Világszerte égő erdőségek, olvadó jégsapka, haldokló jegesmedvék, szomjazó embertömegek. A 2019-es sajtó ilyen ijesztő és óriási szorongást kiváltó képekkel volt tele. A klímaváltozás riasztó képei a sorra megdőlő melegrekord számokkal is alátámasztva, mind kétségtelenül azt bizonyították, hogy a Föld élővilágának rohamos pusztulása sajnos nem egy rossz álom, hanem immár valóság, ami, ha nem vigyázunk, földi örökségünk elvesztéséhez vezet. A figyelemfelkető híreknél jóval kevesebbet, sőt, egy ideig szinte semmit sem hallottunk arról, hogy mit tehetünk mi laikusként vagy szakemberként annak érdekében, hogy enyhítsük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, számunkra beláthatatlan következményeit.
Az elmúlt évek egyik, talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés.
A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerült mint a megoldás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan ki is számolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid-szintje jelentősen csökkenjen. (Körülbelül az USA és Kína területére együtt.)
Nem csoda, hogy világszerte rengeteg faültető közösség szökkent szárba, sok híresség állt a faültetők mellé. Kormányok, politikusok, vállalatok indítottak tömeges faültetéseket. Az egyik legnagyobb globális kezdeményezés például a One Trillion Trees Initiative. A hasonló nemzetközi és egyéni kezdeményezések mellett az Egyesült Nemzetek a következő évtizedet az élőhelyek helyreállításának és a bolygó újrazöldítésének szenteli. Magyarországon is több faültető közösség működik folyamatosan, köztük az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa közösség.
A sok egymás mellett működő faültető szervezet, illetve erdősítő kezdeményezés mára szép eredményeket ért el. A kezdeti sikerek mellett azonban sok negatív kritika és szakmai probléma is előkerült, ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, amikor Törökország egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt a tudósítások szerint legnagyobb részük elpusztult. Az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők, a kritikus megjegyzésekre pedig van előremutató válasz.
Igaz, hogy a faültetéssel önmagában nem tudjuk megállítani a klímaváltozást?
„Ez pontosan így van. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait legalább mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának nagyon radikális csökkentésére is van szükség, és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállást kell előnyben részesíteni. Ebben magánemberként is léphetünk, de emellett minden faültetéssel hozzájárulunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, és az élővilág változatosságának fenntartásához” – mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió Fa alapítvány erdőökológusa.
Hallhattunk, olvashattunk arról is, hogy nem érdemes fát ültetni, ha nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyre milyen fafajt, vagy fafajokat érdemes ültetni, ha nem tudjuk az utógondozásukat biztosítani, illetve akkor sem, ha a helyi lakossággal nem volt előre egyeztetve az ültetés (pl. egy nagyobb erdősítésnél). Gyakran előkerül az az álláspont is, hogy a jó állapotú gyepek erdősítése komoly természetvédelmi károkat okozhat.
„Erre több tanulmány is felhívja a figyelmet, például olyan címmel, hogy „Fákból nem lesz erdő”, rámutatva, hogy az erdők összetett rendszerek, ezek fenntartása, védelme nagyon fontos, és a szakszerűtlenül elültetett fák, a tájidegen, invazív fajok telepítése nagyobb kárt okozhat a környezetben, mint amennyi hasznot hoz. A 10 millió Fa közösség első szakértői kerekasztala, a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is, a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítás) is az egyik legfontosabb cél. A jó állapotú gyepek, rétek mind a szénmegkötés, mind az élővilág sokfélesége szempontjából legalább olyan fontosak, mint az erdei ökoszisztémák, ezek erdősítése veszélyezteti a terület biodiverzitását és szénraktárait, tehát a jó állapotú és/vagy védett rétek, gyepek erdősítése nem elfogadható.
Ezért minden fásításkor, erdősítéskor a kijelölt terület státuszát ellenőrizni kell!
Sok hazai tájban, de a legszárazabb hazai tájakon kiemelten (alföldi homoki talajok) erdősítés helyett a gyepesítés – a tájnak megfelelő magkeverékkel – a megfontolandó tevékenység, mind klímavédelmi, mind természetvédelmi szempontból ” – tette hozzá az ökológus.
