A férfiak gumióvszerrel kapcsolatos averzióját én is többször megtapasztaltam már az életem során, a húszas éveim elején például kifejezetten azért kezdtem el hormonális fogamzásgátlót szedni, mert az akkori partnerem túl kényelmetlennek találta az óvszert. Mivel húszévesen még egyáltalán nem voltam képben a fogamzásgátlók esetleges mellékhatásaival, gondolkodás nélkül elmentem a nőgyógyászomhoz, és felírattam a tablettákat. Én még a szerencsésebbek közé tartozom, a fogamzásgátlós éveim alatt ugyanis nekem „csak” a gyakori migrén okozott problémát. (Vagy legalábbis erről az egy tünetről tudom biztosan, hogy a tablettával volt összefüggésben.)
A migrén azonban tényleg csak egy a rengeteg – súlyos és kevésbé súlyos – mellékhatás közül, amit a szájon át szedhető hormonális fogamzásgátlók okozhatnak.
A hormonális fogamzásgátlók enyhébb mellékhatásai közé tartozik:
- a libidócsökkenés
- a súlyváltozás (hízás, fogyás)
- a gyakori migrén
- a szédülés
- a mellérzékenység/-fájdalom
- a hányinger
- a szorongás, depresszió
- a hangulatingadozás
- a rendszertelen vérzés
- a visszatérő hüvelyi fertőzés
A súlyos mellékhatásai között ott találjuk:
- a vérrögképződést, trombózisveszélyt
- a magas vérnyomást
- a stroke-ot
- a szívinfarktust
- az epekövességet
- a májelégtelenséget
- a méhnyakrák kockázatának megnövekedését
- a mellrák kockázatának megnövekedését
A francia gyógyszerészeti ügynökség által 2000 és 2011 között végzett átfogó kutatás eredménye szerint évente több mint 2500 mélyvénás trombózist és minimum 20 halálesetet okoz a fogamzásgátló az országban. Az Európai Gyógyszerügynökség pedig 2018-ban adott ki arról figyelmeztetést, hogy a hormonális fogamzásátlók használata fokozott öngyilkossági kockázattal járhat.
A hormonális fogamzásgátlók tehát tényleg komoly kockázatot jelentenek a nők fizikai és mentális egészségére, ezeket a veszélyeket azonban sok esetben maguk az orvosok is hajlamosak félvállról venni. Ahogy a Házipatika.com cikkében is olvasható, a fogamzásgátló tabletta első felírása előtt fontos lenne az anamnézis (kórelőzmény) felállítása, a páciens állapotának felmérése, majd az eredmények elemzése annak érdekében, hogy a szakemberek kizárhassák a tabletták okozta esetleges kockázatokat, szövődményeket. Ez azt jelenti, hogy a fogamzásgátló tabletták felírása előtt a nőknek át kellene esniük egy komplex vizsgálaton: az általános vérkép mellett ajánlott lenne ellenőrizni az érintettek májfunkcióját, felmérni a trombózishajlam kockázatát, valamint a konzultáció során nagyon fontos lenne minden esetben kikérdezni a családban korábban előfordult trombózisos, embóliás, illetve nőgyógyászati daganatos megbetegedésekről. Ez lenne az elvárható protokoll annak érdekében, hogy minimálisra csökkenhessen a későbbi szövődmények kialakulásának esélye. Ehhez képest például nekem – és a legtöbb nő ismerősömnek, akit kérdeztem a témában – annak idején bármiféle vizsgálat vagy kérdés nélkül felírta a nőgyógyász a kombinált fogamzásgátló tablettát. (Bár az is igaz, hogy akkoriban csóró egyetemistaként még állami nőgyógyászhoz jártam, lehet, hogy egy magánorvos kicsit körültekintőbb lett volna…) De bárhogy is legyen, a többi között ez a nem megfelelő tájékoztatás az oka annak, hogy rengeteg nő úgy szedi a hormonális fogamzásgátló gyógyszereket, akár hosszú éveken át, hogy fogalma sincs azoknak a mellékhatásairól. Én nagyjából 5 éven át szedtem a tablettát, és azután hagytam abba, hogy elkezdtem egyre többet olvasni a mesterséges hormonok szervezetemre gyakorolt hatásáról.
