A napokban szembejött velem egy „Melyik szereplő vagy a Jóbarátokból?” online kvíz, és teljes megdöbbenésemre az jött ki, hogy Ross vagyok, akit a legkevésbé szerettem a sorozatból. Miután túltettem magam a traumán, az jutott eszembe, hogy teljesen természetesnek tűnt egy Jóbarátok-teszt a feedemben, holott egy 25 évvel ezelőtt indult tévéműsorról van szó. Hogy lehet, hogy még mindig nem kopott ki a köztudatból? Mi a titka? Többek között ezekre a kérdésekre is választ találunk Saul Austerlitz A Jóbarátok-generáció című könyvében.
A könyv magyar alcíme (Mi zajlott a színfalak mögött?) egy kicsit félrevezető lehet. A kötetből ugyanis nem tudjuk meg, hogy mit evett Matt LeBlanc a forgatási szünetekben, vagy hogy melyik árnyalatú rúzs volt Courteney Cox kedvence. A szerző nem a bulvárinformációk összefoglalására vállalkozott, hanem arra, hogy bemutassa, hogyan készült a világ leghíresebb vígjátéksorozata. Saul Austerlitz nagyon alapos munkát végzett. Nemcsak a forgatókönyv, a zene, a díszlet és a jelmez megalkotásának folyamatába vezeti be az olvasót, hanem felvázolja a korabeli televíziós viszonyokat és a szitkom műfaj jellegzetességeit is, de felvillantja az akkori amerikai társadalmi-politikai környezetet is, kontextusba helyezve a sorozat megszületésének körülményeit.
Éppen ez az alaposság megy egy kicsit az élvezet rovására az első néhány fejezetben, ahol csak úgy röpködnek a producerek és tévés szakemberek nevei, keveredve a magyar olvasók számára semmitmondó, régi sorozatcímekkel. Ha viszont végigküzdjük magunkat a könyv elején, akkor már nyert ügyünk van: rengeteg izgalmas sztorit és valóban érdekes információt tudhatunk meg a sorozatról.
Olvastad már?
A legnagyobb hangsúlyt az kapja a könyvben, hogyan alakult ki a hat főszereplő karaktere, és miként születtek meg a fő cselekményszálak. Izgalmas bepillantani az írószobába, ahol egyszerre több író dolgozott (sokszor küszködött) éjszakába nyúlóan a következő részek történetén és poénjain. Meglepő, hogy maguk az írók is csak néhány epizóddal jártak a nézők előtt, és hogy egy-egy történetszál megszületése sokszor mennyire esetleges volt. Megtudhatjuk, min múlott, hogy Ross és Rachel lett a sorozat első számú szerelmespárja, hogy Monica és Chandler futókalandnak tervezett viszonyából hogyan lett végül házassággal végződő komoly kapcsolat, vagy hogy Rachel és Joey románca miért tartott olyan rövid ideig.
Mindig is érdekelt, pontosan hogy zajlott az élő, közönség előtti forgatás, és sosem tudtam eldönteni, hogy a poénok utáni nevetés igazi vagy gépi. Austerlitz erről is részletesen ír, olyan kis színesekkel megtűzdelve, miként birkóztak meg a világsztár – de színházi tapasztalattal sokszor nem rendelkező – vendégszereplők azzal, hogy a jelenetüket poénokra kiéhezett nézők előtt kellett előadniuk.
A könyv azt is vizsgálja, hogyan lett a Jóbarátokból popkulturális jelenség, és miért van az, hogy a mai fiatalok is nézik és szeretik, annak ellenére, hogy a történet egy számukra idegen, internet és mobiltelefon nélküli világban játszódik. A Jóbarátok akkor lett menő, amikor a tévésorozatok csak másodhegedűsnek számítottak a mozifilmek mellett, és negyedszázaddal a megjelenése után is Friends feliratú pólókat árulnak a fast fashion üzletek, akiknek a törzsvásárlói még meg sem születtek a sorozat berobbanásakor.
Saul Austerlitz rajongó, és emiatt némileg elfogult, de ettől függetlenül megemlíti a széria vélt vagy valós hibáit is. A Jóbarátok már a készítésének idején sem tükrözte New York valódi viszonyait (pl. etnikai sokszínűségét), és már akkor sokan támadták amiatt, hogy szinte egyáltalán nem szerepeltek benne fekete színészek, tiszteletlenül poénkodott az LMBTQ közösség tagjaival (Chandler apja), vagy hogy rég meghaladott meleg sztereotípiákkal operált. Ezekre röviden mind kitér a könyv, de nem tör pálcát a sorozat felett, és nem kéri rajta számon a mai, 25 évvel későbbi világ elvárásait.
A könyv rajongóknak kötelező, pár nap alatt kivégezhető olvasmány. Ugyanakkor érdekes lehet azoknak a nem-rajongóknak is, akik kíváncsiak rá, hogyan boldogultak a ’90-es évek Kaliforniájában fiatal, tehetséges művészek (írók, rendezők, jelmeztervezők, kellékesek), akik a munka és magánélet között egyensúlyozva, elképesztő csapatmunkával, merész ötleteikkel és kitartásukkal végül a világ egyik legnépszerűbb sorozatát alkották meg.
Fotó: Getty Images
