Göncz Dalma mindig is hitt abban, hogy bármerre is indul el az útja elején, ha eltántoríthatatlanul küzd azért, amit csinálni szeretne, akkor beteljesül az álma. Ezt persze mondani sokkal könnyebb, mint nap, mint nap hinni és bízni benne. Dalma Kaposvárról származó, háromgyermekes anyaként talált vissza arra az útra, amin gyermekkora óta lépked és ma is rendíthetetlenül halad előre. Ahogy fogalmaz, a sorsnak és a körülötte történteknek jelentősége van: „Semmi sem állíthatja meg azt, aminek eljött az ideje.”. Bár a művészeti világ rendkívül zárt, a tehetsége és elhivatottsága utat tört magának és valahogy mindig megtalálták azok a szakemberek, galériák, és természetesen műgyűjtők, akik segítették az úton.
Mindeközben pedig folyamatosan azon munkálkodik, hogy egyre tökéletesítse saját anyagközpontú képzőművészeti stílusát, melyet betonográfiának nevezett el. Hosszú évek kísérletezése és a vegyes technikák tanulmányozása közben szeretett bele a betonba, de az új stílus megteremtése nem tudatos döntés volt részéről. Kezdetben ő is akrillal, olajfestékkel dolgozott és grafikákat készített, de már a múzeumokban is azok az alkotók fogták meg igazán, akik valamilyen plusz, kézzelfogható anyaggal egészítették ki darabjaikat, amik kiemelték a képek mondanivalóját a síkból.
Göncz Dalma célja, hogy megismertesse a beton művészibb oldalát a műkedvelőkkel, valamint összekösse az ember alkotta mesterséges „kővilágot” az érintetlen természettel. A képzőművész festményein az anyagok elképesztő kontrasztban vannak, mégis a végén egy harmonikus egésszé állnak össze. Elmondása szerint azt szereti bennük a legjobban, hogy a nézőket tudat alatt is arra sarkallja, hogy hozzáérjenek az alkotásokhoz, ami egy átlagos képnél elképzelhetetlen lenne.
Úttörő stílusát külföldön előbb megismerték, mint itthon – a képzőművész erre a fordított útvonalra soha nem számított –, de ha már adódott a lehetőség, kihozta belőle a legtöbbet. Néhány évvel ezelőtt egy Budapest Art Fairen figyelt fel munkáira egy milánói és egy párizsi galéria is. Egy fiatal művész életében igazi mesébe illő jelenet, amikor két neves galéria arról egyezkedik, hogy melyik vigye el alkotásait a Miami Art Fairre. Végül az olasz győzött. Mindezek után egy galéria önálló kiállítást rendezett műveiből Hongkongban, majd Ázsia egyik legnagyobb képzőművészeti vásárán is bemutatta újabb műveit. Göncz Dalma sosem gondolta, hogy egyszer Hongkongban, Miamiban, Rómában, Padovában, Bolognában, Bécsben lesznek kiállítva az alkotásai. De személyiségéből fakadóan ezek a lehetőségek még inkább feltüzelték a lelkesedését.
Az új bemutatóterem, a Goentz Atelier (1051 Budapest, Zrínyi u 12.) éppen ezért nem az út vége és beteljesedése, hanem egy új kezdet. Itt végre méltó helyükre kerültek az anno garázsban, majd a műteremként használt „üvegházában” készült alkotások és várják az újabbak érkezését. Göncz Dalma ugyanis kiapadhatatlan forrása a meghökkentő és elgondolkodtató ötleteknek, amiket betonból önt ki, majd megszórja egy csipetnyi szépséggel és eleganciával.
