Hallottad, hogy a túró rudi áfája 18 százalékra csökkent január elsejétől? A számos adóváltozás közül a legtöbben erre figyeltek fel a hírekben – no meg arra, hogy a lottónyeremény személyijövedelemadó-mentes lett.
Szuper hír mindkettő, de ha vállalkozóként olvasod a blogomat, akkor talán jobban érdekel, milyen téged és a cégedet érintő adóváltozásokkal kell számolnod 2024-ben.
Hofer Noémi közgazdász, adószakértő
Hofer Noémi vagyok, jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
Nem én leszek az első, aki összegyűjtöm őket, és talán nem is nálam olvashatod a legkimerítőbb összefoglalót. Inkább az a célom, hogy közérthetően és példákkal is illusztrálva kitérjek a kis- és középvállalkozásokat leginkább érintő jogszabályváltozásokra, és a száraz jogi zsargonban írottakat megpróbáljam lefordítani földi halandóknak is felfogható nyelvre. (A cikk végén azért megtalálod a törvényi hivatkozásokat is.)
Csapjunk is bele, és nézzük a leglényegesebb újdonságokat – szerencsére nincs belőlük túl sok.
2024-es minimálbér és garantált bérminimum
Mint minden évben, úgy idén is emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Ez a munkavállalók számára örvendetes hír, de a kisvállalkozók mindig rettegve figyelik az új számokat, mert sokan ezek alapján számítják az adójukat és a járulékaikat. Ha emelkedik a minimálbér és a bérminimum, emelkednek az államnak fizetendő összegek is.
A 2024-es emelést a kormány előre hozta 2023 decemberére, így már az előző év utolsó hónapjában 15 százalékkal, 266 800 forintra ugrott a minimálbér, és 10 százalékkal, 326 000 forintra a garantált bérminimum összege. A 2023-as infláció 17-18 százalék körül várható, tehát a 10-15 százalékos növelést akár barátinak is tekinthetjük – de ne felejtsük el, hogy tizenegy hónap után emeltek tizenkettő helyett!
Csak emlékeztetőül: a minimálbér az, amit teljes munkaidős foglalkoztatás esetén minimum ki kell fizetni a foglalkoztatottnak (saját magadnak és az esetleges alkalmazottjaidnak is), de sok esetben ez nem elég. Ha ugyanis legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörről van szó, akkor a garantált bérminimummal kell számolnod.
Tehát egy árufeltöltő esetében elég a minimálbért megfizetni, de mondjuk egy nyelvtanár esetében már a garantált bérminimum az irányadó. Azaz: nyelvtanárként – vagy bármilyen más, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő tevékenységet folytatva – nem jelentheted be magad sima minimálbérre, hogy kevesebb adót és járulékot fizess! (Azt, hogy egy adott munkakörhöz milyen végzettségre van szükség, nem is olyan egyszerű kisilabizálni, de ez már túlmutat ennek a cikknek a keretein. Ha bizonytalan vagy, keress meg, segítek.)
Átalányadózó vállalkozás szüneteltetése
Sok főállású egyéni vállalkozó tervezi úgy csökkenteni az adóterheit, hogy az év bizonyos időszakában szünetelteti tevékenységét. (Vagy csak úgy tesz, mintha szüneteltetné, és okosan elosztja a számlázásokat, hogy megússzon néhány hónapot. Ezt senkinek nem ajánlom! Tudom, híresek vagyunk arról, hogy „megcsináljuk okosba’”, de ez törvényellenes, és komoly bírság járhat érte.) Ha te legálisan megteheted, hogy szünetelteted a vállalkozásodat, akkor természetesen élj a lehetőséggel, csak ne feledkezz meg arról, hogy a minimális járulékokat így is meg kell fizetned.
Ha főállású egyéni vállalkozóként már tavaly is próbálkoztál a szüneteltetéssel, akkor idén egy fontos változással kell tisztában lenned: 2023-ban a havi minimumjárulékokat még az „aktív” napok arányában kellett kikalkulálnod. 2024-től a teljes havi járulékot meg kell fizetned akkor is, ha csak egy napig működött a vállalkozásod az adott hónapban. Érdemes tehát a szüneteltetéseket előre tervezni és pontosan bejelenteni.
Ugyanakkor 2023-ban elvileg az is aktív vállalkozói tevékenységnek számított, ha bevételed érkezett egy korábban (még aktív hónapban) kiállított számla alapján. Márpedig szünetelő vállalkozás nem folytathat tevékenységet, azaz bevételt sem fogadhatott. Ezt a kérdést tisztázta a NAV, és 2024-ben a szünetelés ideje alatt érkező bevételt a számla kiállításának hónapjára kell lekönyvelni, azaz idén már szünetelő vállalkozás is fogadhat beérkező pénzeket.
Mellékállású egyéni vállalkozóként egyelőre tehát nyugodtan alhatsz
Jó hír a mellékállású egyéni vállalkozóknak
Sok mellékállású egyéni vállalkozó idegeit borzolta 2023 őszén az a hír, hogy 2025-től nekik is havi fix tb-járulékot és szochót kell fizetniük a minimálbér 30 százaléka után. Ez évente akár 300 ezer forintos plusz terhet is jelenthetett volna, de szerencsére még időben visszavonták a vonatkozó módosítástervezetet.
Mellékállású egyéni vállalkozóként egyelőre tehát nyugodtan alhatsz – de azért lélekben készülj rá, hogy a téma 2025 előtt újra terítékre kerülhet, ha a költségvetésnek pluszbevételekre lesz szüksége.
Részesedés induló vállalkozásban
Az szja-törvény bevezette az induló vállalkozás fogalmát. Az induló vállalkozás „olyan, legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.”
Ha egy induló vállalkozás munkavállalója vagy vezető tisztségviselője ingyenesen vagy kedvezményesen szerez tagsági jogot megtestesítő részesedést (azaz részvényt vagy üzletrészt) vagy erre vonatkozó jogot, akkor annak megszerzése nem minősül bevételnek. Azzal a feltétellel, hogy a juttatás meg kell feleljen a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és a megszerzett részesedés 3 éven belül nem értékesítő.
Mit jelent ez magyarul? Azt, hogy az induló vállalkozásodban úgy adhatsz tulajdonrészt a munkatársaidnak, hogy ez számukra nem lesz adóköteles.
Mire jó ez? Arra, hogy ők is tulajdonosi szemlélettel tekintsenek a cégre, ne csak melegedni járjanak be, hanem érdekeltek legyenek a profittermelésben, hogy aztán például osztalék formájában részesüljenek belőle.
Fejlettebb piacokon ez a kulcsemberek motiválásának bevett módja – a világ legnagyobb vállalatai az Apple-től a Microsoftig rengeteg pénzt költenek így a legértékesebb embereikre, de a startupok is előszeretettel csábítanak magukhoz komolyabb részvénycsomagokkal tehetséges szakembereket.
Gondolhatsz úgy is az egészre, mint egyfajta teljesítményalapú bérezésre: ha jól megy a szekér, mindenki jobban jár, de ha visszaesik a nyereség, az alkalmazottaknak járó osztalék is csökken.
A további adóváltozásokról a cikk folytatásában olvashatsz Hofer Noémi blogján.
Fotó: Getty Images
