Mást jelent a biztonság 20 évesen, mint 60 felett

Mitől érezzük magunkat biztonságban húsz-, negyven- vagy hatvanévesen? Míg a fiatalabbaknak a szabadság és az új lehetőségek jelenthetik a legfontosabb kapaszkodót, idősebb korban egyre inkább az otthon nyugalma, az egészség és a kiszámítható mindennapok kerülnek előtérbe. Az Allianz Hungária Zrt. és a SteiGen Research Kft. közös kutatása azt vizsgálta, hogyan változik a biztonságérzetünk az életkorunkkal és az élethelyzetünkkel együtt.

A kutatás eredményeit bemutató eseményen Steigervald Krisztián generációkutató, dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, Trunk Tamás újgenerációs tanácsadó és szerző, valamint Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője beszélt a biztonság generációs, pszichológiai és biztosítási vonatkozásairól.

Máshol keressük a biztonságot húsz- és hatvanévesen

Húszévesen a biztonság sokszor nem azt jelenti, hogy minden kiszámítható és változatlan marad. Sokkal inkább azt, hogy vannak körülöttünk emberek, akikre támaszkodhatunk, és ha másfelé fordul az életünk, képesek vagyunk újratervezni. Később azonban átalakulnak a prioritásaink: az Y generáció számára egyre fontosabbá válik a gyerekek jövője és a kiszámítható hétköznapok megteremtése, míg az X generáció tagjai gyakran egyszerre gondoskodnak a fiatalabb és az idősebb családtagokról. A baby boomerek számára eközben az otthon nyugalma, a megszokott rend és szeretteik egészsége jelenti az egyik legfontosabb biztonsági kapaszkodót.

„A fiatalabbaknak a biztonság nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden változatlan marad. Inkább azt, hogy ha valami történik, legyen mozgástér, lehessen gyorsan reagálni és továbbmenni” – mondta Trunk Tamás újgenerációs tanácsadó és szerző.

Az életkorral nemcsak a biztonságról alkotott képünk, hanem az is változik, hogy milyen kockázatok ellen szeretnénk védekezni. A baby boomerek körében például a lakásbiztosítás szinte alapvetésnek számít: 68 százalékuk rendelkezik ilyennel, míg a Z generációban ez az arány mindössze 25 százalék. A különbségben az is szerepet játszhat, hogy a fiatalok kevesebb mint fele, 43 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, az idősebb korosztályban viszont ez az arány már 80 százalék.

A digitális világban ugyanakkor éppen a fiatalabbak járnak előrébb: a Z generáció tagjai közül több mint kétszer annyian rendelkeznek cyberbiztosítással, mint a teljes népességben. Előbbiek 9 százaléka, utóbbiak 4 százaléka választotta ezt a védelmi formát.

Sokat aggódunk, de nem mindig készülünk fel a kockázatokra

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a veszélyeket gyakran felismerjük, de ez nem feltétlenül vezet cselekvéshez. A válaszadók 88 százaléka aggódik az egészsége miatt, egészségbiztosítással azonban csak 23 százalékuk rendelkezik. Hasonló ellentmondás figyelhető meg az online térben is: a megkérdezettek több mint négyötödét foglalkoztatják a digitális fenyegetések, cyberbiztosítást mégis csak néhány százalékuk kötött.

„A biztonságérzet nem kizárólag attól függ, objektíven mekkora veszélyben vagyunk. Legalább ilyen fontos, hogy mennyire érezzük úgy, van ráhatásunk a helyzetre” – emelte ki Almási Kitti klinikai szakpszichológus. Hozzátette, hogy sokszor csak akkor kezdünk el igazán foglalkozni egy kockázattal, amikor az személyessé válik, és mi magunk vagy a közvetlen környezetünk megtapasztalja a következményeit.

Ez a jelenség a fiatalabb generációnál különösen érdekes. A Z generáció tagjai gyakran úgy érzik, hogy a biztonságuk elsősorban a saját kezükben van. Bíznak az alkalmazkodóképességükben, a tudatosságukban és abban, hogy képesek jó döntéseket hozni – ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy nem minden esetben érzik szükségét a külső védelemnek.

A Z generáció közel fele, 49 százaléka szerint elegendő odafigyeléssel maga is sokat tehet az egészsége megőrzéséért, 47 százalékuk pedig úgy gondolja, kellő körültekintéssel elkerülheti a baleseteket. A baby boomerek jóval óvatosabban ítélik meg a helyzetet: mindössze 16 százalékuk bízik ennyire abban, hogy képes elkerülni a váratlan eseményeket.

A megelőzés iránti érdeklődés ugyanakkor a fiataloknál is megjelenik. Az egészséges táplálkozás a Z generáció tagjainak 21 százalékát foglalkoztatja, szemben a teljes mintában mért 15 százalékkal. Egészségbiztosítással is valamivel nagyobb arányban rendelkeznek: a fiatalok 27 százaléka, a teljes népesség 23 százaléka választotta ezt a megoldást.

A szakértők szerint azonban a tudatosság nemcsak a megelőzésről szól. Ahhoz is hozzá tartozik, hogy végiggondoljuk, mi történik akkor, ha az elővigyázatosságunk ellenére mégis bekövetkezik valami váratlan.

A legfontosabb értékeink nem feltétlenül tárgyak

Ha bármit biztosíthatnánk, vajon a lakásunkat, az autónkat vagy valamelyik értékes tárgyunkat választanánk? A kutatás eredményei szerint a biztonság sokak számára ennél jóval többet jelent: elsősorban azokat az embereket és kapcsolatokat szeretnénk megóvni, amelyek a mindennapjainkban is kapaszkodót adnak.

A család egészsége és biztonsága minden generáció számára kiemelt érték, abban azonban már különbségek mutatkoznak, hogy ki mit tart a leginkább pótolhatatlannak. A baby boomerek elsősorban a családjuk védelmét helyeznék előtérbe, míg a Z generáció tagjai az átlagosnál nagyobb arányban szeretnék biztonságban tudni a párkapcsolatukat, a barátaikat, a munkahelyüket vagy akár a háziállatukat is.

Mindez arra utal, hogy a biztonság fogalma egyre kevésbé korlátozódik az anyagi javakra. Legalább ennyire fontosak a kapcsolataink, a közösségeink és az életminőségünk is.

„Más ad biztonságot egy pályakezdő fiatalnak, egy kisgyermekes családnak vagy egy idősebb embernek, de a mögötte álló igény közös: szeretnénk nyugodtan tervezni, és biztonságban tudni azt, ami igazán fontos számunkra. Biztosítóként nekünk az a feladatunk, hogy megértsük, mit jelent ez az egyes generációknak, és a saját élethelyzetükhöz illeszkedő segítséget adjunk nekik” – foglalta össze a kutatás biztosítói tanulságait Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője.

Promóció