Marie Claire Olvasói Klub – Dobray Sarolta: Üvegfal

2021. november 05. |

Kéthetente Juhász Anna mesél nektek épp aktuális olvasmányáról, legyen az regény, novellás- vagy verseskötet: most Dobray Sarolta Üvegfal című művéről.

Fojtogató és felszabadító, szembesítő és erőt adó olvasmány. Dobray Sarolta regénye, az Üvegfal komplex módon mutat be két embert és egy kapcsolatot. Léna és Péter sorsa aprólékosan rajzolódik ki előttünk, történetükben van szeretet, küzdelem, ébredések és döntéshelyzetek. A regény kliséktől mentesen, egészen közelről ábrázol egy családot, egy életet –és ettől a szinte zavarba ejtő közelségtől olyan valóságos. Ahogy végigkövetjük a másokra figyelő és anyává váló Léna, valamint a saját gyerekkori emlékeivel és önmaga hazugságaival küzdő Péter életét, valahogy magunkat is elkezdjük elemezni.

Ismerős helyzetek

Az Üvegfal kulcsregény, amelyben megismerhetünk egy házaspárt, egy férfi és egy női sorsot: végre a függöny mögé nézve bontakozik ki e két élet, méghozzá úgy, hogy a szerző helyettünk mutat rá a problémáikra. Sokaknak talán túl ismerősek lesznek ezek a helyzetek: az otthoni hallgatások, a veszekedések, a kapcsolaton belüli bántalmazás, a másik elbizonytalanítása. Ugyanakkor megjelenik a regényben a fényre és a felszabadulni vágyás is, amelyeknek szép metaforája a fürdőszobába épített üvegfal – a kötet címadója. Az Üvegfal Lénája a stabilitást és a boldogságot, a kalandot és a megérkezést keresve ismerkedik párhuzamosan két férfival, hogy aztán – egy hirtelen megérzéstől vezérelve – Balázs helyett Péter mellett döntsön.

A világ színe előtt

A regényt olvasva számtalan klasszikus irodalmi mű eszünkbe juthat. A párhuzamos történetmesélésről például Márai Sándor Az igazija vagy Szerb Antal Utas és holdvilága, amelyben Mihály és Erzsi a nászútjukon, Velencét elhagyva, egy ravennai kávézóban találkoznak Szepetneki Jánossal, és így bontakozik ki a könyv egyik fontos jelenete. Az Üvegfalban Léna és Péter a kapcsolatuk elején járnak, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve Velencébe utaznak – itt, a Palazzo Grassinál toppan eléjük egy régi osztálytárs, Nagy Pongrác, és egy hasonlóan meghatározó beszélgetés tanúi lehetünk. Péter már itt bejelenti: „Ő itt Wieder Léna. Ő lesz a feleségem és gyermekeim anyja.” Micsoda magabiztosság és micsoda erő, gondoljuk először. Mégis rémisztő ez a sietség, főként, ha megértjük, ami később világossá válik: „Péternek a házasság azt jelentette, hogy a világ színe előtt szert tesz Lénára, Léna pedig kimondja, hogy örökkön örökké, egészségben, betegségben, de legfőképp hűségben mellette marad.” A világ színe előtt? Mennyi mindent csinálunk manapság is a világ színe előtt, és mennyi mindennel küzdünk otthon, egyedül, magunkban. Léna és Péter döntései mögött megismerjük a miérteket, amelyek árnyaltabbá teszik a döntéseiket, mégis ugyanoda vezetnek. Oda, ahol már nincs mentség bizonyos helyzetekre.

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra