- Az óraátállítást annak idején az energiatakarékosság miatt vezették be, mára azonban ez sokak szerint okafogyottá vált.
- Már régóta pedzegetik, hogy megszűntetnék az intézményt, de a legfrissebb Európai Uniós jelentés szerint az óraátállítás még jó pár évig velünk marad.
- Hamarosan ismét vége a nyári időszámításnak és kezdődik a téli – mutatjuk, hogyan készülj idén ősszel!
Már évek óta létezik az Európai Uniós javaslat az órátállítás eltörléséről, de a friss EU-s jelentés alapján úgy tűnik, idén sem szavazták meg a gyakorlat kivezetését. Az Európai Bizottság ugyanis közzétette a 2027 és 2031 közötti nyári időszámítás hivatalos menetrendjét, amiből kiderült, hogy az előttünk álló években ugyanúgy marad a tavaszi illetve őszi óraátállítás.
Az unió még a pontos menetrendet is meghatározta, amit az alábbi szabály mentén alakítottak ki: a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján keződik, a téli, vagyis normál időszámítás pedig október utolsó vasárnapján tér vissza. Vagyis a következő években ezeken a dátumokon kell majd előre illtve visszaállítanunk az órákat:
- 2027: március 28. és október 31.
- 2028: március 26. és október 29.
- 2029: március 25. és október 28.
- 2030: március 31. és október 27.
- 2031: március 30. és október 26.
De miért van szükség óraátállításra?
Az óraátállítás ötlete először 1895-ben merült fel: George Hudson új-zélandi rovarkutató javasolta, hogy állítsák két órával át az órát a téli időszakban, hogy több ideje legyen a rovarok megfigyelésére. Nagy-Britanniában William Willett is felvetett hasonló elképzelést, amit a brit kormány akkor még határozottan elutasított.
Willett halála után az első világháború idején ismét előkerült a kérdés: az országok energiatakarékosság céljából keresték a megoldást, miként csökkenthetik szénfogyasztásukat. Bár Nagy-Britanniában lassan terjedt el az elképzelés, a németek 1916-ban bevezették az óraátállítást, hogy több természetes fény álljon rendelkezésükre a mindennapos munkavégzéshez, később pedig több európai ország is átvette. Az óraátállítást aztán évekkel később elhagyták, majd a ’70-es években újra bevezették.
Már többször felmerült az óratállítás intézményének eltörlése, de egyelőre még marad velünk a gyakorlat
A kritikusai most leginkább az emberi szervezetre gyakorolt megterhelő hatása miatt törölnék el a gyakorlatot. Mivel a nyári és téli időszámítás változása beleszól a cirkadián ritmusunkat, felboríthatja alvásminőségünket is, ami közvetetten már a nappalainkra is kihathat, például az alábbi kellemetlen tünetekkel:
- rossz közérzet
- fejfájás
- fáradtság
- ingerlékenység, lehangoltság
- koncentrációs zavarok
- álmatlanság
- emésztési zavarok
Hamarosan vége a nyári időszámításnak – ekkor jön az őszi óraátállítás
Mivel már szeptember van, vészesen közeledik az idei őszi óraátállítás, ami egészen pontosan október 25-én lesz. Ha szeretnéd minél simábban venni az akadályt idén, érdemes tudatosan készülni az átállásra, például az alábbi lépésekkel:
- Kezdd el fokozatosan előkészíteni a változást! Az óraátállítást megelőző napokban érdemes naponta 15-20 perccel korábban lefeküdni és felkelni, így a szervezet könnyebben megszokja a változást.
- Használd ki a reggeli napfényt! A természetes fény hatásos „ébresztő” lehet, ami segíti a belső óra újraszinkronizálását. Próbáljunk meg minél többet tartózkodni a szabadban a reggeli órákban.
- Kerüld a délutáni koffeint és a késő esti képernyőhasználatot! Ezek a szokások megnehezíthetik az elalvást, mivel zavarják a melatonin termelését, így rontják az alvás minőségét.
- Mozogj naponta! A rendszeres, lehetőleg reggeli testmozgás nemcsak az energiaszintet növeli, hanem az alvási ciklus beállításában is nagy segítségünkre lehet.
Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
