technikát alkalmaztok a Tisza hulladéktól való megtisztítására?

A hulladékgyűjtést szervezett keretek között végezzük és megfelelő védőfelszereléssel látjuk el az önkénteseinket. Szakszerű felkészítést biztosítunk arról, hogy hogyan gyűjtjük össze és válogatjuk szét a hulladékot. Ahhoz képest, hogy mennyi szemét rakódott le az ártéri erdőkben, sokkal kevesebb lebeg a vízen. Sokszor előfordul, hogy egy terület annyira szennyezett, hogy ropognak a palackok a talpunk alatt. A versenyek közben a pillepalack hajók legénysége főleg kenukkal köt ki az ártérben és a parton zsákokba gyűjti össze a hulladékot. Ezután a tele zsákok a PETényi Szemétevő Szeméthajóra, a verseny anyahajójára kerülnek. A nap végén a rakományt kirakjuk a partra, szelektáljuk és elszállításra kerül a megfelelő hulladékkezelésre.

Mit gondoltok a műanyagmentes július nevű kezdeményezésről?

Nagyon jó kezdeményezésnek tartjuk. Ez a kezdeményezés is felhívja a figyelmünket arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk. Jó, ha ott lapul a táskánkban egy újratölthető vizespalack és nem másikat vásárolunk. Jó minőségű, finom és tiszta ivóvizünk van, amit nyugodtan fogyaszthatunk. Mérlegelnünk kell azt is, hogy valóban szükségünk van-e egy adott tárgyra, esetleg találunk egy már meglévő dolgot a háztartásunkban, ami szolgálhatja ugyanazt a célt.

Mik a terveitek a jövőre nézve?

A világjárvány előtt kilátásban volt tavaszra a Forrástól a torkolatig nevű expedíció, ami a hulladék monitorozó munkánk egyik fontos része – ezt jövő tavaszra kellett halasztanunk. Három versenyt terveztünk erre az évre, és kettőt meg is tudunk szervezni, így a Felső-Tiszai és a bodrogi PET Kupát megtartjuk. Szeretnénk legyártatni a kajakok és a kenuk prototípusait. Csapatépítőket szervezünk, ahol egy-egy vállalat kisebb csoportjait visszük el hulladékgyűjtő programjainkra. A hulladékmonitoring folyamatosan zajlik, hogy mindig tudjuk, hogy éppen milyen a hulladék helyzete.

További öko cikkekért kattints IDE!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód