Te is mindig engedélyezed a sütiket?

2022. július 13. |

Ha azok a bizonyos sütik csokisak, nem kérdés, hogy a válasz mindig „igen” arra a kérdésre, engedélyezzük-e a sütiket. Ám ha a weboldalakról van szó, az már egy másik történet. El kell, és egyáltalán el szabad fogadnunk a sütiket, ha egy weboldal kérdezi?

Nem olyan egyszerű válaszolni erre a kérdésre. Nincs olyan, hogy engedjük vagy ne engedjük az összes sütit, amit felajánl egy weboldal. A fő kérdés az: melyik sütiről van szó és ki kérdezi?

Ha rövid választ szeretnénk arra a kérdésre, engedélyezzük-e az összes sütit, a szakemberek egyértelműen azt mondják: nem. Nem szabad minden sütit, minden weboldalon átengednünk. Ám vannak bizonyos apróságok, amik árnyalják a sütihelyzetet az egyes weboldalakon, és ezek számítanak, mikor arról döntünk, elfogadjuk-e az összes sütit vagy sem. 

internet-suti-engedelyezes

De mik azok a sütik?

Amikor megnyitunk egy weboldalt, feldobja a kérdést: elfogadjuk a sütiket? Ezek szövegfájlok, melyeket elutasíthatunk vagy elfogadhatunk tehát, és a böngészőnk ez alapján tárolja a számítógépünkön. Ezek adatokat gyűjtenek a böngészőnkből, az információkat pedig visszaküldik a weboldalnak, ahol elfogadtuk (vagy sem) a sütiket.

Adódik aztán az a kérdés is, miért nevezzük pont sütinek ezeket a szövegfájlokat?

Az 1990-es évek közepén egy Lou Montulli nevű programozó alkotta meg ezeket a szövegfájlokat, és ő nevezte el cookie-nak (sütinek), mivel a főiskolán hallotta a magic cookie (varázssüti) kifejezést egy operációs rendszerekről szóló kurzuson. Az eredeti magic cookie kifejezés mögötti folyamat hasonlított arra, amit ő próbált megalkotni: fejleszteni egy weboldal memóriáját, vagyis az volt a célja, hogy a weboldal emlékezzen rá, kik vagyunk, amikor visszatérünk oda (például egy webshopba vásárolni). Montullinak pedig tetszett a süti kifejezés hangzása, a többi pedig már történelem.

A sütik rosszak?

„A sütik önmagukban nem jók vagy rosszak – magyarázta Cris Angulo számítógépes szakértő. – Sokkal inkább személyes preferenciák alapján dől el, elfogadjuk-e őket, engedjük-e egy-egy oldalnak, hogy adatokat gyűjtsön rólunk, vagy inkább személyre szabjuk az online élményt a weboldalon.”

Ha maradunk az online vásárlásnál például, alapvetően hálásak lehetünk a sütiknek (és Lou Montullinak), hogy tárolják az adatainkat, így nem kell folyton begépelnünk a jelszót és felhasználónevet, és nem vesznek el a kosárba rakott termékek, ha véletlenül bezárjuk az oldalt. Ha használunk közösségi oldalakat, a sütik garantáltan ott vannak a gépünkön. Mindenütt ott vannak az interneten. Általánosságban a sütik tehát hasznosak (és elkerülhetetlenek), így célszerű elfogadni azokat. 

Ám nem mindegyiket.

Honnan tudjuk, melyik sütit ne fogadjuk el?

Ez a legfontosabb kérdés, ami minden internetfelhasználót foglalkoztat. Nem csak egyetlen fajta típusú süti van. Ahogy Tim Finin, a Marylandi Egyetem programozás professzora is vázolta, három különbözőféle sütivel találkozunk általában az interneten:

  • Munkamenetre vonatkozó sütik: ezek a legbiztonságosabb és leghasznosabb sütik. Ez figyeli és jegyzi meg, hogyan használunk egy weboldalt. Automatikusan törlődik a gépünkről, amikor bezárjuk a böngészőt.
  • Tartós sütik: ezeket akkor hozza létre a weboldal, amikor megnyitjuk, és a számítógépen tárolódik. Amikor visszatérünk az oldalra, felismeri és hasznos dolgokra emlékszik az előző belépésünkkel kapcsolatban. Csak az az oldal használhatja, ahova beléptünk.
  • Harmadik fél sütijei: a legkevésbé hasznos és legtolakodóbb sütik. Ezeket egy harmadik fél fejleszti, és nem a weboldal által létrehozott szövegfájlok, a webhasználatunkkal kapcsolatos információkat marketingcélokra használja fel.

Nem csoda, ha ezek után úgy gondoljuk, az internet még fárasztóbb és bonyolultabb hely, mint eddig sejtettük. 

De mi legyen a harmadik fél sütijeivel?

„A harmadik fél sütijeit akár le is tilthatjuk, ha nem akarjuk, hogy a netes viselkedésünket egy-egy weboldalon reklámcélokra megfigyeljék” – mondta Finin. Ha engedélyezünk minden sütit, azzal ahhoz is hozzájárulunk, hogy ilyen megfigyelő sütik tucatjai kerülnek a gépünkre. „Ezek követik minden netes mozdulatunkat és küldik tovább egy harmadik cégnek: mit olvasunk, mit rendelünk, mire keresünk rá, személyes adatokat és kevésbé érzékeny témákat egyaránt.”

A kérdés már csak az, hogyan tilthatjuk le a harmadik fél sütijeit? Ennek legegyszerűbb módja, ha a böngészőnkben követjük ezeknek a sütiknek a blokkolására vonatkozó lépéseket. Azt persze mondanunk sem kell, hogy innentől eleve ne engedélyezzük ezeket a sütiket, amikor egy új weboldalra tévedünk, és sajnos az is előfordulhat, hogy egy-egy oldal viszont nem működik megfelelően onnantól, hogy letiltottunk bizonyos sütiket. 

Ez elég macerásnak hangzik, így könnyen megvonhatjuk a vállunkat és legyinthetünk: nem foglalkozok azzal, ha követik a netes lábnyomait, különösen ha egyébként is vásárolok a weben. Az igenre kattintok, és elfogadom a sütiket.

„Ez is egyfajta stratégia – mondta a számítógépes szakember, hiszen a sütik végül is hasznosak, az oldalak pedig jobban működnek velük. – Ugyanakkor rengeteg olyan eset van, amikor jobb nem engedélyezni a sütiket. Például ha az oldalt nem titkosított kapcsolaton keresztül nézzük. Ilyenkor az adataink nem védettek és akár a bankkártya adatainkat is ellophatja bárki.” Nem tudjuk, vajon titkosított-e az oldal, amit nézünk? 

Ennek biztos jele az URL-ben látszik: ha nincs egy “s” a “http” után, azaz nem úgy kezdődik az oldal linkje, hogy https://, akkor jobb, ha nem fogadjuk el az összes sütit. 

Végső soron tehát kijelenthetjük, hogy azokon az oldalakon, melyekben megbízhatunk, nem gond, ha minden sütit engedélyezünk. El nem kerülhetjük a sütiket teljesen, és nem is kell, viszont jó, ha tudjuk, milyen morzsákat kell inkább kisöpörnünk.

Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód