Az európai versenyfilmekből álló program egyik legérdekesebbnek ígérkező alkotása az 1920-ban játszódó, a Monarchia szétesése utáni Bécset bemutató sötét thriller, a Hátország. A Pénzhamisítókkal 2008-ban a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-szobrot elnyert osztrák forgatókönyvíró-rendező, Stefan Ruzowitzky legújabb filmje a Locarnói Filmfesztivál közönségdíját is elnyerte augusztusban.
Az Osztrák–Magyar Monarchia darabjaira hullott világában játszódó történet főszereplője egy magánnyomozóból lett katona, a hadifogolytáborból visszatérő Peter Perg (Murathan Muslu), aki a bajtársait tizedelő rejtélyes sorozatgyilkos megtalálásán dolgozik, oldalán a mindig hidegvérrel gondolkodó törvényszéki orvosszakértővel, az intelligens, kifinomult Theresa Körnerrel (a Babilon Berlinből ismert Liv Lisa Fries).
A bluebox technikával készült film elképesztő képeit és a háttereket az 1920-ban készült Dr. Caligari díszletei inspirálták, amellyel a 800 éves Habsburg-uralom megszűnése utáni, sarkaiból kifordult Ausztriát ábrázolják.
Nyomasztó légkörű, intenzív színvilágú angol horrorfilm is versenybe száll a legjobb látványtervezőnek járó díjért. Edgar Wright zsánerfilmje, az UTOLSÓ ÉJSZAKA A SOHÓBAN egy fiatal lány és egy rejtélyes figura hallucinációkkal teli utazásáról szól a ’60-as évek Londonjában. A film főszereplői Thomasin McKenzie (Jojo Nyuszi) és Anya Taylor-Joy (The VVitch: A New-England Folktale) és utolsó szerepében látható a James Bond feleség és Trónok harca sztár, Diana Rigg.
Mundruczó Kornél EVOLÚCIÓ című filmjének a világpremierje Cannes-ban volt, a filmet itthon először Szolnokon láthatja a nagyközönség. Az Oscar-díjra jelölt Pieces of a Woman című filmjével világszerte ismertté vált alkotó új filmje a holokauszt traumájának három generáción átívelő hatásáról szól. Az Evolúció szorosan kapcsolódik az alapjául szolgáló, azonos című színielőadáshoz, amelyet a Proton Színház két éve, Németország legnagyobb színházi fesztiválján, a Ruhrtriennalén mutattott be. Három fejezetéből kettő megszakítatlan időben és egyetlen térben játszódó, vágás nélküli – illetve rejtett vágásokkal operáló –, hosszú jelenet, amelynek a látvány szempontjából való értékelése izgalmas feladatot ró majd az ATAFF nemzetközi zsűrijére.
Komor Pinokkió-feldolgozás is versenyben van a legjobb látványtervezésért járó díjért. Carlo Collodi 1883-as korántsem gyerekbarát történetéből, a Pinokkió kalandjaiból a Disney 1940-ben készített kedves mesefilmet, noha a a fabábú klasszikus meséje jócskán bővelkedik szívfacsaró elemekkel.
Matteo Garrone rendező éppen ilyen sötét, sokkal inkább felnőtteknek szánt feldolgozást készített a közel 150 éve íródott gyerekkönyvből. A film a Berlini Filmfesztiválon debütált nagy sikerrel 2020-ban, hazánkban eddig még nem mutatták be. Érdekesség, hogy az élőszereplős Pinokkióban az Oscar-díjas olasz színész, Roberto Benigni a bábukészítő Gepettót alakítja, aki egy 2002-es családi vígjáték verzióban magát a főhőst, Pinokkiót játszotta el. Az új feldolgozás semmiben sem hasonlít a korábbiakhoz. Garrone groteszk, sötét képekből álló alkotása monumetális, szürrealista munka, amely az eredeti könyv történetét követi sötét képeivel és felkavaró megközelítésbe csomagolja azt.
Lech Majewski sci-fi drámája három egymásba fonódó történetet mutat be a világ leggazdagabb emberén, egy középosztálybeli írón és a Navajo közösségen keresztül. Az elvált író, John Ecas a milliárdos Wes Tauros életrajzát írja meg, aki a Navajo közösség szent földje urániumkészletének kibányászásából vált gazdaggá. A főszerepben a kétszeres Oscar-díjas John Malkovichot láthatjuk.
