Fontos kiemelni, hogy a magányosság nem feltétlenül jelent fizikai egyedüllétet. Előfordulhat, hogy valaki társas közegben vagy akár a párkapcsolatban is magányosnak érzi magát, ha nem képes mély kapcsolatot kialakítani a környezetében élőkkel.
Van összefüggés a magány és a depresszió között?
Kutatások szerint a magány fokozhatja a depresszió kialakulásának kockázatát, miközben maga a depresszió is előidézheti a magány érzését. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) szerint a társadalmi elszigeteltség és a magány megnövelheti a depresszió kialakulásának kockázatát.
Egy 2017-es svájci tanulmány szintén megállapította, hogy a magányosság összefügg a depresszióval. A kutatók a tanulmányukban arra is figyelmeztettek, hogy a magány egyszerre lehet a depresszió kockázati tényezője, illetve következménye is.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy a magányosság gyakran a szomorúság és reménytelenség érzését keltheti az érintettekben, ami idővel depresszióvá válhat. Ugyanakkor a depresszióban szenvedő emberek hajlamosak visszahúzódni a társas kapcsolatoktól, ami felerősítheti a magány érzését.
Egy 2021-es kutatás 50 éves és idősebb emberek körében vizsgálta a magány és a depresszió kapcsolatát, és arra jutott, hogy a magány ebben a korosztályban is megnövelte a depresszió kialakulásának és súlyosságának kockázatát. Ez a hatás ráadásul még 12 év elteltével is érzékelhető maradt. Egy 2020-as metaanalízis pedig arra mutatott rá, hogy a 11 és 30 év közötti fiatalok között a magány többnyire a következő okokból alakult ki:
- A depresszió csökkentette a szociális érintkezés iránti igényüket, ami társadalmi visszahúzódáshoz vezetett.
- Nem szívesen beszéltek a depressziójukról, ami elidegenítette őket a társaiktól.
- Vágytak a kapcsolódásra, de nem tudták kezelni azt.
- Egy öngerjesztő körforgásba kerültek, amelyben a magány és a depresszió folyamatosan erősítette egymást.
Mindez arra utal, hogy a magány és a depresszió közötti kapcsolat két irányban is működhet: a magány növelheti a depresszió esélyét, és fordítva.
A magány egyéb egészségi kockázatai
A magány nemcsak a mentális egészségre van hatással, hanem a fizikai egészségünket is károsíthatja. A CDC adatai szerint a magány növelheti a következő betegségek kockázatát:
- szívbetegség,
- 2-es típusú cukorbetegség,
- stroke,
- szorongás,
- demencia,
- öngyilkossági gondolatok és önsértés,
- korai halál.
A magány és a depresszió tehát nem csupán lelki megpróbáltatásokat okozhat, de hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. Rendkívül fontos tehát, hogy tudatosan tegyünk a magány ellen, ha hajlamosak vagyunk bezárkózni: ápoljuk rendszeresen kapcsolatainkat, töltsünk minél több időt szeretteinkkel, csatlakozzunk valamilyen bennünket érdeklő klubhoz, járjunk tanfolyamra, vagy tegyünk bármit, ami erősíti szociális kapcsolódásainkat. Ha pedig már eluralkodott rajtunk a depresszió, ne féljünk és ne szégyelljünk segítséget kérni!
Promóció
