Fotó: Profimédia – Red Dot
Ha helyi termelőtől vásárol a helyi vendéglátós, akkor a pénz kétszeresen is a régióban marad, amivel mindenki jól jár. Nemcsak a Balatonnál élők, hanem a vendégek is, hiszen a messziről szállított, fagyasztott áruk helyett friss, ellenőrizhető, szezonális helyi ételeket fogyaszthatnak, lehetőség szerint olcsóbban – írja Kalas Györgyi a Magyar tengeri gasztrokönyvben. A Balatoni Kör tagjai pedig azt hangsúlyozzák, hogy a térségben élőknek és a vendéglátósoknak régiószinten kellene gondolkodniuk a Balatonról, nem pedig szeparált, különálló települések szintjén – hiszen jelenleg leginkább ez a helyzet.
Hogy milyen sok szinten profitálhat a balatoni régió a helyi alapanyagok használatából, arra – a könyv szerzője szerint – a Keszthely melletti Reziben működő szociális, közösségi kert az egyik legjobb példa. Itt tudatosan kezdtek arra ráállni, hogy kielégítsék a helyi éttermesek alapigényét. Ötven nyugdíjas kezdte el pár éve kitisztítani Reziben a falu egyik elhagyatott, gazos földterületét, ami azóta a környék legnagyobb közösségi kertjévé nőtte ki magát. Olyannyira, hogy már a legújabb Balaton-környéki éttermeket is ők látják el zöldséggel. Sokan már csak innen veszik a salátát és a paradicsomot a hamburgerhez. Úgyhogy, ha valaki bazalt burgert eszik a Palettában vagy a Kis Hableányban biztos lehet benne, hogy a közeli kertészetben termesztett salátát eszi.
További tippek: Konyhám (Balatonfenyves), Zománc (Vászoly), Neked főztem (Balatonfüred, Zánka, Alsóörs), Paletta Siófok, Kővirág (Köveskál). A sort még bőven lehet folytatni, további tippek és sztorik a Magyar tengeri gasztrokönyvben.
