- A vérmérséklet vagy temperamentum alapján Hippokratész különböztetett meg először személyiségtípusokat.
- A négy vérmérséklet: a kolerikus, szangvinikus, flegmatikus és melankolikus.
- A vérmérsékletünk nem egyenlő a személyiségünkkel.
A temperamentumok vagy más néven vérmérsékletek elmélete az ókori Görögországig nyúlik vissza, Hippokratészig, aki úgy vélte, a testünkben található négyféle testnedv aránya határozza meg személyiségünk alaptónusát. Ezek a testnedvek – sárga epe, vér, nyálka és fekete epe – különböző jellemvonásokkal hozhatók összefüggésbe.
Íme a négy vérmérséklet és jellemzőik:
1. Kolerikus
A sárga epe dominanciájával bíró kolerikus személyiség ambiciózus, céltudatos, energikus és lelkes. Egy igazi született vezető. Ugyanakkor hajlamos lehet a türelmetlenségre, ingerlékenységre és agresszióra is.
2. Szangvinikus
A vérhez kötött szangvinikus típus társaságkedvelő, életvidám, optimista és kedves. Szereti a jó társaságot, az újdonságokat és az élvezeteket, viszont nehezen szab határt saját impulzusainak, hajlamos lehet a túlzásokra, függőségekre és fegyelmezetlenségre.
3. Flegmatikus
A nyálkához kapcsolódó flegmatikus személy csendes, higgadt, türelmes és megfontolt. Inkább passzív, befelé forduló, jól elvan a saját világában – neki nem okoz gondot egy egész hétvégét egy sorozatba feledkezve átvészelni.
4. Melankolikus
A fekete epéhez társított melankolikus típus nem feltétlenül szomorú, inkább precíz, elemző, megbízható és zárkózott. Imádja a rutinokat, a rendet, a kiszámíthatóságot – de ha ezek felborulnak, komoly hangulati hullámvölgyekre számíthat.
A vérmérsékletek elmélete az ókori Görögországig nyúlik vissza
Ma már nem a testnedvek számítanak
A mai tudomány már rég túllépett a testnedveken. A modern pszichológia szerint a vérmérséklet inkább genetikai alapokon nyugszik, amit a környezetünk formál tovább. A National Library of Medicine adatai szerint a vérmérséklet 20-60 százalékban öröklött tényezőktől függ, a többit pedig a neveltetés és a szocializáció alakítják.
Az orvostudomány már az 1800-as évek közepén elvetette a testnedveken alapuló rendszert, helyette a Big Five, vagy az ötfaktoros személyiségmodell (nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság, neuroticizmus) számít mérvadónak. Ennek ellenére a négy vérmérséklet ma is sokak számára ad önismereti kapaszkodót – főként, ha valaki szeret teszteket kitölteni.
A vérmérséklet nem egyenlő a személyiséggel
Fontos különbséget tenni temperamentum és személyiség között. A temperamentum az egyén biológiailag meghatározott érzelmi és viselkedési hajlamait jelöli, amelyek már csecsemőkorban megfigyelhetők. Ide tartozik például, hogy mennyire aktív vagy visszahúzódó valaki, milyen gyorsan reagál az érzelmi ingerekre, milyen a figyelmi terjedelme – ezek az alapjellemzők az élet során viszonylag stabilan megmaradnak.
A személyiség viszont ennél sokkal tágabb fogalom. Tartalmazza az ember gondolatait, viselkedését, érzéseit, és az élet során folyamatosan formálódik a tapasztalatok és társas kapcsolatok révén. A vérmérséklet tehát egyfajta alap, amelyre az élet során felépítjük teljes személyiségünket.
Lehet több vérmérsékletünk is?
A válasz: igen! Senki sem tisztán egyetlen típus, a temperamentumok kombinálódhatnak. Lehet valaki szangvinikus-melankolikus, vagy flegmatikus-kolerikus – attól függően, melyik oldala dominál az adott élethelyzetben.
Az ilyen típusú rendszerek segítenek abban, hogy jobban megértsük saját viselkedésünket, valamint mások reakcióit is. Bizonytalan, gyorsan változó világunkban különösen fontos lehet az ilyen önismereti támasz: ad egy keretet, amelyben elhelyezhetjük magunkat, és ez már önmagában is megnyugtató.
Ha érdekel a pszichológia
- Ezzel a nagyszerű trükkel pillanatok alatt leszerelheted a mérgező munkatársadat
- Így olvashatod ki a vonzalmat mások szeméből a pszichológia szerint
- 8 dolog, amit tarts meg magadnak, ha azt akarod, hogy tiszteljenek mások
Forrás: PureWow Fotó: Getty Images
