Kell sapka vagy nem kell sapka? 5 makacs tévhit a téli hidegről, amit ideje tisztázni

2026. január 04.
Valóban több hőt veszítünk a fejünkön? Felmelegít az alkohol? Megfázunk a vizes hajtól? Utánajártunk az öt leggyakoribb, hideggel kapcsolatos mítosznak. Vajon mennyi bennük az igazság?
téli, havas tájban nő törökülésben ül behavazott padon fekete kabátban és szürke túranadrágban, sapkában
  • A hideghez kötődő tanácsok nagy része félreértésen alapul
  • Mitől melegedünk fel valóban, ha fázunk? A sapka tényleg fontos?
  • A test hőháztartása bonyolultabb, mint gondolnánk, így nem olyan egyszerű a megoldás, hogy tegyünk sapkát, ha fázunk.

Amint beköszönt a tél, a fülünkben halljuk anyánk intelmeit, legyünk 20 évesek vagy éppen 50: ne menj ki vizes hajjal, vegyél fel sapkát, igyál egy kupica pálinkát, az majd átmelegít. 

Ezeket a mondatokat sokszor szeretetből és gondoskodásból fakadnak, mégis érdemes feltennünk a kérdést: mennyi bennük az igazság? 

Megnéztük az öt leggyakoribb, hideghez és melegen maradáshoz kapcsolódó mítoszt, és utánajártunk, mit mond róluk a tudomány.

Mi az igazság a téli hideggel, megfázással, melegen maradással kapcsolatban?

1. mítosz: Télen ne használjunk ventilátort, mert csak lehűti a lakást

Elsőre logikusnak tűnik: a ventilátor huzatot csinál, a huzat pedig hideg. Csakhogy a meleg levegő felfelé száll, így a fűtött lakásokban gyakran a mennyezet közelében reked. A mennyezeti ventilátorok téli, visszaforgató üzemmódja épp ezt a meleg levegőt tereli vissza lefelé.

Kutatások szerint magas belterű helyiségekben a ventilátor használata jelentősen javíthatja a hőérzetet és csökkentheti az energiafelhasználást. Az sem mindegy, milyen irányba és milyen sebességgel működik: egyes vizsgálatok szerint a normál irány közepes fokozaton akár hatékonyabb is lehet, feltéve, hogy nem ülünk közvetlenül alatta.

Igaz vagy hamis?

Részben mítosz. Megfelelő beállítással a ventilátor segíthet egyenletesebben eloszlatni a meleget.

2. mítosz: Az alkohol felmelegít a hidegben

Forralt boros bögrék narancsszeletekkel, ánizzsal, felülnézetben

Azt gondoljuk, a forralt bor felmelegít a hidegben?

Egy forralt bor a havas utcáról betérve valóban mennyei érzés. Az alkohol hatására kitágulnak az erek, több vér jut a bőrfelszínre, amitől kipirulunk és melegnek érezzük magunkat. Csakhogy közben a test belső hőmérséklete valójában csökken.

Ha zárt térben vagyunk, ennek ritkán van jelentősége. A gond akkor kezdődik, ha alkoholfogyasztás után hosszabb ideig maradunk kint a hidegben. Az alkohol csökkenti a reszketési reflexet és tompítja a hidegérzetet, így könnyebben kerülhetünk veszélybe. (És persze nem csak ez az egyetlen baj az alkohollal)

Igaz vagy hamis?

Félig igaz. Melegnek érezzük magunkat, de valójában nő a kihűlés kockázata.

3. mítosz: Radiátorra vagy melegítő párnára ülni aranyeret okoz

Ez a hiedelem éppen olyan makacs, mint az ellenkezője, miszerint a hideg felület okozza ugyanezt. 

Az aranyér azonban nem a hőmérséklettől alakul ki, hanem elsősorban életmódbeli tényezőktől, például rostszegény étrendtől, székrekedéstől vagy túlsúlytól.

Érdekesség, hogy kutatások szerint a rendszeres meleg fürdő még csökkentheti is a kockázatot! A hő tehát nem ellenség ebben az esetben.

Igaz vagy hamis?

Hamis. A fűtőtestre ülés nem okoz aranyeret.

4. mítosz: Ha vizes hajjal megyünk ki a hidegbe, megfázunk

Szőke, hosszú hajú fiatal nő arcába fújja a szél a haját télen

Sapka nélkül, vizes hajjal, hidegben? Anyukák rémálma!

A megfázást vírus okozza, nem az alacsony hőmérséklet. Ugyanakkor vannak vizsgálatok, amelyek szerint a lehűlés átmenetileg gyengítheti az immunválaszt. Egy brit kutatásban például azok, akik hideg vízbe tették a lábukat, nagyobb arányban számoltak be megfázásos tünetekről.

  • Az egyik magyarázat szerint hideg hatására az orr és a torok erei összehúzódnak, így kevesebb fehérvérsejt jut el oda
  • Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy télen egyszerűen többet vagyunk zárt térben együtt, ami kedvez a vírusok terjedésének.

Igaz vagy hamis?

Nem egyértelmű. A hideg önmagában nem okoz megfázást, de befolyásolhatja a védekezőképességet.

5. mítosz: A legtöbb hőt a fejünkön veszítjük el, ezért mindig sapkát kell hordani hidegben

Sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy a testhő jelentős része a fejen át távozik. Kísérletek azonban kimutatták, hogy valójában a testfelület arányában veszítünk hőt. Ha a testünk fedetlen, többet veszítünk rajta, mint a fejünkön.

Ugyanakkor a fej különleges szerepet játszik a hőérzetben: sok felszíni ér fut a fejbőrben, és ha a fej kihűl, a test maghőmérséklete is gyorsabban csökkenhet. 

Ez nem azért van, mert itt veszne el a legtöbb hő, hanem mert a szervezet nem reagál reszketéssel, ha csak a fej fázik.

Igaz vagy hamis?

Félig igaz. Jó ötlet sapkát viselni, de nem azért, mert a legtöbb hő a fejünkön szökne el. De ha mégsem szeretnénk, vehetünk fel helyette inkább menő fülmelegítő fejpántot!

Összegzés: mik a tények a hideggel kapcsolatban?

A hideg nem ellenség, inkább egy összetett kihívás a szervezet számára. Sok régi tanács mögött van némi igazság, de a leegyszerűsített magyarázatok gyakran félrevezetők. Főleg, hogy a hideg akár aktiválhatja is a kalóriaégető barna zsírszövetet!

Ha megértjük, hogyan működik a testünk hőszabályozása, tudatosabban dönthetünk arról is, mikor mit érdemes elhinni. A legjobb védekezés továbbra is a réteges öltözködés, a józan ész és az, hogy figyelünk a testünk jelzéseire.

Forrás: BBC, fotó: Unsplash/Getty Images, Andrej Lisakov, Andrey K

Ajánlott videó