Szükségünk van a kapcsolatokra
A Föld népessége ütemesen növekszik, mégis egyre égetőbb világszintű probléma az elmagányosodás. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiája (NASEM) jelentése szerint a 45 év felettiek több mint harmada magányosnak érzi magát, és a 65 év felettiek közel negyede társadalmilag elszigeteltnek tekinthető. Fontos kiemelni, hogy a magány nem egyenlő az egyedülléttel, hiszen társas kapcsolatban, családban élve is érezhetjük magunkat végtelenül magányosnak. Ráadásul a magány minden életkorban fájdalmas probléma lehet: nemcsak az idősebbek, hanem az egészen fiatalok is érezhetik úgy, hogy nincsenek valós, megtartó kapcsolataik. A meghitt kapcsolatok megélése pedig mindannyiunk számára létszükséglet.
A magányosoknál gyakoribb a korai elhalálozás
Bár minden életkorban jelentkezhet, tény és való, hogy az idősebbeket veszélyezteti leginkább a kapcsolatok hiánya. Ennek számos oka van, egyebek között a krónikus betegségek, a családi vagy baráti körben megélt veszteségek, de olyan fizikai okok is, mint a halláskárosodás, amely megnehezíti a teljes értékű kapcsolódást a környezetükkel. A magány hasonlóan fokozza a korai elhalálozás veszélyét, mint napi 15 szál cigaretta – ez derül ki egy 2010-es metaanalízisből, amely a PLOS Medicine című folyóiratban jelent meg. Ha ehhez hozzátesszük a magány enyhítésére ténylegesen elszívott cigarettáink mennyiségét, egészen elkeserítő kép tárulhat elénk.
Ilyen betegségeket okozhat a magány
Az egyedüllétre szükségünk van, hogy megálljunk, feltöltődjünk, kapcsolódni tudjunk önmagunkkal, a magány ezzel szemben csak pusztít. Károsan hat a szellemi képességekre, növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát, és hajlamosít a szorongásra, depresszióra is. Utóbbi az egyik leggyakoribb mentális zavar, amely súlyosan rontja az életminőséget, és a hozzá kötődő, makacs társadalmi tévhitek miatt sokszor marad kezeletlenül. Pedig időben kért és kapott, szakszerű segítséggel a depresszió gyógyítható.
Magány és depresszió
Amikor magányosnak érezzük magunkat, előfordulhat, hogy nincs erőnk emberek közé menni, pedig lenne módunk és alkalmunk másokhoz kapcsolódni. Elveszíthetjük az érdeklődésünket azok iránt a tevékenységek iránt, amelyek korábban örömmel töltöttek el bennünket. Tartóssá válhat a rossz hangulatunk, és egyre nagyobb küzdelemnek élhetjük meg azt, amikor megpróbálunk megnyílni másoknak. Az is megfigyelhető, hogy a magányos emberek társaságban sokszor hangosabbak, harsányabbak, többet nevetnek indokolatlan dolgokon is, tehát kevésbé kiegyensúlyozottak, mint nem magányos társaik. Különféle fizikai panaszok is kínozhatják őket: erős fejfájást, alvászavart, emésztési problémákat is tapasztalhatnak. Mindezek ráadásul az enyhe depresszió tünetei is lehetnek.
Tehetünk ellene
Az egyedüllét és a magány között a fő különbség, hogy az egyedüllét hosszát mi határozzuk meg, és ha vége, van kivel megosztanunk a megéléseinket. Magányosan úgy érezhetjük magunkat, mint egy süketszobában, ahol még visszhang sincsen, és ahonnan nem tudjuk, kijutunk-e valaha. A depresszió és a szomorúság kapcsolata is hasonló: a szomorúság jön és megy, a depresszióval járó értéktelenségérzés, lehangoltság azonban tartósan, heteken, hónapokon át velünk marad. Bár ez az állapot nagyon nehéz, a jó hír, hogy tehetünk ellene, a depresszió ugyanis támogatással és szakszerű segítséggel kezelhető.
Remotiv extra: segítség az első lépéshez
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer / Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Az enyhe depresszió tünetei ellen a gyógynövények erejét is segítségül hívhatjuk. A vény nélkül kapható Remotiv extra orbáncfűkivonatot tartalmaz – ezt a gyógynövényt a lélek napsugarának is hívják, és évszázadok óta használják lelki nehézségek esetén. A Remotiv extra igazoltan hatásos az enyhe depresszió kezelésére, enyhíti a belső nyugtalanságot, javítja a hangulatot, fokozza a motivációt.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Promóció
