- Leginkább abban célszerű első lépésben lazítanunk a szülőkkel való kapcsolatunkon, hogy miként és milyen gyakran kommunikálunk velük.
- Milyen esetekben érdemes eltávolítani magunkat jobban a szüleinktől?
- Az, hogy lazítunk a szüleinkkel való kapcsolaton, azt is jelenti, hogy csak a kevésbé érzékeny témákat osztjuk meg velük magunkról.
Mindenkinek vannak nézeteltérései a szüleivel az évek során. Ugyanakkor a folyamatos viták és feszültség erőteljesen negatív hatással van az összes érintett életére. Ez egészen odáig fajulhat, hogy elhidegülünk a saját szüleinktől.
Nem kell azonban teljesen megszakítanunk a kapcsolatot a szüleinkkel ahhoz, hogy nyugodtabb és boldogabb legyen az életünk. A legtöbb esetben elegendő, ha csak lazítunk a szálon és csökkentjük a kommunikációt.
„Ez gyakran az egyetlen módja annak, hogy megmaradjon a kapcsolat, de megvédjük a saját békénket” – jelentette ki Annie Wright pszichológus. Ez olyan esetekben működhet, amikor alapvetően nem bántalmazó sem fizikai, sem érzelmi szempontból a szülőkkel való kapcsolat, csak egyszerűen annyira mást gondolnak az életükről, hogy nem tudnak feszültség nélkül beszélni.
Mit jelent a kapcsolat lazítása a szülőkkel?
Ha valaki a szüleit eddig hetente többször is látogatta, beszélt velük, ez azt jelenti, hogy ezután mondjuk havonta egyszer találkozunk. Másnál az működik, ha pár hetente telefonon beszélnek vagy évente néhányszor váltanak egy-egy e-mailt.
De honnan tudjuk, hogy nekünk is arra van szükségünk, hogy a szüleinkkel lazítsunk a kapcsolaton? Miből vehetjük észre, hogy pont ez a viszony mérgezi az életünket?
Jelek, hogy lazítanunk kell a szüleinkkel a kapcsolaton
1. Minden egyes alkalommal kimerülünk vagy stresszessé válunk attól, hogy beszélünk
Ahhoz, hogy megtudjuk, hányadán állunk a szüleinkkel, csak nézzük meg alaposabban, mit érzünk, amikor velük beszélünk. Ha ezek a momentumok minden egyes alkalommal kimerítenek, bűntudattal töltenek el vagy szorongást ébresztenek bennünk, hiába a szeretet és a közös családi háttér, a kapcsolat lazítása lehet az arany középút, ami megmenti a szülő-gyerek kapcsolatot.
Például az érzelmileg éretlen szülők gyerekei tapasztalják gyakran, hogy ha telefonon beszélnek a szüleikkel utána stresszesek, dühösek vagy teljesen leszívják az energiájukat.
Mi a megoldás? Tegyünk bele csak annyit, amennyit mi személy szerint elbírunk ebben a viszonyban. Ha tudjuk, hogy az anyánk minden egyes látogatásnál kritizálja azt, hogy mennyire tiszta a lakásunk – és sohasem lehet eléggé tiszta –, ez azt jelentheti, hogy ritkábban kell áthívnunk, vagy valamilyen külső helyszínen találkozzunk.
2. Megbánjuk mindig, ha megnyílunk a szüleinknek
Az, hogy lazítunk a kapcsolaton, nem csak azt jelenti, hogy ritkábban kommunikálunk a szüleinkkel. Gyakran az is fontos, hogy milyen mélyek ezek a beszélgetések. Ha például a szüleinknek beszélünk valamilyen problémánkról, ám minden ilyen eset után csak még jobban bántanak ők is, és rosszabbul érezzük magunkat, mintha nem mondtunk volna semmit, akkor érdemes a felszínes témáknál maradnunk.
Mi a megoldás? Semleges dolgokról beszélgetve megvédhetjük magunkat és nem adunk támadási felületet a szüleinknek.
3. Ha megpróbáltunk beszélni arról, mire van szükségünk
A kapcsolat lazítása nem egyik napról a másikra történik meg. Ösztönösen szeretnénk a szüleinkkel kapcsolatban lenni. Azonban az eltávolodás gyakran még a jobbik megoldás – vagy ha úgy tetszik, kisebbik rossz –, hogy megóvjuk magunkat.
Ha nekünk is olyan szüleink vannak, akik mellett úgy érezzük, tojáshéjon lépdelünk, mindenre ugranak és soha nem kérnek bocsánatot, azzal, hogy kevesebbszer beszélünk, sokkal élhetőbbé teszi a viszonyunkat velük.
4. Ha nem akarjuk megszakítani a kapcsolatot
Egyszerűen a kapcsolatunkat a szüleinkkel néha csak az menti meg, ha lazítunk rajta. Így még marad esetleg visszaút is, ha a másik személlyel kapcsolatban esetleg változnak az érzéseink, vagy ha a viselkedés, ami miatt eltávolodunk a szüleinktől, megváltozik.
5. Jobb a viszony erősebb határokkal
Ha lazítunk a kapcsolaton, sokkal könnyebb egészséges határokat meghúzni. Ha például azzal, hogy ritkábban beszélünk, lecsökkentjük a negatív élmények mennyiségét, sokkal kevésbé lesz feszült az együtt töltött idő.
Mi a megoldás? Szabjuk meg a hosszát, mennyi ideig tarthat egy telefonbeszélgetés. Ha adunk 30 percet magunknak a hívásra, és ezt a szüleinkkel is közöljük, hogy ennyi idő van, sokkal kisebb stresszt jelent maga a beszélgetés, mert tudjuk, hogy pontosan mikor van vége.
Sok esetben megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját, ha eltávolodunk. Vannak szülők, akik a határhúzás után már nem veszik magától értetődőnek a gyerekeikkel való kapcsolatot, és változnak.
Forrás: Insider Fotó: Getty Images, Unsplash