Olyan szakmád van, amelyet erősen sújt a jelenlegi helyzet. Működő étterem és vendégek nélkül nem tudsz dolgozni. Hogy élted meg annak a felismerését, hogy a munkádnak – egy időre legalábbis – vége?
Kezdem a kellemesebb oldalával: abból adódóan, hogy séf vagyok, elég sok időt töltöttem az étteremben, most ez megfordult, és nagyon sok időt töltök a családommal, aminek nagyon örülök. Eddig a munkáért és a pénz hajszolásáért tettünk meg mindent, ez más fontos dolgokat háttérbe szorított, most ezt át lehet – és kell – gondolni. De nemcsak teljes életmódot kellett váltani, hanem más munka után is nézni, és ez nagyon nehéz. Most egy kisebb, bisztrójellegű helyen dolgoztam Pécsett, mi nem tudtuk meglépni azt, amit több nagyobb étterem elkezdett, hogy átálljunk a kiszállításra. Mivel korábban 22 évig alkalmazott reklámgrafikus voltam, azt a fonalat veszem fel újra. Valamint elindítottam a Karantén Kitchent, mert számomra a home office az otthonfőzés.
Mi volt a fő célod az otthoni főzős videókkal?
Nem titkolt szándékom megmutatni ezzel a YouTube-csatornával, hogy a főzés lehet egy közös játék is a gyerekekkel, vonjuk be őket, főleg ha affinitásuk is van hozzá. Mi négy gyerekkel élünk együtt, a legkisebb most hatéves, ő még beszélni se tudott, amikor már húzta oda a széket a pulthoz, és segített keverni a levest. Plusz azért is jót tesz, mert szakmailag aktívan tart. Sok más szakáccsal körülbelül egy időben jutott eszembe nekem is ez az ötlet, harmadik napja csináltam a videókat, amikor észrevettem, hogy Massimo Bottura, a híres séf és étteremtulajdonos is hasonló videókat tesz közzé.
Jól áll neked ez a természetes közeg, átjön, hogy nagy szeretettel főzöl együtt a családoddal.
Én még mindig – így a negyedik hét vége felé is – élvezem, hogy itthon vagyok. Ugyanakkor közben rám telepszik a jövő bizonytalansága, beláthatatlan, hogy mikor lesz ennek vége. Rémisztő a gondolat, hogy rendszeres bevétel nélkül milyen sokan fognak földönfutóvá válni. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy segítsük a környezetünkben élőket.
Ez a kettős érzés végig jelen van a karanténhelyzetben: élvezzük is, hogy a szeretteinkkel lehetünk, de félünk is a globális helyzettől.
Most rájövünk arra, hogy milyen értékesek az emberi kapcsolatok, milyen sokat számít egy-egy jó szó. Ha ennek az egésznek vége lesz, jó lenne, ha nem esnénk vissza a pénzhajhászásba és konzumidiotizmusba, hanem sokkal inkább az egymásra figyeléssel és egymás segítésével jutnánk előre. Ezt már egyébként is megtapasztaltam mint józanodó alkoholista. Egy második esélyt kaptam, amikor újra elkezdtek séfként alkalmazni. Nekem azóta, az elmúlt három évben ívelt felfelé a karrierem, többet értem el józanodóként, mit az elmúlt húsz évben. Fontos volt a segítség, hogy volt, aki bízott bennem, esélyt adott.
Nagyon nyíltan beszélsz az alkoholizmusról, hogy függő vagy, de évek óta nem iszol. Mi történt három éve, amikor leálltál?
Elkövettem egy sikertelen öngyilkosságot. Ennek hatására felismertem, hogy segítségre van szükségem és ezt meg is kaptam az AA (Anonim Alkoholisták) közösségétől, így léptem a józanodás útjára. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy a változás útjára lép, hogy akar egy egészen más, minőségi életet, kapcsolatokat; kizárólag akkor fog sikerülni, és a külső segítség is csak akkor lesz hatásos. Én depresszióra hajlamos vagyok, az alkohol pedig felerősítette ezt. Sajnos a vendéglátóipar rákfenéje a függőség, mert az egész napos stresszt sokan próbálják alkohollal vagy drogokkal enyhíteni. Azért vagyok ennyire őszinte ebben a témában, mert szeretném, ha azok, akik hasonló betegségben szenvednek, lássák, hogy van kiút, meg lehet csinálni. Az élet pedig igazolta, hogy jól teszem, hogy felvállalom, mert sokan megkerestek, hogy hasonló szituációban vannak, és segítsek nekik. Visszatekintve, több fordulópont is volt az életemben, amikor észrevehettem volna, hogy baj van, de nem tettem… amikor az ember úgy kezdi szervezni az életét, hogy minden helyzetben hozzájusson az italhoz, tehát a szer köré, akkor már komoly gond van.
A karanténhelyzet milyen hatással lehet azokra, akik függőségekkel küzdenek?
Vannak online csoportos foglalkozások is. De felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik számára ez nem elérhető, pedig két-három naponta, vagy akár naponta szükségük lenne a foglalkozásra. A stresszt nem lehet elkerülni, és a függők számára ez nagyon veszélyes. Tartok tőle, hogy nagyon sok visszaesés lesz.
Visszatérve a Karantén Kitchenre, a család mennyire lelkesedik a projektért?
A középső fiaim – 15 és 14 évesek – amúgy is online életet élnek, ők segítenek felvenni a videókat, és meg is vágják őket. Az egyik számítógépes lövöldözős játék kapcsán a vágás nekik már nem probléma. A kicsik segítenek a főzés előkészítésében, a feleségem meg rendet csinál, ő ezzel támogatja a projektet. Szeretném belevinni ezekbe a vészterhes időkbe a vidámságot is, a gyerekek boldogan vesznek részt benne; amikor visszanézzük, jókat nevetnek, hogy miket mondtak. Mindig azokból az alapanyagokból indulok ki, amelyek a legtöbb háztartásban megtalálhatók, pláne most, hogy több mindenből bespájzoltunk. Már jönnek a kérések, hogy miket főzzünk – lesz rántott hús petrezselymes burgonyával is. Az együtt főzés a közösségi lét egyik formája, összehozza az embereket. Vigyünk egy kis színt és alap konyhai tudást az emberek életébe. A név amúgy – Karantén Kitchen – egy Belgiumban élő barátom ötlete volt.
Nem merült fel benned, hogy jó ötlet-e közkinccsé tenni esetleg olyan tudást is, amellyel amúgy pénzt szoktál keresni?
Életem legnagyobb dicsérete az volt, amikor – miután tudtam, hogy elég macerás vendégekkel van dolgom – kihívtak a konyhából, és ott állt előttem egy gyönyörű roma házaspár: egy várandós asszony és egy ősz hajú férfi, akik tényleg ragyogtak. A férfi odajött hozzám, megfogta a kezem, belenézett a szemembe, és azt mondta, hogy soha ne felejtsek el így, szívből főzni. Azóta is elérzékenyülök, amikor erre visszagondolok. Vagyis el lehet árulni akár titkos konyhai trükköket is, az étel a készítőjétől, a beletett energiáitól lesz olyan, amilyen. És persze tegyük hozzá, hogy vannak olyan eszközök is, amelyek csak egy profi konyhán állnak rendelkezésünkre.
Fotó: Szepesvári-fotó
