- Havi 400 ezer forint kivételéhez 120–160 millió forintos induló vagyon kellene a számítások szerint.
- A kamat teljes elköltése mellett a megtakarítás vásárlóereje csökkenhet, még akkor is, ha a számlaegyenleg változatlan.
- A korai nyugdíj és a nyugdíj-kiegészítés eltérő tervezést igényel: más harminc, és más hatvan év megélhetését fedezni.
Hogy meg tudjuk-e mondani pontosan, mennyi pénz lenne elég arra, hogy soha többé ne kelljen dolgoznunk Magyarországon élve, az nem egy bizonyos összeg lesz. De ha azzal kalkulálunk, hogy havi 300-500 ezer forintból már eléldegélünk, akkor kiszámolhatjuk, nagyjából mekkora félretett vagyonnal kellene rendelkeznünk, hogy a kamatok ezt fedezzék.
Ez nem egy átlag, amiből bárki az ország bármelyik csücskében vígan elélhet, hanem választott költési keretekből készült becslés. A saját otthonunk értéke nincs benne, és a számok sem jelentenek élethosszig tartó garanciát, inkább csak a nagyságrendet mutatják meg.
Először azt számoljuk ki, mennyibe kerül az életünk
A fizetésünk helyett a kiadásainkból induljunk ki. Mennyi megy lakhatásra, élelmiszerre, közlekedésre, egészségre és szórakozásra? A nyaralást, a biztosításokat és az elromló mosógépet se hagyjuk ki csak azért, mert nem minden hónapban fizetünk értük.
A Prosper Conseil pénzügyi tanácsadó cég útmutatója legalább egy teljes év kiadásainak áttekintését javasolja. Így a ritkábban jelentkező tételek is bekerülnek a tervbe. Ehhez a különböző költségvetési és spórolási módszerekről szóló korábbi cikkünk is adhat kiindulópontot.
Saját, tehermentes lakással egészen más összegből gazdálkodunk, mint albérletben. Ha pedig külföldön felhalmozott megtakarítással tervezünk hazatérni, a magyarországi költségeket külön írjuk össze. A külföldről hazaköltözők történeteiben is visszatér, mennyit számít a lakhatás és az újrakezdés körülménye.
Miért nem elég egyszerűen a kamatokból élni?

A költségeinket kell előbb kiszámolnunk, nem a bevételeinket (Forrás: Unsplash/Karolina Grabkowska)
Vegyünk egy kizárólag szemléltető példát:
80 millió forint évi 6 százalékos kamattal, adók és költségek utáni hozammal 4,8 millió forintot termelne.
Ez havi átlagban 400 ezer forint, bár a tényleges kifizetés nem feltétlenül havonta érkezik.
Csakhogy ha minden kamatot elköltünk, a tőkénk továbbra is 80 millió marad, miközben az árak emelkedhetnek. Az MNB oktatási anyaga ezért különbözteti meg a nominális hozamot az inflációval korrigált reálhozamtól. Ez a két csúnyán hangzó kifejezés elég fontos ahhoz, hogy ismerjük, mert a pénzügyeinkben elég sok múlik rajtuk.
Ráadásul a most elérhető kamat nem biztos, hogy a befektetés lejárata után is rendelkezésünkre áll. A 6 százalék itt feltételezés, nem aktuális termékajánlat vagy hozamígéret.
Mennyi megtakarítás kell havi 300, 400 vagy 500 ezer forinthoz?
A FIRE, vagyis a pénzügyi függetlenséget és korai visszavonulást célzó mozgalom gyakran használ éves kivételi arányokat. Megint ki kell emelnünk egy fontos különbséget. Ez nem azonos a kamattal: a megélhetést a befektetés hozama és szükség esetén egy részének eladása együtt fedezheti.
A képletünk: éves pénzkivétel ÷ induló kivételi arány = induló befektetett vagyon.
- Havi 300 ezer forint: évi 3,6 millió. Ehhez 4 százaléknál 90 millió, 3 százaléknál 120 millió forint tartozik.
- Havi 400 ezer forint: évi 4,8 millió. Ehhez 4 százaléknál 120 millió, 3 százaléknál 160 millió forint tartozik.
- Havi 500 ezer forint: évi 6 millió. Ehhez 4 százaléknál 150 millió, 3 százaléknál 200 millió forint tartozik.
Ezek saját szerkesztőségi számítások, mai forintban megadott induló összegekkel. A kivétekből fizetendő esetleges adókat külön hozzá kell számolni a megélhetési kerethez; a befektetési költségek pedig csökkentik a hozamot. Vésztartalékot és a tervezett nagyobb kiadásokat külön kezeljük. A 3 százalékos változat több tőkét kíván, de önmagában az sem garantálja, hogy a pénzünk kitart.
Mit mond a szakértő a korai nyugdíjról?
Christine Benz, a Morningstar személyes pénzügyekkel és nyugdíjtervezéssel foglalkozó vezetője társszerzője a cég 2025-ös nyugdíjjövedelem-kutatásának. Ebben a legmagasabb induló kivételi arány az alapmodellben 3,9 százalék volt, harmincéves időtávra, évente inflációval emelt pénzkivétellel. A modell 90 százalékos valószínűséget célzott arra, hogy az időszak végén még maradjon pénz. Ez nem teljes tőkemegőrzést jelent.
Aki harmincévesen szeretne kiszállni, ennél jóval hosszabb időszakra tervez. A rossz kezdeti befektetési évek és a magas infláció különösen veszélyesek lehetnek, ha közben folyamatosan pénzt veszünk ki. A korai nyugdíjról és a FIRE szemléletéről gondolkodva a rugalmasság legalább olyan fontos kérdés, mint a kitűzött összeg.
Nyugdíj mellé kisebb vagyon is érdemi segítség lehet
Ha a nyugdíjunk mellett havi 100 ezer forint hiányzik a kívánt kerethez, évi 1,2 millió forintot kellene pótolnunk. Ugyanezzel a képlettel ez 4 százalékos induló kivételnél 30 millió, 3 százaléknál 40 millió forintos megtakarítást jelent. Havi 150 ezer forintos kiegészítéshez 45, illetve 60 millió forint tartozik.
Hofer Noémi közgazdász és adószakértő a nyugdíjcélú öngondoskodásról szóló írásában a korai kezdés és a rendszeres megtakarítás jelentőségét hangsúlyozza. A fenti számításokat nem ő készítette: ezek azt szemléltetik, mekkora különbség van a teljes megélhetés finanszírozása és egy havi kiegészítés között.
Év végén kezdjük a saját éves kiadásaink összesítésével. Utána nézzük meg, mennyi befektethető vagyonunk van, milyen adósságot törlesztünk, és mekkora összeget tudunk rendszeresen félretenni. A munkából való végleges kiszállás előtt pedig személyre szabott pénzügyi tervre van szükség, amely az adózást, az egészségügyi jogosultságot és a későbbi nyugdíjat is figyelembe veszi.
Fotó: Unsplash/Karolina Grabkowska, mesterséges intelligenciával készített illusztráció