- Manapság rengeteg akadállyal kell megküzdeniük a szülőknek, hiszen olyan társadalomban nevelik gyermekeiket, amely sokkal gyorsabban változik, mint az előző generációk idején.
- Gyakran előfordul, hogy épp, amikor jobbak akarunk lenni, mint az előző generációk szülői, átesünk a ló túloldalára.
- Íme 3 dolog, amivel a millenniál szülők akaratlanul is tiszteletlenségre nevelik a gyerekeiket.
Mindannyian biztonságos és szeretetteljes otthont szeretnénk teremteni gyerekeinknek, és közben pont mi vagyunk azok, akik időnként tiszteletlenségre szoktatjuk őket. Gyakran előfordul, hogy épp, amikor jobbak akarunk lenni, mint az előző generációk szülői, átesünk a ló túloldalára. Ha azonban felismerjük a rossz szokásokat, ráébredhetünk, hogy valójában rossz üzenetet közvetítünk a gyerekeink felé.
3 dolog, amivel a millenniál szülők akaratlanul is tiszteletlenségre nevelik a gyerekeiket
1. Nem vonják felelősségre őket, ha hazugságon kapják őket
A gyermeki fejlődés természetes része a hazugság, de ha a szülők rendszeresen szemet hunynak felette, azzal azt üzenik: a hazugság rendben van és elfogadható.
Még ha csak apróságról is van szó – például, hogy valóban megmosták-e a fogukat lefekvés előtt, vagy tényleg elvégezték-e a házi feladatukat, mielőtt tévézni kezdtek, könnyen rutinná válhat a füllentgetés. És mire észrevesszük, már sokkal komolyabb dolgokról fognak hazudni, mert tudják, úgysem lesz következménye.
A tekintély iránti tisztelet ilyenkor gyorsan meginog, a gyerekek pedig úgy érzik, a szabályok betartása inkább választható, semmint kötelező. Az őszinteség hiánya így hamar átszivárog a családi életből az iskolába, a baráti kapcsolatokba, majd a felnőttkorba is.
Fontos idejében fülön csípni és beszélni róla, hogy a gyerekek megbízható felnőttekké váljanak.
A millenniál szülők különösen hajlamosak arra, hogy megvédjék gyerekeiket mindenféle rossz élménytől
2. Soha nem engedik, hogy kudarcot valljanak
A szülők ösztönösen meg akarják óvni gyermekeiket a csalódástól vagy a kudarctól. A millenniál szülők különösen hajlamosak arra, hogy megvédjék őket mindenféle rossz élménytől. De ha a gyerekeket arra tanítjuk, hogy a kudarc elkerülése jó dolog, akkor azt hiszik majd, az életnek mindig simán kell mennie, valaki úgyis közbelép, ha nehézségek adódnak.
Így abba a hitbe ringathatjuk őket, hogy a kemény munka és a vereségek utáni talpra állás opcionális – hiszen mindig eltávolították az életükből a kellemetlen következményeket. A kudarc elengedhetetlen része annak, hogy a gyerekek kitartást és tiszteletet tanuljanak.
Amikor szembesülnek döntéseik valódi következményeivel, megtanulják a felelősségvállalást. Rájönnek, hogy a tetteknek kimenetele van, és nem mindig olyan, amit élvezünk. Ha viszont ezt sosem tapasztalják meg, nem fogják tiszteletben tartani a felnőtteket sem, és később kerülni fogják azokat a helyzeteket, ahol kudarcot vallhatnak – ez pedig hosszú távon csak árt nekik.
3. Végtelen számú utolsó esélyt adnak
Amikor a szülők azt mondják: „Ez az utolsó esélyed”, az általában komoly figyelmeztetésnek számít. Ha a gyerek továbbra is rosszul viselkedik, jönnie kell valamilyen következménynek.
Ennek a mondatnak súlya van, ám ha a szülők állandóan ismételgetik, de sosem gondolják komolyan, a gyerekek gyorsan rájönnek, hogy viselkedhetnek tiszteletlenül, nincs következmény. Ha minden utolsó esély után jön egy újabb, akkor a határokat a gyerekek már csak hajlítható szabálynak tekintik.
Így azt tanulják meg, hogy a figyelmeztetés egy kiskapu, amivel visszaélhetnek. Ezért, ha kimondjuk, hogy „utolsó esély”, akkor tartanunk is kell magunkat hozzá. Ha a gyerek annak ellenére is átlépi a határt, akkor azonnal látnia kell, hogy annak következménye van.
Forrás: Your Tango Fotó: Getty Images
