A koronavírus-járvány okozta félelem, bizonytalanság még veszélyesebbé tette a világot a gyermekek számára. A kiskorúak egyes kutatások szerint akár 30%-kal nagyobb eséllyel válnak bántalmazás áldozatává a pandémia alatt, mint előtte. De hogy ismerjük fel, és mit tegyünk, ha gyermekbántalmazással állunk szemben? Jó-e egyáltalán, ha közbeavatkozunk? Az UNICEF Magyarország társadalmi edukációs kampány keretében hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek védelme mindannyiunk közös felelőssége. Az „Ismerd fel és tegyél ellene” program főtámogatója a Magyar Suzuki Zrt.
Szóban szidni nem bántás. Vagy mégis?!
Bizonyára sokunknak ismerős a helyzet: utcán távoli gyereksírást hallunk, aztán közelebb érve a gyomrunk összeszorul, „Ugyan már, ez csak egy legyintés! Egy maflás nem árt neki! Néha helyre kell pofozni!” – bizonyára ezekkel a kifejezésekkel is találkoztunk már legtöbben, ha gyereknevelésre vagy fegyelmezésre terelődik a szó. Az arcunk fintorba rándul, nem értünk egyet.
Sokszor mégsem tudatosodik bennünk, hogy ami történik az valójában a gyermekbántalmazás egy formája. A magyarok 38%-a úgy gondolja, egy pofontól nem lesz baja a gyermeknek, a szóbeli szidalmazást csak 30%-uk, a telefon elkobzását 14%-uk, a szobafogságot pedig mindössze 20%-uk ítéli bántalmazó cselekedetnek. (Forrás: a Publicus 1003 fő megkérdezésével elvégzett országos kutatása). Sokszor a végletekben gondolkozunk, pedig nem csak a szexuális abúzus vagy fizikai agresszió lehet bántalmazás.
Ismerd fel és tegyél ellene!
Ha gyermekbántalmazást tapasztalunk, sokunkban felmerül a kérdés: de hát én mit tehetnék? Bizonytalanok vagyunk: szóljunk, avatkozzunk-e közbe?
Az UNICEF szakértői válasza egyértelmű igen. A gyermekek bántalmazásának felismerése, kezelése, és megelőzése ugyanis közös felelősségünk. Aki egy visszaélést látva elgondolkodik, hogy beleszóljon-e, lépjen-e, van-e köze hozzá, az már jó úton jár.
Ha a játszótéren szemtanúi vagyunk egy pofonnak:
- Avatkozzunk be: az agresszív viselkedés elfogadhatatlan.
- Reagáljunk nyugodtan és egyben határozottan, de ne kioktatóan.
- Célunk az erőszakos viselkedés meggátolása, nem a szülő megszégyenítése.
Ha egy tanár rendszeresen kiabál, megalázza a gyermekeket:
- Tudnunk kell: sok bátorság kell ahhoz, hogy a gyermek elmondja, úgy érzi, rosszul bánnak vele.
- Szülőként első teendőnk az elfogadható hangvételű párbeszéd a pedagógussal.
- Ha szükséges, vigyük tovább a problémát a megfelelő fórumokra.
Mindannyian tehetünk a gyermekbántalmazás ellen, legtöbbször pedig a mindennapi, sokszor aprónak tűnő tetteink a legfontosabbak.
További tippek és információk, a témával foglalkozó szakértői videók találhatók az „Ismerd fel és tegyél ellene” kampányoldalon. A kampány részeként a szülők számára egy kisokos, a gyermekeknek pedig egy applikáció is készült: HelpAPP. A kampány főtámogatója a Magyar Suzuki Zrt.
Promóció
Olvasd el ezt is!