Fekete komédia is szerepel a repertoárban az elsőfilmes Daria Woszek lengyel rendezőnőtől. A történet főszereplője a menopauza küszöbén álló Mary, aki nem mellesleg Szűz Mária-szobrok lelkes gyűjtője, nőgyógyászati vizsgálatát követően egyre furcsábban kezd el viselkedni, fantáziája egyre élénkebb lesz, érzékei kifinomulnak. A Máriafordulás szürreális látványvilágával száll versenybe Szolnokon.
A szintén elsőfilmes német Michael Venus Rémálom című alkotása a horrorfilmes műfaj elemeit hordozza és kapcsolja össze a hon a haza és a család fogalmaival. Álmai vezetik el a főszereplőt Stainbachba, egy kis faluba. Amikor rájön, hogyan viszonyul egymáshoz az álom és a valóság, Marlene lelkileg összeomlik, és mély álomba merül egy klinikán. Az álmából megszülető szörnyekkel pedig tizenkilenc éves lányának kell szembenéznie: a német történelem kísértetei ezek, azok a bűnök, amelyeket a nemzetiszocializmus idején követtek el.
Az ATAFF idei nagyjátékfilmes versenyprogramjában szerepel az olasz Claudio Cupellini új filmje, amelyet Gipi nevű képregényéből adaptált és a poszt-apokaliptikus jövőben játszódik. A fiak földje a jelen helyzetünk nyugtalanító tükrét állítja elénk: a járványhelyzet megmutatta saját törékenységünket. A poszt-apokaliptikus filmek műfaji jellemzőit használva a film a zsáner sikeres európai darabja lehet, amelyben az emberi civilizáció a végéhez érkezett, a víz és a föld mérgezett, a túlélés pedig szinte lehetetlen. A filmet – amelynek operatőre Pohárnok Gergely – használaton kívüli erőműveknél forgatták és végig barna-sáros színeket használnak.
Az idei Oscar-esélyes észt film, Az utolsók is indul a legjobb látványtervezés díjáért. Igazi lappföldi westernre számíthatunk, amelyben egy bányatulajdonos kábítószerrel tömi a munkásait, hogy azok megfeledkezzenek a küzdelmes mindennapokról, miközben a közelben néhány rénszarvastenyésztő igyekszik talpon maradni. Különleges észt tájon játszódó kapitalizmuskritika, ahol a főszereplőnek választania kell a szülőföld és egyéni érdekei között.
Václav Havel, az újkori cseh történelem egyik legmarkánsabb személyiségének ellenzéki korszakáról készült filmet is bemutatnak. A cseh dráma Havel viharos magánéletére fókuszál, amelyben domináns szerep jut az igazságért és a jó ügyért vívott harcnak, az üldöztetésnek, bebörtönzésnek, és a szerelmi kapcsolatoknak, a saját kételyeinek és a humornak is. Mindezek középpontjában a feleségéhez, Olgához fűződő szokatlan, de annál erőteljesebb kapcsolata áll.
A történet 1968 és 1989 között játszódik, végigköveti azt a hosszú utat és mindazon változásokat, amely során a film főhőse, a hatvanas évek gondtalan és sikeres drámaírója a hetvenes évek emberjogi harcosává, majd az 1989-es bársonyos forradalom vezető személyiségévé és a világpolitika ikonikus alakjává vált.
A filmeket nemzetközi filmes szakemberekből álló zsűri bírálja el: Jean Rabasse, francia látványtervező, akit Oscar-díjra jelöltek a legjobb látványtervezésért a Vatel című filmért és a Natalie Portman főszereplésével készült Jackie című film díszlettervezője volt. A brit Peter Webber a Sírhant Művek HBO-sorozatok rendezője, akinek első mozifilmje a Leány gyöngy fülbevalóval Scarlett Johansson és Colin Firth főszereplésével. Géczi Dávid, filmrendező, forgatókönyvíró, akinek A győztes című alkotását a Dán filmintézet az év legjobb 10 rövidfilmje közé válogatta, Zeneakadémia imázsklipjei elnyerték a Chicagoi Nemzetközi Filmfesztiválon az ezüst Hugo–díjat, és a berlini Red Dot mellett a cannes-i Ezüst Delfint is.
A zsűri tagjai a fesztivál ideje alatt mesterkurzusokat is tartanak, amelyekről az alábbi linken érhető el információ: http://www.ataff.hu/hu/2021/mesterkurzus-workshop
