Könyvek, amik nagyon hiányoznak nekünk a kötelezők listájából

2020. február 12. |

A Nemzeti alaptanterv apropóján körbekérdeztünk a szerkesztőségben, hogy ki milyen irodalmi művel töltené meg a tantervet. Összeszedtünk néhány klasszikus és kortárs művet, mely nagy hatást gyakorolt ránk és története vagy hangvétele miatt érdemes lenne irodalomórák keretében is megvitatni.

1. Anne Frank naplója

A második világháború kétségkívül a 20. század legmeghatározóbb eseménye volt, a traumáit máig hordozzuk magunkkal. Alaposan megtanulhatjuk az iskolában, hol, melyik csatában hányan vesztették életüket, hány ember esett a holokauszt áldozatául, milyen rémtetteket követtek el a katonák és mekkora károkat szenvedtek el a városok. Értjük ezeket az adatokat, ám diákként nem igazán érezzük súlyukat. Anne Frank naplója azért fantasztikus olvasmány, különösen egy kistinédzser számára, mert a hasonló életkorban lévő Amszterdamban élő zsidó lány szűrőjén keresztül – aki hasonló érzésekkel, reményekkel, vágyakkal él, mint bármelyik másik tizenéves – valóban átérezhetik, milyen lehetett úgy élni, hogy tudjuk, bármelyik pillanatban lecsaphatnak ránk és családunkra. Ha valamilyen érthetetlen okból ezt a kötetet nem adják fel kötelező olvasmánynak a gyerekeimnek, mikor az iskolában ahhoz a részhez érnek, ahol a második világháborúról és a holokausztról tanulnak, én biztosan kötelezővé teszem számukra. Az Anne Frank naplója az a könyv, ami már egy gyerek számára is megmutatja, majd később emlékeztethet minket arra, miért nem szabad hagynunk, hogy a hasonló rémtettek megismétlődjenek.

(Lampért Zsófia)

2. Janne Teller: Semmi

Nem hiszek abban, hogy minden osztálynak mindig ugyanazokat a szépirodalmi műveket kellene olvasnia. Teller Semmijét egy levegővételre olvastam el körülbelül tizenkettedikes koromban és akkor úgy éreztem, hogy nagyon jó lenne, ha osztályszinten foglalkoznánk vele. A Semmi is egy csapat fiatalról szól, akik az élet értelmét/értelmetlenségét keresik. Ugyan sokszor találkozik egy gimnazista halál tematikájú könyvekkel, de teljesen érthetetlen módon azok inkább a háborús halálról, öregségről és az attól való félelemről szólnak, amiről ilyen mennyiségben biztosan nem akar hallani egy tini sem, hiszen nem tud hozzá szervesen kapcsolódni. De kár lenne tagadni, hogy a gimnáziumi években a halál, az életnek való értelemadás ne foglalkoztatná a diákokat. Úgy gondolom, megfelelő közegben, arra érett osztálynak, közös átbeszélés mellett Teller regénye nagyon fontos olvasmány lehet a középiskola vége felé. Ráadásul a Budapest Bábszínházban elképesztően jó előadás is készült a Semmiből, érdekes lehetne a könyv apropóján megnézni, hogy milyen egy felnőtteknek szóló bábszínház és hogy hogyan lesz egy szépirodalmi műből bábszínházi darab. Az új kerettanterv méltatlanul kevés női szerzőt sorol fel, Janne Tellernek mindenképpen ott lenne a helye legalább az ajánlott olvasmányok listáján – de nem csak azért, mert éppenséggel nő.

(Bobák Szilvia)

3. Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

Arra, hogy miért is lenne érdemes a 2012-ben döcögős előzményekkel kiadott, egy évvel később pedig már angolra lefordított kötetet szélesebb körben is megismertetni az olvasni tudó úri közönséggel milliónyi indokom lenne. Ha mégis szűkszavúnak kellene lennem, azt mondanám azért, mert olyan (nem neg)édesen őszinte, vicces és néha tragikomikus módon taglalja a második évezredre jellemző Európa szociális és társadalmi problémáit, hogy arra kevés példát láttam még. Van itt tényleg minden, mint a búcsúban, mindenekelőtt egy bánatában folyamatosan sikertelenül öngyilkosságra készülő, kényszeresen pedáns, és szabálykövető svéd nyugdíjas, maga a rutinpokróc Ove. Ott rejtőzik benne kicsit minden magyar prosztó szomszéd, kekec após, kényszeres nagybácsi. Ovéről jelenetről jelenetre hámozódnak le a megkérgesedett bánatrétegek, és sejlik fel a hatalmas, meghalni készülő, de még dobogó szíve.
És ekkor a színtelen, szagtalan, zajtalan Lego-lakóövezetét felforgatja egy színes, szagos, zajos multikulti család. A nagyon terhes, nagyon vehemens, nagyon sokat főző, nagyon élő és a privát szféra fogalmát nagyon nem ismerő (egyébként zabálnivaló) iráni bevándorló, Parvaneh, a mamlasz férj és a gyerekek a nagybetűs másság irtózatát hozzák el a svéd kisnyugdíjas dühödt hétköznapjaiba. A fordulatos eseményeknek hála barátság, kötődés és szeretet formálódik a két teljesen ellentétes világból érkező, különböző korú, nemű és karakterű ember között – példátlan kecsességgel sarokba vágva a szűklátókörűség láthatatlan zubbonyát. A kötet azt tanítja, érdemes figyelni, odafigyelni, mert a másság mögött – ugyanúgy, ahogy néha a durvaság álcája mögött is –  nagyon komoly értékek és érzelmek lapulhatnak. Az elhatárolódással pedig nem csak másokat zárunk ki az életünkből, hanem magunkat is megfoszthatjuk valamilyen értékes tapasztalattól. Hab a tortán, hogy a zseniális, még a jégszíveket is felolvasztó könyv alapján legalább olyan jó film is készült…