A tabletta elhagyásával azonban jött a sokak számára ismerős kérdés: mégis hogyan kellene védekezni ezután? A pirulák után számomra évekig az óvszer jelentette a megoldást (ekkor már másik partnerrel), egészen addig, amíg be nem köszöntött az életembe az endometriózis – vagyis annak a nagyon erős gyanúja, a laporoszkópiás műtétre ugyanis nem vállalkoztam. Az endometriózis gyanúja egyik pillanatról a másikra repített vissza a startvonalra, a nőgyógyászom ugyanis közölte, hogy a probléma orvoslására hormonális fogamzásgátló szedésére lesz szükség. Én persze rögtön kifejtettem a mesterséges hormonokkal kapcsolatos ellenérzéseimet és a korábbi negatív tapasztalataimat, amire a szakember azt a megoldást tudta javasolni, hogy akkor nem szájon át szedhető fogamzásgátlót ír fel, hanem hormonális spirált, ami a méhbe felhelyezve fejti ki a hatását – mondván, hogy egy ilyen eszköz a tablettákkal ellentétben kevesebb mellékhatással jár. Bár az eszköz és a felhelyezés árát hallva majdnem lefordultam a székemről, az orvos végül sikeresen meg tudott győzni és nyugtatni a spirállal kapcsolatban.
A nyugalmam nagyjából addig tartott, amíg hazaérve a kíváncsiságtól hajtva rá nem kerestem a receptemre felírt spirál nevére. Ekkor bukkantam rá arra a több száz bejegyzést számláló, jelenleg is aktív fórumra, amit kifejezetten ennek a bizonyos eszköznek szenteltek. Amit ott olvastam, abban nem volt sok köszönet. A fórumozók között természetesen sokan voltak, akik évek óta gond nélkül alkalmazzák a spirált, kizárólag pozitív tapasztalattal – a probléma csak az, hogy legalább ugyanennyien számoltak be negatív élményekről és konkrét horrorsztorikról is. A beszámolók szerint rendkívül sok nőnél jelentkezett például a spirál felhelyezése után erős alhasi fájdalom és nagyon erős vérzés, de voltak olyanok is, akiknél mellékhatásként méhperforáció lépett fel, magyarán az eszköz átszúrta a méhfalukat. Megint másoknál méhen kívüli terhességet eredményezett, de olyan is előfordult, hogy az érintettnek el kellett távolítani a méhét az eszköz okozta komplikációk miatt.
Ez volt az a pont, amikor a teljes összeomlás szélére kerültem. Nemcsak kétségbeesést, de mérhetetlen dühöt is éreztem.
Hogyan lehetséges egyáltalán, hogy a több mint hatvan éve létező, nők számára kifejlesztett hormonális fogamzásgátlást a mai napig nem sikerült biztonságossá tenni?
És egyébként is: miért a nőknek kell szívni az esetek többségében a védekezéssel? A hormonális fogamzásgátlásnak a nők lelki és testi egészségére is negatív hatása van, ha pedig ez nem lenne elég, még egy vagyont is ki kell fizetnünk érte minden hónapban (ha tablettáról van szó). Miért nem történt az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag semmilyen fejlődés ezen a téren? Miért vesszük a mai napig társadalmi és egyéni szinten is félvállról a fenti mellékhatásokat? Vagy pontosabban fogalmazva: ha nőkről van szó, miért tartjuk ennyire elfogadhatónak ezeket a kockázatokat?
Egy nem kívánt terhesség elkerülése érdekében mi, nők az egészségünket is hajlandóak vagyunk feláldozni, miközben a férfiak… Nos, miközben a férfiaknak valójában nagyon is a rendelkezésére állna egy mellékhatásokkal nem járó, relatíve olcsó, könnyen beszerezhető és hatékony fogamzásgátló eszköz, ami nemcsak a nem kívánt terhességektől, de a nemi betegségektől is meg tud védeni. Igen, az óvszerről van szó. Arról az óvszerről, amit a férfiak jelentős része nem hajlandó rendszeresen használni. És hogy miért? Mert elmondásuk szerint gumival kevésbé élvezetes számukra a szex. Igen, ennyi az indok.
Hormonális fogamzásgátlás a férfiaknak?
Az egész fogamzásgátlás mizéria egyébként csak még dühítőbbé válik, ha tisztában vagyunk a hormonális fogamzásgátlók történetével. Ahogy arról már egy korábbi cikkben részletesen írtunk, annak idején eredetileg a férfiak számára kezdtek el hormonális fogamzásgátlót kifejleszteni, ám a kutatók nyomban felhagytak az ötletükkel, mikor kiderült, hogy a piruláknak mellékhatásaik is lennének. Ekkor kezdtek bele a nőknek szánt tabletták fejlesztésébe. A tudósok már a gyógyszerkísérletek legelején tisztába kerültek azzal, hogy a hormonális fogamzásgátlás a nők szervezetében is rengeteg mellékhatást tud okozni, a mi egészségünkért viszont már kevésbé aggódtak. Sőt, akkoriban kifejezetten úgy gondolták, hogy a nők már csak azért is fogják jobban tolerálni a mellékhatásokat, mert tudvalevő, hogy a férfiak azok, akik általánosságban jobb életminőségre vágynak…. Hát, köszönjük.
