A longevity nem egyszerűen hosszú élettartamot jelent: a minél több, egészségben töltött évet is értjük alatta. Szakértők szerint az, hogy az ember meddig él, 25 százalékban függ a genetikájától. A többi viszont azon áll, hogyan bánunk a testünkkel – hívja fel a figyelmet a Harvard Egyetem orvosi kara.
Mozogni, mozogni, mozogni
Nem lehet eléggé kihangsúlyozni a rendszeres testmozgás fontosságát. Olyan pozitív hatásai vannak a testre, mint az erősebb szív- és tüdőfunkció, az erek jobb egészségi állapota, az erősebb izmok és az egészségesebb testsúly. Az aktívabb életmód a többi között csökkentheti a szívroham, a stroke és a cukorbetegség kockázatát: ezek hiánya pedig hozzájárul a hosszabb élettartamhoz. A fizikai aktivitás ráadásul feldobhatja a hangulatot és segíthet jobban aludni.
És hogy mennyit is kellene mozognunk? Egy átlagos felnőttnek legalább heti 150 perc mérsékelt vagy heti 75 perc erőteljes testmozgásra, vagy a két intenzitás arányos kombinációjára érdemes törekednie. A mérsékelt fizikai aktivitás alatt olyan tevékenységeket értünk, mint a gyaloglás vagy a súlyemelés. Az erőteljes testmozgás magában foglalja a futást, a kerékpározást és az úszást. Még az olyan háztartási feladatok is testmozgásnak számítanak, mint a takarítás és a kertészkedés. Heti két vagy több napon izomerősítő gyakorlatok is ajánlottak.
Azok vagyunk, amit megeszünk
A tudatos étkezésre is mindenképpen figyeljünk: az egészséges élelmiszerek támogatják az immunsejteket, amelyek védekeznek a fertőzések és más veszélyek ellen, ráadásul megvédik a többi sejtet a károsodástól. A cukorban, egészségtelen zsírokban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend viszont az egész szervezetben sebezhetőbbé teheti a sejteket. Ez a károsodás a fertőzések, a rák, a gyulladások és az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák és az elhízás kialakulásának nagyobb kockázatához vezethet.
A legjobban a növényi alapú étrenddel járunk: ez magában foglalja a sok gyümölcs és zöldség, bab, diófélék és magvak, valamint teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztását a feldolgozott élelmiszerek helyett. A növényi eredetű élelmiszerek magas antioxidánstartalmúak (mint például a béta-karotin vagy a likopin), valamint gazdagok A-, C- és E-vitaminban is.
A növényi alapú étrend követése természetesen nem jelenti azt, hogy vegetáriánusnak kell lennünk, vagy soha nem ehetünk húst, illetve desszertet. Egyszerűen csak arra kell törekednünk, hogy az elfogyasztott élelmiszereink nagy része csak minimálisan feldolgozott és növényi alapú legyen. Ezenkívül a folyadékfogyasztásra is figyeljünk: az, hogy naponta mennyi vízre van szükségünk, függ a többi között életkorunktól és egészségi állapotunktól is.
Ne az alváson spóroljunk
Bár csábító lehet, hogy a munka és a kikapcsolódás oltárán az alvásra szánt időt áldozzuk fel, mégsem ajánlott ezt választani. Az alvás létfontosságú a sejtműködés szabályozásához és a szervezet regenerálódásához. Egy tanulmány szerint a hosszú élettartam valószínűleg összefügg a rendszeres alvásrutinnal, például azzal, hogy mindennap körülbelül ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk fel. Az alvás időtartama sem mellékes: a túl kevés és a túl sok alvás egyaránt káros. A túl kevés alvás elősegítheti a gyulladást, valamint növelheti a cukorbetegség, a szívbetegségek és az elhízás kockázatát. Ezek mind kapcsolatban állnak a rövidebb élettartammal. Másrészt a túlzott alvás összefüggésbe hozható a depresszióval, az alacsony fizikai aktivitással, amelyek mind negatívan befolyásolhatják az élettartamot – olvasható a Healthline oldalán.
A cikk folytatását elolvashatod ITT, és most szólunk, hogy ezzel a trenddel foglalkozik a HáziPatika tematikus „LONGEVITY – HOSSZAN, JÓL” – című cikksorozata 20, különféle műfajú tartalommal. Érdemes kattintanod!
Forrás: házipatika.com Fotó: Getty Images
