Cannes még elmaradt, a hazai Friss Húst viszont kis késéssel, de megrendezik. Hogy látod, mi lehet a filmfesztiválok sorsa a közeljövőben? Ha jövő tavasszal sem lesz vakcina, vajon megtartják majd a legnagyobb fesztiválokat?
Nem merek tippelni, mert talán már mire megjelenik ez a cikk, már ki is derült, mekkorát tévedtem! Mindenesetre ez a pár hónap is rémes volt nekem mozi nélkül, szóval amint kinyitottak, az első héten háromszor is voltam. Olyan kevesen voltunk, hogy biztosan nagyobb biztonságban voltam ott a sötét teremben, mint mondjuk a négyeshatoson. Most a Friss Hús kapcsán azt reméljük, hogy legkésőbb a fesztivál szeptemberi időpontjáig visszatér az élet a régi kerékvágáshoz valami nagyon hasonlóhoz. Ha nem, akkor a baj nagyobb annál, mint hogy mi lesz a mi fesztiválunkkal, vagy akár a nagyobbakéval…
A karantén ideje alatt a mozikat is be kellett zárni, a streamingcsatornák viszont alig bírták el a nagy keresletet. Szerinted emiatt hosszú távon is megerősödhet az otthoni filmezés preferenciája?
Részemről nem néztem több filmet otthon, mint korábban; sőt, otthon leginkább csak a könnyebb műfajokat és sorozatokat tudom nézni, és a komolyabb filmekhez a mozi szentélye kell, és hogy ki legyen kapcsolva a mobil. De próbálva a pozitívumokat keresni a karantén kapcsán: örömteli, hogy a Budapest Film Távmozija vagy épp a CineGo platform is be tudott indulni, és újabb csatornákat nyitottak a legális filmnézésre. Ez utóbbit érzem egyébként az elmúlt egy-két év nagy örömteli fordulatának, hogy a torrentoldalakat ugyan nem felváltva, de mellettük egyre inkább „szexi” lett előfizetni streamerekre, vagy kikölcsönözni egy-egy filmet valamelyik online tékából.
Hogyan hat vissza mindez a gyártásra? Ha nem érdemes már a széles vászonra tervezni, milyen új trendek jelenhetnek meg a filmezésben? Megerősödhet például az interaktív filmnézés, mint ahogy például a Black Mirror Bandersnatch epizódjánál is láthattuk?
Ha nem lenne érdemes a széles vászonra tervezni, akkor lehet, már most új pálya után néznék, mert egyelőre nehezen tudnám elképzelni, hogy a széles vászont teljesen felváltsák az otthoni, illetve mobiltelefonos műfajok. De természetesen izgatottan figyelem, milyen trendek vannak. Az interaktív filmek és sorozatok hatalomátvételétől nem tartok, hisz irdatlan mennyiséget kell hozzájuk forgatni – de például a Black Mirror vonatkozó epizódja nekem a 2019-es év egyik legnagyobb filmélménye volt.
A vírus alatt pedig azt figyeltem szájtátva, hogy mi történik a Quibivel. A 2020-as év egyik legizgalmasabb, legnagyszabásúbb vállalkozásáról van szó, egy okostelefonos applikációról, amely a milliárdos Jeffrey Katzenberg agyszüleménye. Ő abból indult ki, hogy az emberek szeretnének kimondottan a mobiljukra készített tartalmakat fogyasztani, például munkába menet, vagy mondjuk sorban álláskor. Ez teljesen logikus ötlet volt, rá is költöttek pár milliárd dollárt, és a legnagyobb sztárokat és alkotókat szerződtették le (Steven Spielberg, Guillermo del Toro, Sam Raimi, Jennifer Lopez, LeBron James stb.). 5-10 perces miniepizódokra bontott sorozatokról van szó. Aztán jött a vírus, de ők magabiztosan tartották az áprilisi indulást. Aztán kiderült, hogy az emberek ilyenkor bizony nem utaznak, és nem is a mobiljukon filmeznek, hanem otthon jó nekik a Netflix és a hosszabb tartalmak. Szóval egyelőre orbitális bukás a Quibi, miközben simán lehet, hogy egy korona nélküli világban az év legnagyobb sikersztorijává vált volna. Aztán lehet, hogy még mindig korai leírni őket, és kiderül, hogy ha rendeződnek a viszonyok, ennek abszolút van létjogosultsága.
A koronavírus miatt rengeteg nagy produkció forgatása leállt – gondolom, Magyarországon sem volt ez másképpen. Ez hogy érintette a hazai filmeseket?
