- A szülő és felnőtt gyereke közötti elhidegülésben az is szerepet játszhat, hogyan fejezik ki az érzéseiket.
- Egy kutatásban az extraverzió, azon belül a lelkesedés mutatott összefüggést a szülők és gyerekeik eltávolodásával.
- Amit a szülő szeretetteljes közeledésnek szán, azt a gyereke egy feszült kapcsolatban nyomasztónak is érezheti.
Egy szülő számára nehéz lehet megérteni, miért nem akar beszélni vele a felnőtt gyereke, főleg ha ő közben úgy érzi, nagyon is szereti a gyerekét, és ezt igyekszik is ezt kimutatni felé. Keresi, közeledik hozzá, próbálja fenntartani a kapcsolatot – a gyereke mégis egyre távolabb húzódik. Egy kutatás szerint ebben az ellentmondásos helyzetben egy olyan személyiségvonás okozhatja a szülős és gyerek közti eltávolodást, amelyet egyébként kifejezetten pozitívnak tartunk.
A családtagok közötti elhidegülés sokakat érint. Egy 2025-ös YouGov-felmérés szerint az amerikai felnőttek 38 százaléka távolodott el legalább egy családtagjától: 24 százalékuk a testvérét, 16 százalékuk a szülőjét, 10 százalékuk pedig a gyerekét említette.
Bár minden ilyen kapcsolatnak megvan a maga története, a fiatalabb generációknál egy szemléletváltás is kirajzolódik. Egyre többen gondolják úgy, hogy a családi kötelékeknek is kölcsönös tiszteleten, tudatosan ápolt kapcsolaton és érzelmi biztonságon kell alapulniuk. Ezt nevezi a szakirodalom „demokratizált rokonságnak”. A korábbi generációk szemléletében ezzel szemben nagyobb hangsúlyt kapott a kötelesség és a család iránti hűség: az, hogy a kapcsolatot mindenáron fenn kell tartani, egyszerűen azért, mert összetartozunk.
Milyen tulajdonság jellemzi a gyerekeiktől elhidegült szülőket?
A Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent friss kutatás szerint a már eleve feszült szülő–gyerek kapcsolatokban gyakoribb volt az elhidegülés azoknál a szülőknél, akik társaságkedvelőbbek, közvetlenebbek, és könnyebben kimutatják az érzéseiket. Ezt a személyiségvonást nevezik a pszichológiában extraverziónak.
Amikor a kutatók részletesebben is megvizsgálták az eredményeket, kiderült, hogy ezen belül főleg a lelkes, érzelmekkel teli kapcsolódás függött össze az eltávolodással. Ez elsőre furcsának tűnhet: miért húzódna el egy felnőtt gyerek attól a szülőtől, aki keresi a társaságát, és lelkesen közeledik hozzá? A magyarázat az lehet, hogy amit a szülő szeretetteljes érdeklődésnek él meg, azt a gyereke egy már megromlott kapcsolatban nyomasztó, tolakodó viselkedésnek érezheti.

Amikor a szeretetteljes közeledés nyomasztóvá válik
Amikor a szeretetteljes közeledés nyomasztóvá válik
Richard Blake pszichológiai doktorandusz, a családi elhidegülésről szóló Cut Off című könyv szerzője szerint az eredmény azért lehet váratlan, mert a vizsgálatban nem a szülők kontrolláló viselkedése függött össze az eltávolodással, hanem az, mennyire lelkesen keresik mások társaságát és fejezik ki az érzéseiket.
Blake magyarázata szerint az ilyen szülő gyakran keresi a felnőtt gyerekét, beszélgetni szeretne vele, és kimutatná a szeretetét. Ő ezt törődésnek gondolja. Ha azonban a gyereke éppen távolságot szeretne tartani, ugyanezt úgy élheti meg, hogy a szülője nem hagyja békén, és nem veszi figyelembe, mire lenne szüksége. Minél kitartóbban próbál közeledni hozzá a szülő, annál nyomasztóbbá válhat számára a kapcsolat.
A felnőtt gyerekeknél is találtak összefüggést
A kutatásban azt is megnézték, milyen személyiségű felnőtt gyerekek távolodtak el a szüleiktől. Azt találták, hogy akik nyitottabbak voltak az új élményekre és gondolatokra, azok a feszült viszony ellenére is ritkábban szakították meg a kapcsolatot a szüleikkel.
Az iskolai végzettségnél is mutatkozott különbség. A mester- vagy doktori végzettségű felnőtt gyerekeknél 72 százalékkal alacsonyabb volt az elhidegülés esélyhányadosa, mint azoknál, akik legfeljebb középiskolát végeztek.
Ezek összefüggések, nem pedig bizonyítékok arra, hogy valamelyik személyiségvonás vagy a végzettség önmagában okozná, illetve megakadályozná az eltávolodást. Ahogy a szülőknél talált eredményből sem következik, hogy a szeretetteljes viselkedés szükségszerűen eltaszítaná a gyereket.
Nem elég, hogy a szülő szeretetnek érzi
A kutatás egyik lehetséges tanulsága éppen az, hogy ugyanaz a viselkedés egészen mást jelenthet a kapcsolat két oldalán. Amit az egyik fél szeretetteljes odafordulásnak gondol, azt a másik fojtogatónak érezheti, vagy annak újabb jeleként élheti meg, hogy a szülője nem érti, mi zajlik benne.
Blake a kutatást értelmezve így fogalmazott: „Ha a gyereked megszakította veled a kapcsolatot, önmagában nem elég arra hivatkoznod, hogy te csak szeretted őt. Ha nem veszed figyelembe, mennyi közelségre van szüksége, a közeledésedet már nem szeretetként éli meg. Te közben továbbra is úgy érzed, hogy szeretetből keresed újra és újra”
Fotó: Unsplash
A videó AI-alapú programmal készült.