Az, hogy a történelemkönyvekben többnyire férfiak nagyszerű tetteiről olvashatunk, nem jelenti azt, hogy nem volt már évszázadokkal ezelőtt olyan sikeres nő Magyarországon, akinek a nevét mindannyiunknak ismerni kellene. Elszántságukkal, leleményességükkel és kíváncsiságukkal olyan felfedezéseket tettek vagy változásokat hoztak hazánk mindennapjaiba, amelyekkel megmutatták a többi lánynak és asszonynak, hogy a nők is valóra válthatják az álmaikat.
Torma Zsófia, a világ első régésznője
Az 1832-ben született Torma Zsófia nemcsak Magyarország, hanem a világ első régésznője is volt. Munkássága alatt Hunyad vármegye csigatelepeit, Tordos őstelepét és a nándori barlang őstelepeit vizsgálta. Nem mellesleg 1899-ben bölcsészdiplomát is szerzett, a Kolozsvári Egyetemen folytatott tanulmányait követően. Történelem iránti szeretetét és érdeklődését otthonról hozta, ugyanis az édesapja is régészként dolgozott. Ennek köszönhetően már kislányként megismerkedett ezzel az izgalmas szakmával és megérett benne az elhatározás, hogy felnőttként ő is a múlt emlékeinek megmentésén fog dolgozni. Többször is meghívást kapott külföldi kongresszusokra és tanulmányutakra, karrierje mellett pedig mindig jutott ideje jótékonykodásra is: árva gyerekeket támogatott és iskolák életre hívásában segédkezett.
Torma Zsófia, a világ első régésznője – Kép forrása: Wikipedia
Bédy-Schwimmer Rózsa, a világ első női nagykövete
1877-ben született Budapesten, jó barátnője, Glücklich Vilma volt az első nő Magyarországon, aki bölcsész diplomát szerzett, ők ketten alapították meg a Magyar Feministák Egyesületét, melyben a női egyenjogúság mellett a nők választójogáért is elszántan harcoltak. Bédy-Schwimmer Rózsa a hazai feminizmus egyik legkiválóbb alakja volt, nem véletlenül választották a Nőtisztviselők Országos Egyesületének elnökévé. 1918-ban svájci nagykövetté nevezték ki, ezt a tisztséget a világon elsőként látta el nőként. Sajnos nem bizonyult túl sikeresnek, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a svájci kormány ellenezte a nőknek adott választójogot, amiért az újdonsült nagykövet kitartóan küzdött. 1919-es leváltását követően nem jöhetett vissza Magyarországra, ezért az Egyesült Államokba költözött, az amerikai állampolgárságot azonban nem vette fel. Halálának évében, 1948-ban Nobel-békedíjra is jelölték.
Bédy-Schwimmer Rózsa a világ első női nagykövete – Kép forrása: Wikipedia
Kossuth Zsuzsanna elsőként alapított katonai kórházat
Kossuth Lajos húga 1817-ben született, hírnevet nemcsak azzal szerzett magának, hogy egyetértett testvére politikai meglátásaival, hanem azzal is, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, az első asszony volt, aki katonai kórházakat létesített és sebesülteket gondozott. A fontos feladatot ellátó intézményekben főápolónőként tevékenykedett. A világosi fegyverletételkor fogságba esett, és Haynau várbörtönébe került, ám az általa meggyógyított hadifoglyok mellé álltak, és elérték, hogy Kossuth Zsuzsannát szabadon engedjék. Ezzel sajnos nem értek véget a megpróbáltatásai, a hatóságok továbbra is rajta tartották a szemüket, így rövidesen ismét letartóztatták. Csak azzal a feltétellel kaphatta vissza a szabadságát, hogy külföldre költözik, így került először Belgiumba, majd az Egyesült Államokba. Rendkívül fiatalon, mindössze 37 évesen halt meg tüdőbajban.
Kossuth Zsuzsanna – Kép forrása: Wikipedia
Fotó: Getty Images