Azt gondolom, a legfájdalmasabb azoknak volt, akiknek sok ember van állományon, irodát bérelnek, eszközöket lízingelnek stb. Irodánk és stúdiónk nekünk is van, ezt új projektek nélkül fenntartani nem könnyű, de mivel a kollégáim nagy része projektalapon dolgozik velünk, így legalább elbocsátásokra nem került sor. Ez a 2-3 hónap szerencsére nem számít olyan hosszúnak, hogy az általam ismert cégek közül bárki bedőlt volna. Voltak komoly nehézségek, például a rental cégek számára bizonyosan, de azt gondolom, a legtöbben – ha fogcsikorgatva is, de – túlvannak a nehezén most, hogy újraindult már a filmgyártás.
Egyáltalán hogyan lehet lebonyolítani a forgatásokat az elkövetkező hónapokban? A koronavírus még mindig velünk van, ez mennyire veszi el a filmesek kedvét a forgatásoktól?
Mindenekelőtt azt azért tudni kell, hogy ebben a szakmában csupa megszállott dolgozik! És úgy vettem észre, az egzisztenciális okokon túl is mindenki alig várta, hogy újra munkába állhasson, így az esetleges biztonsági intézkedések sem veszik el a stábtagok kedvét. Most pár hete már zajlanak forgatások: elsőként a sorozatok indultak be, majd a hazai mozifilmek, és aztán a július-augusztusban a külföldi félbemaradt forgatások is elvileg folytatódnak. Utóbbiaknál lesznek a legszigorúbb munkakörülmények. De a kisebb produkciók, amennyire én észlelem, már a normál körülményekre meglepően emlékeztető módon dolgoznak.
Mi a helyzet a szexjelenetekkel, tömegjelenetekkel, olyan helyzetekkel, amik érintkezést igényelnek?
A tömegjelenetek kapcsán az általános nemzetközi irány az, hogy a lehető legszűkebbre kell ezeket szabni, és CGI-jal kipótolni szükség esetén a tömeget. A szexjelenet már nehezebb ügy, de gyanítom, ezt annyival le lehet tudni, ha a benne résztvevők friss koronavírustesztet lobogtatva bújnak ágyba. Aztán persze vannak elég izgalmas esetek is, például az egyik barátom Amerikában jelenleg úgy forgat egy nagyjátékfilmet, hogy előtte a stáb és a szereplők karanténba vonultak, majd maga a forgatás is egy szeparált helyen történik. De ez egy kamaradráma, amely kivitelezhető ilyen családiasan.
Tudsz olyan filmesről, aki a koronavírus miatt változtatott a filmterve koncepcióján, esetleg olyan színészről, aki a vírus miatt visszamondott egy szerepet?
Koncepcióváltásról nem tudok, de nemzetközi tekintetben biztos vannak ilyenek. Arról nem is beszélve, hogy Amerikában az utóbbi hetekben az utóbbi évtizedek legnagyobb polgárjogi mozgalma is zajlik – az biztosan nagyobb hullámokat fog kavarni a filmeket illetően is…
A koronavírusra visszatérve: nem a színészek és filmesek az igazán óvatosak, hanem a biztosító társaságok, és általuk a producerek, finanszírozó szervek. Senki nem akarja, hogy a filmje forgatása azzal kerüljön be a hírekbe, hogy onnan indult a második hullám… Gyanítom, a hollywoodi sztárok is már rég forgatnának, de egyelőre a nagyobb játékosok kivárnak. Aztán úgy sejtem, augusztusban átszakad majd ez a gát. Első körben a belföldi forgatások indulnak be könnyedén; Amerikából iderepülni azonban nagyobb vállalás, hiszen ha jön a második hullám, mindenki közel akar lenni a szeretteihez, az otthonához.
Tudjuk, hogy a vírus többnyire enyhébb lefolyású az egészséges, fiatal embereknél. Ez azt jelenti, hogy a filmszakma idősebb szereplői most – akár önként, akár kényszerből – háttérbe szorulnak, és inkább a fiatalok alkotnak?
Az biztos, hogy mindenki óvná az idősebb színészeket – hallani például, hogy egy krimivígjátékot, amely a Nemzet Színészeit szerepeltetné, épp ezért sem indítanák el idén. Ez dicséretes elővigyázatosság. De az idősebb stábtagok kapcsán viszont nem gondolom, hogy ők nagyobb veszélyben lennének majd egy, az elvárt óvintézkedésekkel működő forgatáson, mint mondjuk egy közértben.
Szerinted hogyan tematizálódik a koronavírus a filmekben? Felpöröghetnek a vírusfilmek a közeljövőben?
Még a karantén előtt én is javasoltam egy filmterv kapcsán, hogy írjuk bele a járványhelyzetet, azonban szerencsére az író már akkor érezte, hogy hamarosan úgyis a csapból is ez fog folyni. Miközben baromi izgalmas, hogy több milliárd embernek van immáron egy közös „élménye”, azért remélem, hogy a filmek jelentős részét nem fogja ez áthatni. Én a magam részéről már azt eszképizmusként élném meg, ha újra a járvány előtti világproblémákról nézhetnék filmeket.
Fotó: Valuska Gábor