Adott egy legenda, ami lassan kétszáz éve velünk van. Adott egy történész bestseller író, meg nagy adag kíváncsiság, romantika és egy csodás város: Balatonfüred. Ha a valóságot is mellé tesszük, kész is a recept egy újabb sikerkönyvhöz. Fábián Janka varázslatos időutazásaival és szereplőivel minden alkalommal úgy érezhetjük, feléled a történelem, és beleugorhatunk egy-egy időszak valóságába, mindezt privát, személyes oldalról: barátságok, döntések, szerelmek és emberi sorsok által ismerhetünk meg egy kort. A legújabb kötetben a reformkorba repülünk vissza, Füredre, a fürdővárosba, a legendés Anna-bál megszületésének hátterébe – két fiatal lány életének tükrében. Nekem személyesen is fontos a bál, aminek öt éve lehetek háziasszonya, és ezzel valahogy részese ennek a különleges történetnek, ahol egykor Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály is mulatott.
„Lelkemben áll a boldog Annabál, / Örvénylő vágyak táncoló csapatja”
– írja Juhász Gyula versében, és ez a pár sor tökéletes mottója lehet Janka regényének, aminek közponjában – ebben hasonóan korábbi könyveihez – két barátnő áll: Györöky Ilona, azaz Ilka és Szentgyörgyi Horváth Krisztina, azaz Tini. A két lány élete, környezete és szokásai nagyban különböznek egymástól. Tini két évvel idősebb Ilknál, magányos és a környék legnagyobb házában élt. Ez a ház, a Szentgyörgyi-Horváth család otthona valóban létezik, 1798-ban épült, ma is áll Füred belvárosában, és tudjuk, az akkori társasági élet központja és egyfajta szellemi alkotóműhely volt, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek, gyakran vendégeskedett itt Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is. Na, ők a regényben is megjelennek, ahogy vannak itt olyan illusztris vendégek is, mint József nádor vagy Vörösmarty Mihály.
Ilka anyukája halála után édesapjával, Kálmánnal, a különc földbirtokossal marad, egy füredi domboldali kúriában nevelkedik, bár édesapja életvitele zavaróan nehezedik rá, önálló, figyelő, szeretetrevágyó fiatal lány. A kötetben amellett, hogy a két lány megismerkedve barátság, boldogság, család és magány is bemutatkozik, épül a füredi Kőszínház és Tini például Kisfaludy Károlyt olvas, az 1817-ben megjelent A kérők vígjátékot, és maga a szerző is megjelenik, aki annak idején a reformkori élet főszereplője volt, a legendás Aurora főszerkesztője, a magyar novella egyik leghonosítója. „Magas, jóképű férfi volt, aki az örömtől kipirult arcával, zilált szőke hajával, kibomlott nyakra valójával mintha maga is egy hős szerelmest játszó színész lett volna.”
Az Anna-bál könyve
A kötet 1816-ban indul és bő 20 évet mutat be nyolc fejezetben, középpontjában magának a Balatonnak a dicséretével: mondhatjuk, hogy ez Balatonfüred fürdőregénye a refromkorban, ami Füred aranykora volt. Emelett az Anna-bál könyve is: annak előzményeivel, kialakulásával és a kor bemutatásával – milyen lehetőségei és döntései voltak akkoriban egy fiatal lánynak, hogy élt, választott és miképp alakult szerelem, család és veszteség is. És akkor jöjjön a híres legenda: az első Anna-bált 1825. július 26-án, Anna napon a házigazda Szentgyörgyi-Horváth Fülöp János lánya tiszteletére rendezte, a hagyomány szerint az ünnepelt Horváth Krisztina Anna – aki nem volt Anna – ezen a bálon ismerkedett meg Kiss Ernő huszárkapitánnyal, aki 24 évvel később honvéd tábornokként, a 13 aradi vértanú egyike volt. Fábián Janka kötetében a történet nem így szerepel, Horváth Krisztina 1826 tavaszán már esküszik, Kiss Ernő 1824 nyárán lép be Tini életébe. A bál leírása nagyon szép, megtudhatjuk, hogy „az első Anna-bál a meghívottak mind úgy tudták, hogy nemcsak a ház asszonyát, de az összes többi Annát is ünneplik névnapjuk alkalmából, ugyanis a fürdő illusztris vendégei közül valóban többen is viselték ezt a szép nevet. De az is szerepelt a meghívom, hogy Veszprém vármegye védőszentjét, Krisztus Urunk nagyanyját, Szent Annát is megtiszteljük az eseménnyel. Ez a háziasszony, Horváthné ötlete volt, aki semmiképpen nem szerette volna kisajátítani az ünnepet.”
„Mindjárt le is száll a fekete éjszaka. Borzalmas, hogy nyár közepén már kora este teljes sötétségben botorkálunk.”
Az ünnep és bál mellett valóságos nehézségekről is olvashatunk a regényben, például arról a természeti katasztrófáról, amikor 1816-ban szinte nem volt nyár, egy „hatalmas fehő borítja be az egész földet”, de megjelenik járvány, és tudjuk, tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett Füred, még szebben és elegánsabban, akár egy főnixmadár. Az Anna-bál szerelmesei időutazás, szerelmes regény és történelmi kalandpzás is, a könyv olvasása olyan élményt ad, amire nagy szükségünk van a rohanó hétköznapjainkban – valami az állandóságból, értékből, örökből, a jól ismert „letehetetlen” Fábián-Janka stílusban.
