Ez az alvásparadoxon: miközben optimalizáljuk a nappalainkat, az éjszakáink kicsúsznak a kezünkből.
A túlterhelt idegrendszer kora
A legfrissebb nemzetközi kutatások szerint egyre többen küzdenek úgynevezett „alvási szorongással” – amikor nemcsak az elalvás nehéz, hanem az amiatti aggodalom is, hogy nem fog sikerülni.
A nyugtalan elmék álmatlan éjszakákat vonnak maguk után. A növekvő digitális jelenlét, a folyamatos online elérhetőség, a gazdasági bizonytalanság és a teljesítménykényszer mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idegrendszer ritkán kapcsol valóban „ki”. Ezért nem csoda, hogy generációról generációra egyre gyakoribbak az alvászavarok. A Sleep Medicine Reviews egyik tanulmánya szerint a Z generáció felnőttjeinek közel 40%-a legalább hetente háromszor szorong az alvása miatt.
A nők különösen érintettek. A láthatatlan multitasking – karrier, család, öngondoskodás, testtudatosság – mellett az érzelmi jelenlét folyamatos elvárása is terheli az idegrendszert.
Napközben teljesítünk. Este analizálunk. Éjjel újrajátsszuk. Az alvás pedig nem érkezik meg egy varázsütésre.
Tudatos vs. kényszeres elalvás
Az okoseszközök korában az alvás is mérhetővé vált. Pulzusszám, mélyalvási fázis, alvásminőség – reggel grafikonokból próbáljuk megfejteni, mi történt éjjel.
A szakirodalom már nevet is adott a jelenségnek: ortoszomnia. Amikor valaki a „tökéletes” alvásadatokat hajszolja és ezzel akaratlanul is tovább növeli a feszültséget. Az alvás azonban nem Excel-táblázat. Nem optimalizálható végtelenségig. És főleg nem erőltethető. Minél inkább görcsösen akarjuk, annál inkább távolodik. Ráadásul nem minden alvászavar mögött áll valamilyen betegség, sokszor egyszerűen a túlpörgött idegrendszer az, ami nem találja a lelassulás ritmusát.
A test jelez – finoman, majd egyre hangosabban
Az alváshiány nemcsak karikás szemekben mérhető. Napközben társunk lesz a hangulatingadozás, a fokozott ingerlékenység, a koncentrációs nehézség, de az is előfordulhat, hogy még a hormonális egyensúly felborulása is az alvás minőségére vezethető vissza.
A modern nő gyakran hozzászokik ehhez az állapothoz: „Ilyen az élet.” „Majd hétvégén alszom.” „Most ez az időszak ilyen.” Csakhogy a krónikus idegrendszeri túlfeszültség nem múlik el attól, hogy ignoráljuk.
Mi segíthet az alvászavar enyhítésében?
A szakértők ma már nem a radikális módszereket hangsúlyozzák, hanem az idegrendszer fokozatos lecsendesítését:
- esti digitális határok húzása,
- az alvásappok tudatos, tájékoztató jellegű használata,
- ismétlődő, biztonságot adó esti rutinok,
- koffein- és alkoholfogyasztás mérséklése,
- relaxációs technikák beépítése,
- a „még ezt gyorsan elintézem” gondolat elengedése,
- rendszeres testmozgás,
- bizonyos esetekben kognitív viselkedésterápia.
Vannak azonban időszakok, amikor a rutin önmagában nem elegendő.
Ha sehogy sem megy, a jó alvásban segíthet a Sedacur forte is
Vény nélkül kapható gyógyszer / Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Ha átmenetileg stresszesebb, feszültebb időszakon megyünk keresztül és nehézséget okoz az éjszakai pihenés, érdemes lehet a nyugtató-altató hatású gyógynövényekhez fordulni. Ilyen gyógynövények – a macskagyökér, a komló és a citromfű – kivonatát tartalmazza a Sedacur forte vény nélkül kapható gyógyszer is. Ezek a gyógynövények már a népi gyógyászatban is kedveltek voltak nyugtató, altató hatásuk miatt. A Sedacur forte nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Nincs negatív hatással a napközbeni koncentrációra, illetve az autóvezetéshez szükséges készségeket sem befolyásolja.
Összességében az alvásparadoxon mögött ott húzódik egy mélyebb kérdés: miért várjuk el magunktól, hogy még a pihenésben is tökéletesek legyünk? Lehet, hogy a megoldás nem újabb adat vagy újabb teljesítménycél. Hanem az, hogy este megengedjük magunknak a lelassulást és ha szükséges, tudatosan támogatjuk az idegrendszerünket ebben.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Promóció