Így ültetünk mi – a szerkesztőségünk teljesítette a 10 millió fa karanténkihívását
Úgy terveztük, a Go Green lapszámunk megjelenésekor a szerkesztőségünk fát fog ültetni a 10 millió fa projekt segítségével. Aztán jött a koronavírus, így a helyzethez alkalmazkodva mindenki otthon ültetett valamit, ezzel is kicsit elviselhetőbbé téve a bezártságot.Védjük a már meglévő erdőket!
„Szintén fontos állítás, hogy a meglévő erdők védelme rendkívül fontos, legalább annyira, mint a faültetés. Minden természetszerető, fákat kedvelő embert csak bíztatni tudunk, hogy hallassák a hangjukat, ha a meglévő erdők védelme csorbul. Ahhoz azonban, hogy hazai és globális szinten az erdők, fás területek pusztulását, csökkenését megállítsuk, három eszközt kell használnunk: erdőirtások megállítása, meglévő erdőterületek védelmének növelése, és az erdősítés, fásítás.”
Az említett cikkben, a szegedi kutatócsoport állításában megjelenik az is, hogy az erdők szárítják a környezetüket, ezért a faültetés veszélyes lehet. Száraz, vízhiányos területeken, a faültetés, de még inkább az intenzív erdősítés rossz hatással lehet a környező táj vízháztartására. A magyar tanulmány szerint a kiskunsági hazai nyarasok, telepített akácosok és feketefenyvesek is ilyen hatásúak.
„Erről a tanulmányról egy kicsit hosszabban beszélek, mert a sajtóban megjelent hírek miatt sokan elbizonytalanodtak, hogy érdemes-e az Alföldön, illetve akár Magyarországon fát ültetni. A tanulmány szerzői megbízható kutatók, a kutatások eredményei helytállóak. Mégis fontos kiemelni, hogy az eredmények egy erősen vízlimitált tájban születtek, amely hazánk legszárazabb része, a Duna-Tisza közének homokhátsága. A homokhátságon általában erdősztyepp a termőhelynek megfelelő vegetáció, és nem zárt erdő, a buckatetőkön természetes körülmények között is természetes homoki gyepek élnek.
Emellett fontos hangsúlyozni, hogy erről a területről, akárcsak az Alföld nagy részéről a csatornarendszerek minden évben sok millió m3 vizet vezetnek le, tehát az egész alföldi tájat belvízvédelmi célzattal mesterségesen kiszárítják. A megjelent tanulmány érvényességi köre tehát nem terjed ki a többi, kevésbé vízlimitált alföldi tájra, és más természetes élőhelyekre, vagy facsoportokra sem, illetve nem tárgyalja, hogy egy természetes vízjárás, magasabb talajvízszinttel mennyiben változtatná az eredményeket.
Tehát az Alföld kevésbé vízlimitált részein, a talajvízhez közelebbi területeken továbbra is érdemes fásítani, erdősíteni, kerülve az intenzíven művelt, ültetvényszerű, tájidegen fajokkal (feketefenyő, fehér akác, nemes nyarak) történő erdősítést. A legvitatottabb homokhátsági régiókban is nagyon fontos és életbevágó a városok, települések zöldítése, hiszen ezen települések a legkitettebbek a klímaváltozás hatásainak.”
Számunkra érzékelhetővé vált, hogy a témában megjelent cikk hatalmas elérésével sok embert sikerült elbizonytalanítani. Összességében tehát azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy Magyarország nagy részén fontos, és érdemes fát ültetni és erdősíteni. Magyarország erdősültsége 21%, ez a szám még jelentősen növelhető. Mindemellett nagyon fontos, hogy a meglévő erdeink, jó állapotú gyepjeink megfelelő védelmet kapjanak, és hogy a faültetéseknél szakszerűen járjunk el, a termőhelynek megfelelő fajokat ültessünk, és külterületen őshonos fajokat részesítsünk előnyben. A 10 millió Fa országos közösség munkáját a kezdettől fogva olyan szakemberek segítik, mint dr. Aszalós Réka erdőökológus, Bozzay Balázs, környezetgazdálkodási agrármérnök, erdésztechnikus és Zsolnai Balázs, kertészmérnök, növényorvos. Az általuk készített megalapozott szakmai útmutató, mindezen szempontokra körültekintően, ugyanakkor bárki számára érthető módon hívja fel a figyelmet.
Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
