A Budaörsi Latinovits Színház Cyrano de Bergerac-előadása Martin Crimp szabad adaptációján alapul, Pelsőczy Réka rendezésében, Závada Péter mai magyar szövegével. A feldolgozást Magyarországon elsőként Budaörsön láthatta a közönség, most pedig kiderül, hogyan szólal meg a ritmusra és jelen idejű energiára épülő Cyrano szabadtéren.
A történet alaphelyzete ismerős, mégis meglepően frissnek hat. Cyrano kiváló vívó, ellenállhatatlan szómágus, akire azonnal mindenki odafigyel, ha megszólal. Roxane, a gyönyörű bölcsészlány viszont Christian iránt érdeklődik. Christian vonzó, jó kiállású, szerethető fiatal katona, ám intellektus dolgában nem ő a legélesebb kés a fiókban. A két férfi különös szövetséget köt: Christian adja a testet, Cyrano a nyelvet, Roxane pedig a tökéletes férfiba szeret bele, akit a valóságban két emberből gyúrtak össze.
Martin Crimp a kortárs brit dráma fontos szerzője, nemzetközi hírnevét az 1997-es Attempts on Her Life alapozta meg. Az angolszász nyelvterületen nagy feltűnést keltett Cyranójában a míves versbeszéd helyére slam poetry és rap felé ívelő lendületet állított. Az átdolgozónak, Závada Péternek ez már a sokadik sikeres színpadi szövege, és itt különösen jól találkozik lírai érzékenység, irónia, rímtechnika és önreflexió.
Az előadásban ott visszhangoznak Simon Márton, Kemény Zsófi, Szabó T. Anna, Balla Gergely, Beton.Hofi és Oriza szövegei is, a klasszikus szerelmi háromszög így kerül át váratlanul a kortárs magyar költészet és spoken word világába. A nyelv itt fegyver, páncél, csábítás, önvédelem és önleleplezés. Cyrano szavakban magabiztos, a saját boldogságában már sokkal kevésbé. Ettől válik mai figurává: a közönség előtt hiába lehengerlő, ha négyszemközt tehetetlenül kerülgeti a legfontosabb mondatot.
Pelsőczy Réka, a Katona József Színház színművésze, rendezőként is egyre jelentékenyebb szereplője a hazai színházi életnek. Cyranója játékos, önironikus, a színház működését is láthatóvá tevő világba helyezi át a történetet. A párizsi közeg és a mai magyar kulturális élet egymással felesel: kadétok, bölcsészek, irodalmi kávézó, közéleti kiszólások és szerelmi vallomások kavarognak a térben. Tihanyi Ildi sárga, jellegzetes díszletelemei és Juristovszky Sosa színes jelmezei kortalan látványvilágot teremtenek.
Míg Budaörsön a közvetlen játékhelyzet sokszor a néző számára testközelbe hozza Cyrano szavait, a Városmajor színpadán a szöveg tágasabb teret kap. A rímek, szópárbajok, szerelmi monológok és háborús pillanatok más ritmusban rezegnek a nyári este levegőjében. Éppen ezért annak is érdemes újra megnéznie az előadást, aki már látta és szerette Budaörsön.
A szakmai visszhang visszaigazolta az alkotók törekvéseit: Böröndi Bence a címszerep alakítójaként, Závada Péter az előadás szövegkönyvéért került tavaly a Színikritikusok díja várományosai közé. Fröhlich Kristóf Christianja több üres szépfiúnál: olyan fiatalember, aki szeretne felnőni ahhoz a nyelvhez, amelyet helyette más beszél. Roxane Bukovszky Orsolya alakításában több lesz a vágy puszta tárgyánál.
Ez a Cyrano arról beszél, hogyan szeretünk bele a másik hangjába, és közben milyen könnyen veszítjük szem elől magát az embert. Mert mit ér a szépség, ha nincsenek hozzá mondataink? És mit ér a szellem, ha gyávaságból más teste mögé bújik?
Promóció