A szürke ötven árnyalata diadalútja alapján arra következtethetünk, hogy az írott szoftpornó aranykorát éli. Az Egy lány belép a bárba a jó öreg „lapozgatós” könyvek elvét követi, azaz az egyes fejezetek végén többféle opciót ajánl fel, amikhez különböző oldalszámokat rendel. Így hozhatjuk meg döntéseinket, és lapozgathatunk kedvünkre, attól függően, hogy éppen melyik lehetőség keltette fel az érdeklődésünket. Ez persze azt is jelenti, hogy többféle úton olvashatjuk ki a könyvet, és mindig más és más (szexuális jellegű) kalandokban lehet részünk közben. Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy az Egy lány belép a bárba nem fog felkerülni a polcra a világirodalom örök klasszikusai közé, a szöveg pedig talán egy közepesen jó képességű általános iskolás írói stílusát idézi, de ha az ember már harmadjára is kiolvasta a Bűn és bűnhődést, és nincs mivel agyonütnie az időt, egész jól szórakozhat ezen a könyvön.
Abból az alapszituációból indulunk ki, hogy a legjobb barátnőd lemondja a közös estét, te pedig egyedül vagy kénytelen nekivágni az éjszakának, innentől pedig csak rajtad áll, hogy mi fog történni, és főleg, hogy kivel fogsz tartani. Mi most kétféle módon, egy nagyon prűd és félénk és egy mindent bevállaló lány szemén keresztül próbáljuk szemlélni a lehetőségeinket.
Prűd verzió
A könyv eleje sajnos nem kedvez a konzervatív típusú lányoknak. A könyvtől eleve kissé tartózkodó, jól nevelt lányok éberségét jól elaltatják a pamutbugyi és alakformáló bugyi opciókkal, amik az esti fehérnemű választásnál szóba jöhetnek, de ha megfeszülsz, akkor is minden fejezetvariációban lila selyem csipke bugyira fogod cserélni. Aztán megérkezel a bárba, ott sajnos muszáj lesz innod, ilyen tekintetben nem kínál választást a könyv. Mivel a barátnőd cserben hagy, szóba elegyedsz a vallásfilozófia-szakos pultossal, aztán eldöntheted, hogy maradsz-e flörtölni vele, vagy továbbmész egy kiállításra. Nem is kérdés, hogy a kultúrát választod a görbe este helyett, bármennyire bizarr nő is invitált rá a mosdóban. Ezzel megspóroltál magadnak egy kellemetlen tequilás incidenst egy rocksztárral és cirka harminc oldalt. Persze a galériában is csak a züllött szexualitás vár rád, perverz fotósok és leszbikus kalandok formájában. Nyilván kihagyod az ajánlatot, de ettől függetlenül maradhatsz a galériában. Jó hír: ha emellett döntesz, a következő fejezet végén felajánlják neked, hogy véget vess ennek a pokolbéli estének, és egyenesen hazamenj. Vagy visszamehetsz a bárba, ahol megint megkörnyékez a „cuki pultosfiú”, aki keleti fűszerekből készít különleges teát és természetesen rendkívül olvasott és érdeklődő, arról nem is beszélve, hogy még szűz! Mivel te jól tudod, hogy egy értelmes és szimpatikus fiúval nem szabad elszúrni az első estét, okosan hazamész és véget is ér a kálváriád. Ilyen módon elég hamar, mindössze néhány perc leforgása alatt a könyv végére lehet érni.
Bevállallós verzió
Aki – a persze szigorúan a fantázia világára korlátozott – erotikus kalandok reményében vág neki az olvasmánynak, valószínűleg elégedett lesz a lila selyembugyival. Innentől kezdve pedig lehetőségek végtelen tárházát kínálja a könyv. Ha úgy döntesz, hogy mindenre igent mondasz, akkor rengetegféleképpen fűszerezheted meg ezt az elfuseráltan induló estét. Kezdetnek jön az „Úgy döntöttél maradsz még egy italra, hátha történik valami” című fejezet, ami nagyjából összefoglalja a sokaknak ismerős, egyedülállóként töltött, reménytelen péntek estéket a városban. Annyi különbséggel, hogy a könyvbéli karakterrel tényleg történik valami. A bárban először egy jóképű rocksztárral tequilázol, aztán persze a lakásán folytatódik a buli, de ha már rögtön az elején valami őrületes orgiára vágytál, akkor csalódnod kell. Még szerencse, hogy senki nem szól meg, ha össze-vissza lapozgatsz, meggondolod magad és más partnerek után nézel. Nem szeretnék minden poént lelőni, legyen elég annyi, hogy a már emlegetett angyalarcú pultostól kezdve a vagány és sikeres fotóson át a jóképű milliárdosig rengetegféle emberrel töltheted az éjszakát. Mivel a könyv alapvetően heteroszexuális nőknek íródott, így a „karaktereddel” is elsősorban heteroszexuális nőként lehet jól azonosulni, bár egy rövidke fejezet erejéig az Egy lány… belekóstol a leszbikus szexbe is, (noha a főszereplő lány kiköti, hogy ő heteroszexuális) illetve elképzelhető, hogy – amennyiben csak a szexjelenetek leírására gondolunk – homoszexuális férfiként is élvezhetőek a történetek. Annyi biztos, hogy felelőtlenségnek nincs helye, a könyv minden affér leírásába szigorúan belefűzi, hogy az óvszer használata nem maradhat el.
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben is!