Az elmúlt hatvan évben a WHO is többször kísérletezett férfiaknak szánt hormonális fogamzásgátlóval, legutóbb például 2011-ben. A kísérletet azonban akkor is leállították hasonló indokok miatt. Kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevő férfiaknál olyan mellékhatások jelentkeztek, mint a hangulatváltozás, a súlynövekedés, a libidó változása, illetve a depresszió. Igen, ezek a mellékhatások mind-mind megvannak a női fogamzásgátlóknál is, ráadásul nálunk ezek még az enyhébb tünetek közé tartoznak. De míg a nők kényelmetlenségei vagy kockázatai a fogamzásgátlásban társadalmilag elfogadottak, addig ugyanezek a kényelmetlenségek és kockázatot úgy tűnik, a férfiak esetében továbbra is megengedhetetlenek.
Ha nem is a WHO által finanszírozva, de jelenleg is folynak egyébként kutatások a férfi hormonális fogamzásgátlással kapcsolatban, amelyek közül több ígéretesnek tűnő projekt is található.
Fogamzásgátló gél
NES/T nevű fogamzásgátló gél jelenleg a klinikai vizsgálatok második fázisában van, és az egyik leműködőképesebb lehetőségnek tűnik a területen. A The National Institutes of Health által finanszírozott és az Egyesült Államokban kifejlesztett fogamzásgátló gélt naponta egyszer kell a karra felkenni, ahonnan aztán a szervezetbe beszívódva fejti ki áldásos hatását. A gél egy tesztoszteronnal kombinált progesztin vegyületet tartalmaz, ami képes blokkolni a herék természetes tesztoszterontermelését, ezt követően pedig a spermatermelést lecsökkenti vagy teljesen meg is szünteti. A gyógyszernek nincs hatása a férfiak libidójára, és egyéb káros mellékhatásokat sem okoz. A fogamzásgátló hatás teljesen megszüntethető, amint a férfi abbahagyja a gél alkalmazását.
Két évvel ezelőtt több száz pár vett részt a gyógyszer tesztelésében, és a Los Angeles Times szerint a kísérlet során egyetlen terhesség sem történt. De még így is hosszú út áll előttünk, mire a fogamzásgátlót a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik – a tudósok szerint erre még legalább öt évet várni kell.
Spirál férfiaknak
Egy virginiai biotechnológiai cég fejlesztette ki azt a befecskendezhető hidrogélt, amelyet csak férfi spirálként emlegetnek. Ezt a géles anyagot az ondóvezetékbe fecskendezik be, ahol akár egy évig is képes megakadályozni, hogy egyetlen sperma is átjusson rajta. A herékben felhalmozódó sperma, ha nem ürül ki, felszívódik a férfiak szervezetében, egészségügyi problémát nem okoz és a kilövellő ondófolyadék mennyisége sem változik. Amint a gélnek lejár a szavatossága, egyszerűen elfolyósodik, és ezzel megszűnik a fogamzásgátló hatása.
A hidrogél teljesen hormonmentes, ami azt jelenti, hogy a férfiaknak nem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyektől jelenleg is nők millió szenvednek.
Nem sebészeti vazektómia
Az indiai Institute of Technology által kifejlesztett, vazektómiához hasonló módszer még nagyon korai stádiumban van – olyannyira koraiban, hogy eddig még embereken sem kezdték tesztelni.
Az eljárás lényege, hogy itt is egy gélt fecskendeznek a péniszbe, ám ezúttal a gélben található kémiai vegyületek biztosítanak hosszú távú, 10-15 évig tartó fogamzásgátlást. Ennek a szernek sincs mellékhatása, és a hatása hamarabb is visszafordítható egy másik péniszbe fecskendezett vegyület segítségével.
Ha minden jól megy tehát, néhány éven belül végre tényleg piacra kerülhetnek az első, biztonságos, kifejezetten férfiaknak szóló fogamzásgátló szerek. Kérdés, hogy a férfiak hajlandóak lesznek-e használni ezeket.
Fotó: Getty Images
