- Leginkább abban célszerű első lépésben lazítanunk a szülőkkel való kapcsolatunkon, hogy hogyan és milyen gyakran kommunikálunk velük.
- Milyen esetekben érdemes eltávolítani magunkat jobban a szüleinktől?
- Az, hogy lazítunk a szüleinkkel való kapcsolaton, azt is jelenti, hogy csak a kevésbé érzékeny témákat osztjuk meg velük magunkról.
Mindenkinek vannak nézeteltérései a szüleivel az évek során. Ugyanakkor a folyamatos viták és feszültség erőteljesen negatív hatással van az összes érintett életére. Ez egészen odáig fajulhat, hogy elhidegülünk a saját szüleinktől.
Nem kell azonban teljesen megszakítanunk a kapcsolatot a szüleinkkel ahhoz, hogy nyugodtabb és boldogabb legyen az életünk. A legtöbb esetben elegendő, ha csak lazítunk a szálon és csökkentjük a kommunikációt.
„Ez gyakran az egyetlen módja annak, hogy megmaradjon a kapcsolat, de megvédjük a saját békénket” – jelentette ki Annie Wright pszichológus. Ez olyan esetekben működhet, amikor alapvetően nem bántalmazó sem fizikai, sem érzelmi szempontból a szülőkkel való kapcsolat, csak egyszerűen annyira mást gondolnak az életükről, hogy nem tudnak feszültség nélkül beszélni.
Mit jelent a kapcsolat lazítása a szülőkkel?
Ha valaki a szüleit eddig hetente többször is látogatta, beszélt velük, ez azt jelenti, hogy ezután mondjuk havonta egyszer találkozunk. Másnál az működik, ha pár hetente telefonon beszélnek vagy évente néhányszor váltanak egy-egy e-mailt.
De honnan tudjuk, hogy nekünk is arra van szükségünk, hogy a szüleinkkel lazítsunk a kapcsolaton? Miből vehetjük észre, hogy pont ez a viszony mérgezi az életünket?
Jelek, hogy lazítanunk kell a szüleinkkel a kapcsolaton
1. Minden egyes alkalommal kimerülünk vagy stersszessé válunk attól, hogy beszélünk
Ahhoz, hogy megtudjuk, hányadán állunk a szüleinkkel, csak nézzük meg alaposabban, mit érzünk, amikor velük beszélünk. Ha ezek a momentumok minden egyes alkalommal kimerítenek, bűntudattal töltenek el vagy szorongást ébresztenek bennünk, hiába a szeretet és a közös családi háttér, a kapcsolat lazítása lehet az arany középút, ami megmenti a szülő-gyerek kapcsolatot.
Például az érzelmileg éretlen szülők gyerekei tapasztalják gyakran, hogy ha telefonon beszélnek a szüleikkel utána stersszesek, dühösek vagy teljesen leszívják az energiájukat.
Mi a megoldás? Tegyünk bele csak annyit, amennyit mi személy szerint elbírunk ebben a viszonyban. Hat udjuk, hogy az anyánk minden egyes látogatásnál kritizálja azt, hogy mennyire tiszta a lakásunk – és sohasem lehet eléggé tiszta -, ez azt jelentheti, hogy ritkábban kell áthívnunk, vagy valamilyen külső helyszínen találkozzunk.
2. Megbánjuk mindig, ha megnyílunk a szüleinknek
Az, hogy lazítunk a kapcsolaton, nem csak azt jelenti, hogy ritkábban kommunikálunk a szüleinkkel. Gyakran az is fontos, hogy milyen mélyek ezek a beszélgetések. Ha például a szüleinknek beszélünk valamilyen problémánkról, ám minden ilyen eset után csak még jobban bántanak ők is, és rosszabbul érezzük magunkat, mintha nem mondtunk volna semmit, akkor érdemes a felszínes témáknál maradnunk.
Mi a megoldás? Semleges dolgokról beszélgetve megvédhetjük magunkat és nem adunk támadási felületet a szüleinknek.
3. Ha megpróbáltunk beszélni arról, mire van szükségünk
A kapcsolat lazítása nem egyik napról a másikra történik meg. Ösztönösen szeretnénk a szüleinkkel kapcsolatban lenni. Azonban az eltávolodás gyakran még a jobbik megoldás – vagy ha úgy tetszik, kisebbik rossz -, hogy megóvjuk magunkat.
Ha nekünk is olyan szüleink vannak, akik mellett úgy érezzük, tojáshéjon lépdelünk, mindenre ugranak és soha nem kérnek bocsánatot, azzal, hogy kevesebbszer beszélünk, sokkal élhetőbbé teszi a viszonyunkat velük.
4. Ha nem akarjuk megszakítani a kapcsolatot
Egyszerűen a kapcsolatunkat a szüleinkkel néha csak az menti meg, ha lazítunk rajta. Így még marad esetleg visszaút is, ha a másik személlyel kapcsolatban esetleg változnak az érzéseink, vagy ha a viselkedés, ami miatt eltávolodunk a szüleinktől, megváltozik.
5. Jobb a viszony erősebb határokkal
Ha lazítunk a kapcsolaton, sokkal könnyebb egészséges határokat meghúzni. Ha például azzal, hogy ritkábban beszélünk, lecsökkentjük a negatív élmények mennyiségét, sokkal kevésbé lesz feszült az együtt töltött idő.
Mi a megoldás? Szabjuk meg a hosszát, mennyi ideig tarthat egy telefonbeszélgetés. Ha adunk 30 percet magunknak a hívásra, és ezt a szüleinkkel is közöljük, hogy ennyi idő van, sokkal kisebb stresszt jelent maga a beszélgetés, mert tudjuk, hogy pontosan mikor van vége.
Sok esetben megváltoztatja a kapcsolat dinamikáját, ha eltávolodunk. Vannak szülők, akik a határhúzás után már nem veszik magától értetődőnek a gyerekeikkel való kapcsolatot, és változnak.
Forrás: Insider Fotó: Getty Images, Unsplash