A különböző innovatív technológiáknak, európai, országos és helyi törvényi szabályozásoknak és életmódbeli változásoknak köszönhetően a tiszta levegőért folytatott küzdelem egyáltalán nem reménytelen. Két nagy lehetőségünk van a légszennyezés csökkentésére: vagy redukáljuk a kibocsájtás mértékét, vagy megfelelő technikákkal kiszűrjük a levegőből a káros anyagokat.
A legkártékonyabb tevékenységek
A Levegő Munkacsoport szerint Budapesten a közlekedés okozta ártalmak a legkártékonyabbak: a kipufogógázból a levegőbe kerülő szmog mértéke főként nyáron, szélcsendes időben növekszik meg drasztikusan. A fővároson túl például Miskolcon és Pécsett, tehát a középhegységek völgyeiben a legkritikusabb az autók okozta szmog mértéke a természeti adottságok miatt. Azonban számos európai nagyváros bizonyította már az ártalomcsökkentés lehetőségét, például a tömegközlekedés fejlesztésével és a bicikliutak kiépítésével. Az Európai Zöld Városok Szövetsége idén Lisszabonnak adta a zöld város díját: a város sok más mellett az elektromosbicikli-megosztó rendszerének is köszönhette az elismerést.
Vidéken azonban leginkább az avarégetés, a fűtés és az ipari kibocsájtások okozta füst áll dobogós helyen a légszennyezés tekintetében. Az avarégetés Magyarországon igen bevett gyakorlat, azonban az egyik legártalmasabb légszennyező tevékenység is, amely során – jobb esetben – a szerves anyagból hamu lesz, amely az égéskor keletkező füsttel a levegőbe juttat erősen egészségkárosító, ultrafinom részecskéket is. Budapesten tilos az avarégetés, azonban a legtöbb vidéki településen nem tiltott, így fokozott szerepet kap az edukáció. Az avarégetés leginkább környezet- és emberbarát alternatívája a komposztálás, amely során a kerti hulladékból tápanyagdús humusz lesz.
Hiába a törvényi szabályzás, sokan – főként a szegényebb régiókban, fűtési alternatívaként – elégetik az otthoni műanyaghulladékokat is. Egy, az Atmospheric Chemistry and Physics folyóiratban publikált 2020-as tanulmány szerint a hulladékégetés során a füsttel akár ezerszer több mérgező anyag juthat a levegőbe, mint faégetéskor. A hulladékégetés helyett a szelektív hulladékgyűjtés a megoldás, amely során ipari körülmények között képesek kezelni a lakossági hulladékot.
A kisebb, de fontos szokások
Lakossági szinten az olyan hétköznapi szokások, mint például a dohányzás ártalmainak csökkentésében is szerepünk lehet: a világon jelenleg körülbelül egymilliárdan, Magyarországon több mint kétmillióan dohányoznak. Általános tévhit, hogy a cigarettázásban a nikotin a legártalmasabb – bár tény, valóban erős függőséget okozó anyag, és fogyasztása például fejfájással, szédüléssel járhat –, azonban az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe, ráadásul cigarettázáskor a dohányosok a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki, mivel a füstben keletkezett káros anyagok a passzív dohányosok számára is ártalmasak. Hasonló problémával nézünk tehát itt is szembe, mint más típusú égetésnél.
Van megoldás?
Az ártalomcsökkentést három szinten is támogathatjuk: elsősorban természetesen az a legjobb, ha nem végezzük az adott ártalmas tevékenységet – például nem égetünk avart, szemetet, nem fűtünk fával, nem szokunk rá a dohányzásra. Másodsorban viszont, ha már végezzük az adott tevékenységet, akkor igyekezzünk minél hamarabb leszokni róla saját magunk, a környezetünk és a Föld érdekében. Harmadsorban pedig tájékozódjunk a lehetőségekről, és a potenciálisan kevésbé káros alternatívákat részesítsük előnyben – például égetés helyett a komposztálást, kandalló helyett a távfűtést, vagy a hagyományos cigaretták helyett a füstmentes technológiákat.
Utóbbiakban ugyanis közös, hogy égés és füst nélkül működnek. Így amellett, hogy használatuk során kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nemcsak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen nikotint tartalmaznak, illetve hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert.
Látható módon léteznek már olyan alternatívák, amelyekkel hatékonyan felvehetjük a küzdelmet a légszennyezés számos formája ellen. Közös érdekünk tehát tájékozódni a lehetőségekről és tenni a környezetért!
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
