Egy átlagos vásárló évente legalább 100-szor megy be a szupermarketbe, ami rengeteg alkalmat biztosít számára, hogy olyan élelmiszert vásároljon, amelyre nincs szüksége. De miért tesszük ezt?
Ahhoz, hogy megértsd, meg kell ismerned a figyelmesen kidolgozott marketingstratégiát, amelybe egy szupermarket milliókat fektetett be ahhoz, hogy téged minél több vásárlásra buzdítsanak.
Minden az elrendezésen múlik
A szupermarketek elrendezései túlvásárlásra késztetnek. Álltál már úgy sorban a pénztárnál, hogy egy csokoládé édesen a neved kiáltotta? Egyes boltokban édességeket és magazinokat helyeznek el a pénztárnál, hogy ösztönözzék az impulzusvásárlást. Ez a taktika különösen jól működik azoknál a gyerekeknél, akik nyaggatással (pester power) győzik meg szüleiket.
Egy felmérés szerint a szülők 83%-át kényszerítették gyermekei arra, hogy gyorsételeket vásároljanak a boltban, 75%-uk pedig végül beadta a derekát és megvásárolta a kívánt termékeket.
Alapélelmiszerek csapdája
Ugrottál már úgy be boltba, hogy csak egy fél liter tejet vegyél, és három teli szatyorral tértél haza? Egyes szupermarketekben az alapélelmiszereket, például a tejet és a kenyeret távol helyezik el a bejárattól. Ez azt jelenti, hogy számtalan különleges ajánlat és csábító áru mellett sétálsz el.
A legszükségesebb élelmiszerek is távol helyezkednek el egymástól. Néha a tojást el is rejtik. Ez a tojásvadászat arra készteti az embert, hogy körbejárja a boltot. A szupermarketben eltöltött idő egyenesen arányos a pénzköltés mértékével.
Ajánlat a sor végén
A promóciók és különleges ajánlatok általában a sorok végén találhatók, mivel ezek a területek jól láthatóak. Valójában annyira megszoktuk, hogy a polc végén akciókba botlunk, hogy az emberek 30%-kal nagyobb valószínűséggel vásárolnak a sor végén, mint a közepén.
A szupermarketek polcait ügyes stratégiák mentén töltik fel, amik túlköltekezésre biztatnak minket
Gyümölcs és zöldség
A friss gyümölcs és zöldség gyakran a bolt elején található. A fogyasztók számára ennek nincs értelme, mivel ezek az tételek könnyen megsérülnek. Az egészséges élelmiszerek vásárlása azonban jó érzéssel tölti el a vásárlót, és nem lesz bűntudata, ha később kevésbé egészséges élelmiszereket vásárol.
Zavaros árképzési stratégiák
Mindannyian szeretünk alkudozni; agyunk még élvezetet is érez egy jó alku megkötésekor. A Kantar Wordpanel adatai azt mutatják, hogy az élelmiszerek 40%-át akciósan adják el, de vajon tényleg jó üzletet kötnek a fogyasztók?
Többszörös vásárlások ösztönzése
399 forintot fizetni két, egyenként 199 forintos süteményért nem alku, csak számtan. De ha a sütemény egyedi árát 299 forintra emelnék, akkor a 399 forintos ár szuper ajánlatnak tűnne.
Inkonzisztens egységár
A szupermarketek egyes termékeket néha kilogrammban, másokat grammban tüntetnek fel, ami megnehezíti az árak összehasonlítását.
Veszteségvezetők
A legtöbb fogyasztó csak körülbelül 20 alapvető cikk árát ismeri, ezeket „ismert értékű cikkeknek” nevezik. Ezeket a tételeket gyakran veszteséggel adják el. Más tételek pedig gyakran magas felárakkal rendelkeznek.
Szerző: Balogh Sarolta, Forrás: BBC, Képek: Getty Images
