- Átkozott fának tartják, pedig a diófa valójában a kert egyik legnagyobb kincse!
- A diófa jót tesz a biodiverzitásnak, kertünk éke lehet és olyan gyümölcsöt terem, amely hasznos az egészségünknek.
- A diófa árnyéka rendkívül hűvös, különösen nyáron, de milyen veszélyeket rejthet ez?
A diófát – hasonlóan a bambuszhoz – sokan veszélyesnek hiszik, sőt, egyesek szerint balszerencsét hoz. Ám ez a mindennapi, közismert fa olyan titkokat rejt, amelyeket a tapasztalt kertészek jól ismernek.
A Mon Jardin Ma Maison oldal egyik olvasója indította el az alábbi a vitát: „Egy nagy gyep közepére szeretnék diófát ültetni. De azt mondták, hogy meg fogom bánni, mert ez a fa mérgező, a lombja pedig veszélyes. Igaz, hogy alatta semmi sem nő meg?”
A magazin megszólaltatta Stanislas Alaguillaume kertészeti szakértőt, aki szeretett volna tiszta vizet önteni a pohárba.
A diófa kertünk értékes fája lehet és olyan gyümölcsöt terem, amely hasznos az egészségünknek.
Hiedelmek és tévhitek kereszttüzében a diófa
„A diófa valóban rossz hírben áll már a középkor óta. Azt beszélték, hogy az árnyéka a boszorkányok társalgója, és aki alatta elalszik, rosszul lesz, hányingere támad, vagy fejfájás gyötri” – idézi fel a szakember.
A kertész szerint ezek a hiedelmek téves megfigyeléseken alapulnak: „Valóban, a diófa árnyéka rendkívül hűvös, különösen nyáron. Ha valaki a nagy melegben, kerti munka után ide fekszik le, a hirtelen lehűlés könnyen megfázhatást okozhat – innen eredhetett a legenda.”
A természetes védekezés mestere
Bár a diófa nem veszélyes, van egy különleges kémiai tulajdonsága, ami magyarázza, miért ódzkodnak tőle sokan. „A diófa leveleiben és gyökereiben egy juglon nevű anyagot termel, ami gátolja más növények csírázását” – magyarázza Alaguillaume.
Ez a természetes védekező mechanizmus egyáltalán nem gonosz dolog: épp ellenkezőleg, megóvja a fát a kártevőktől és parazitáktól. „Ez a kesernyés anyag távol tartja a nemkívánatos rovarokat” – teszi hozzá a szakértő. – „A juglon főként eső után, párás időben párolog ki a levelekből – vagyis épp akkor, amikor amúgy sem szoktunk a fa alatt szundikálni.”
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy semmi sem nőhet a diófa alatt. „Vannak talajtakaró növények, például a meténg, a veronika vagy a szamóca, amelyek jól érzik magukat a diófa hűvös árnyékában. Ősszel viszont érdemes kerülni, hogy a dióleveleket a komposztra tegyük” – tanácsolja a kertész.
Egy hatalmas, tiszteletet parancsoló fa
A diófa elültetése nem kis vállalkozás. Ez a fenséges fa több mint háromszáz évig is élhet, és csak tizenöt év után kezd teremni. Koronája akár száz négyzetmétert is beboríthat, ezért érdemes messzebb ültetni a háztól, a kerítéstől és a föld alatti vezetékektől. Erős gyökerei és kemény fája ugyanis károkat okozhatnak, ha túl közel kerülnek az építményekhez.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mire érdemes odafigyelni, ha diófát szeretnénk ültetni?
- A legjobb, ha szélvédett helyet választunk neki, és kerüljük a túl savas vagy pangó vizes talajt.
- Ősszel vagy télen, március és november között ültessük, amikor nincs fagy.
- Ássunk egy méteres ültetőgödröt, tegyünk bele karókat, és helyezzük el a facsemetét.
- A nemesített, oltott diófák különösen jó választásnak számítanak, mert jobb minőségű termést adnak.
Több, mint fa: egyensúly a hatalom és a hasznosság között
A diófa, amelyet évszázadok óta rossz hiedelmek öveznek, valójában a természet egyik lenyűgöző példája. Jót tesz a biodiverzitásnak, kertünk értékes fája lehet és olyan gyümölcsöt terem, amely hasznos az egészségünknek.
Ha megadjuk neki a helyet és a tiszteletet, amit megérdemel, a diófa nem átok, hanem áldás lesz a kertünkben – csendes, bölcs és erős szövetséges, amely nemcsak árnyékot, hanem életet is ad.
Forrás: Grazia Fotó: Getty Images
