Mondhatnánk, hogy egy jó bor történet nélkül olyan, mint egy jó történet bor nélkül. Tökéletesen kiegészítik egymást, maradandó élményeket és emlékeket, sőt érzéseket adnak.
Minden bor már önmagában egy palackba zárt történet amíg a szőlőtőkétől a poharunkhoz ér, de mitől függ, hogy épp melyik tételt választjuk a polcról? Pillanatokhoz a bort, vagy a bortól lesz örök emlék egy pillanat?
Erre keresi a választ a Bortársaság legújabb kampánya, amit nem tudunk nem szeretni. Színészek, dizájnerek, étteremtulajdonosok, kultúremberek mesélnek nekünk borpillanataikról, amivel nemcsak egy perce szakítanak ki minket a világ zajából, de tippet is adnak a következő borkalandunkhoz. Persze csak felelősséggel!
Nézzük hát 5 kedvencünket, és merüljünk el bennük, ahogy akár egy jó borban szokás!
- Eke Angéla színművész
„Katarzisfüggő vagyok”
Története: „Katarzisfüggő vagyok. Azok a sűrített pillanatok éltetnek, amikben ott van esszenciálisan az egy-egy megalkotott szerep, az előadás munkájának fáradtkás, édes, puhább nyugalma. Én a pislákoló fényekben tudom igazán feldolgozni a rivaldafényt. Február volt. Az az utolsó február, amikor még nem szabályozta be az életünket egyetlen vírus sem. Pályám eddigi legnehezebb, hangos színházi premierjének másnapján már egy vidéki házikóban ért az este. A kályhában pattogott a tűz, puha takaró, szerető karok oltalma és egy üveg Jásdi – Lőczedombi hozta el az esszenciális pillanatot, amikor összeért a múlt verítéke a jelen nyugalmával. Nekem ez a katarzis.”
- Ott Anna kulturális menedzser
„Pohár borral könnyebb megtalálni a könyv és a magunk ritmusát”
Története: „Az olvasás az egyik legjobb dolog az életben, ebben egészen biztos vagyok. Az olvasás során pedig az egyik legfontosabb pillanat, amikor az ölünkbe engedjük a könyvet, belebámulunk a semmibe, révedezünk és értelmezni, ízlelgetni, érezni próbáljuk, az adott sorok mit jelentenek számunkra, milyen érzéseket és emlékeket hívnak elő belőlünk. Manapság, amikor azzal védekezünk, hogy egyszerűen nincs időnk olvasni, épp ez a pillanat veszik el, épp erre nem marad időnk. Ilyenkor kell egy pohár bort segítségül hívni. Vele könnyebb megtalálnunk a könyv és a magunk ritmusát. Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyamához valami frissre és gyümölcsösre vágytam, így szinte minden kötetnél Matuát ittam. Kemény István és Nádasdy Ádám verseihez pedig mindig testes vörösbort választok, a legnagyobb kedvencem a Malbec.”
- Hering András újságíró/főszerkesztő
„Megnyitom az utam a testi-lelki reinkarnációm felé”
Története: „Nyár és Balatonhenye. Ez a Káli-medence dombjai között fekvő zsákfalu számomra minden részletében és érzésében a szabadságot jelenti. Meghatározó élmények és pillanatok kötnek a Séd patak két oldalán fekvő kis faluhoz, ahol a nyári estéken egy pohár bor ad lehetőséget számomra az élet nagy dolgainak megfejtéseire, a beszélgetésekre, az adott évi történések, élmények és kérdések feldolgozására. Ez az a pont, hely és idő, amikor a verandán ülve beleszagolok a levegőbe, kortyolok egyet a boromból, egy pohár Káli Kövek Borászat Lesencetomaj Zöldvelteliniből, és megnyitom az utam testi-lelki reinkarnációm felé. Egy ilyen megvilágosult pillanatomban döntöttem el, hogy – ha munkámból kifolyólag nem is tudok 100%-ig vega vagy vegán lenni – a globális klímakatasztrófa megelőzése céljából újragondolom a táplálkozási szokásaimat. A fenntartható húsfogyasztás pedig innentől nálam is működik, a húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttéréssel egy fenntarthatóbb jövőt építhetünk. Ne feledjük, sok kicsi sokra megy!”
- Hlatky-Schlichter Hubert étteremtulajdonos (KIOSK)
„Az élet szép!”
Történet: „Nincs az a sötétség, amiben ne láthatnánk meg a fényt! Most az olyan értékek is, amiket eddig állandónak hittünk, felértékelődnek – legyen szó az egészségről vagy az összefogásról!
Szerencsés ember vagyok. Sok olyan álmot meg tudtam eddig valósítani, ami a kreatív oldalamból és a hazaszeretetemből fakad. Olyan különleges baráti és családi pillanatokra és érzésekre koccinthattam, mint amilyen tiszta ez a Ruinart champagne, és ez mindig rávilágított, hogy különösen szerencsésnek mondhatom magam!
Az ilyen pillanatokban tapasztaltam meg, hogy bármilyen nehézség vagy teher is nehezedik ránk egy adott pillanatban, attól még »Az Élet Szép«, és nincs az az akadály, ami egy szabad, tiszta és teremtő gondolatot meg tudna állítani! Minden, ami hozzám kötődik, az a minőség és a jót akarás szellemében készült, ilyen pillanatokban fogant meg. Örök hálával tartozom érte! A mostani nehéz, kilátástalannak tűnő időkben is azon leszek, hogy teremtő és építő gondolatokat tápláljak, és hasznos tagja lehessek a közösségnek, amiben élek és alkotok. Most tényleg az egészségetekre!”
- Anh Tuan dizájner és étteremtulajdonos (QUI, Khan, SAO)
„Életem egyik mérföldköve – első nyitás”
Történet: „Egy nap egy pohár bor általában elfogy. Már csak szakmai ártalomként és a saját magam jó kedvéért is előszeretettel kóstolok, így nehéz kiemelni egy tételt, mert mindig mást választok évszaktól, hangulattól függően. Ha egy bort mégis említenék, amihez meghatározó élmény köt, az az új-zélandi Matua.
Akkor találkoztam vele először, amikor az első éttermem, a Sáo 哨 nyitásakor állítottuk össze a borsort, és beválogattuk ezt is. Tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor megkóstoltam. Maradandó élmény volt, mert ilyen újszerű fehérborral még nem találkoztam addig: nagyon gyümölcsös, trópusi, trendi. Ezzel tudok a legjobban azonosulni, mert ez a bor vagyok leginkább én. Bármikor bármilyen pillanatban szívesen és jó érzéssel fogyasztom, mert csak kellemes emlék köt hozzá, mondhatni, életem egyik mérföldköve – az első nyitás.”
Olvass tovább!