(Sütő Emese Franciska)

4. Kevin Wilson: Életképtelenek

Azt nem tudom, mennyire érdekelheti az általános iskolásokat a performanszművészet, bár Kevin Wilson regényének művészházaspárja, Caleb és Camile Fang kimondottan szórakoztató helyzeteken keresztül modellál fontos társadalmi kérdéseket. De mégsem miattuk olyan könnyű kapcsolódni az Életképtelenekhez, abban sokkal inkább gyerekeik, Annie és Buster segítenek, akik szüleik árnyékában próbálnak rátalálni saját útjukra. Miközben a bogaras művészcsalád egészen extrém helyzetet ábrázol, a kapcsolódások minősége teljesen hétköznapi: az örökségüket erőszakoló, saját világképükön túllépni képtelen szülők és a gyerekkorban rájuk húzott családi mintáktól szabadulni vágyó gyerekek viszonya kerül középpontba. Ez pedig olyasmi, amivel (sajnos) valószínűleg sok fiatalnak meg kell küzdenie az identitáskeresés és leválás zűrös időszakában.

(Kránicz Dorottya)

5. Mirjam Oldenhave: Danny bá’ és az eleven osztály

Nemcsak a gimnáziumi olvasmányokra, az alsósoknak szóló kötelezőkre is ráférne a vérfrissítés és néhány kortárs történet beillesztése a tantervekbe. Családunk egyik megunhatatlan kedvencét ajánlom, egy olyan történetet, amiben egy harmadikos kisfiú meséli el a mindennapjait és megismerhetjük különleges kapcsolatát a világ egyik leszuperebb tanítóbácsijával, Danny bá’-val. Az egész könyv elképesztően vicces, tele jobbnál jobb karakterekkel, de mindemellett sokkal mélyebb témákat is érint, ráadásul egyszer csak azt vesszük észre, még azt is tudjuk, mi az anagramma és a palindrom.

(Békefi Dóra)

6. Neil Gaiman: Sosehol

Csillagpor című regénye, amiből nagysikerű film is készült – többek között Robert de Niro főszereplésével – sokak számára ismert. De ha tisztában vagyunk regényírói munkásságával, tudjuk, hogy ennél vannak sokkal mesteribb művei is. Gaiman vitathatatlan zseni (itt most persze egy elfogult rajongó sorait olvashatjátok) akinél a fantasy, a mágikus realizmus új értelmet nyer. Szereplői úgy sétálnak ismert és ismeretlen valóságok között, mint mi egy bevásárlóközpont boltjaiból ki és be. A nehéz művek kedvelőinek ott az Amerikai istenek, számtalan novelláskötete, de legkedvesebb, mégis a „gaimanizmus” valamennyi jegyét magán viselő regénye a Sosehol. Richard Mayhew sikeres fiatal üzletember, aki előtt fényes karrier, szép feleség és egy roppant kellemes élet áll… ezt Ajtó, a bajbajutott hölgyemény egy huszárvágással keresztülhúzza. Ajtó egy elfeledett nemesi család sarja, szülei brutális gyilkosság áldozatai lettek. A lány a gyilkosokat keresi, miközben maga is életéért küzd – a vele való találkozással Richard megismeri a Lenti Londont, az elveszett helyek, idők és emberek bizarr világát. Szörnyetegek és kettős életű alakok keresztezik útjukat, London csatornáinak és metróalagútjainak végtelen hálózatán át.

(Molnár Anikó)

7. David Michie: A lhászai mágus

Hogy mi köze a buddhizmusnak a kvantumfizikához és nanotechnológiához? Látszólag semmi és mégis minden. A tanító regény két szálon fut, két élet és sors, bár nagyon messziről indul, végül összeforr. 1959, Tibet – a Kínai Hadsereg épp azon van, hogy az utolsó morzsáit is eltörölje a buddhizmusnak – a szerzeteseket megkínozzák és megölik, a kolostorokat felégetik, a szent szövegeket megsemmisítik. A fiatal szerzetes, Tenzin Dordzse kapja feladatul, hogy kolostora féltve őrzött írásait tanítójával és bátyjával együtt  a Himaláján át kimenekítse az országból. 2007, Los Angeles – Matt Lester kvantumfizikus korszakalkotó felfedezés előtt áll, amire egy multicég szeretné rátenni kezeit. Egyik pillanatról a másikra élete gyökeres fordulatot vesz: karrierje derékba törik, magánélete összeomlik, kutatása veszélybe kerül. A két történet és a szereplők élete valahol a jelenben összefonódik, az író ezzel együtt mesterien találkoztatja és felelteti meg a több évezredes buddhista bölcsességeket a kvantumfizika tételeivel. Minden egyértelművé és természetessé válik, mintha mindig is tisztában lettünk volna mindezzel.

(Molnár Anikó)

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra