A Pozsonyi úti Amikor Galéria eddig antikvitás és vintage lakberendezési üzletként volt ismert, ám 2024. február 22-én egy Grand Opening keretében az újlipótvárosi művészeti galériák sorában debütál. Az új kiállítótérben elsőként Határátlépés / Kiállítás Percz János (1920–2000) a magyar Giacometti életművéből címmel nyílik tárlat, ami a galériatulajdonos, Molnár Viktor régi álma, hiszen már hosszú ideje szenvedélyesen gyűjti Percz alkotásait. Molnár az apránként összegyűjtött művekből egy egész életművet átfogó, a nagyközönség előtt eddig jórészt ismeretlen kollekciót állított össze.
Molnár Viktor műgyűjtő, a galéria tulajdonosa kiemelte: „Az én misszióm, hogy feltárjam és az Amikor Galériában átfogó életmű-kiállítások keretében bemutassam a 20. század második felének magyar művészettörténetét, egészen a jelenkorig. Azt a kort, amit a ma élő emberek nagy része a saját bőrén tapasztalt meg, amiben hosszú évtizedekig élt, ami meghatározta személyiségét, de aminek nagy része mégis máig feltáratlan.
Percz János műterme
A korszak lenyomatai köztünk, bennünk élnek, gyakran mégis elmegyünk mellettük. A galéria új kiállítóterének megnyitásával egy régi álmom valósult meg, ez az impozáns, indusztriális white cube csarnok, az eredeti belsőépítészeti megoldásokat megőrizve, autentikus színtere lesz a modern és kortársművészeti kiállításoknak.”
Az Amikor Galéria debütáló kiállítása – Határátlépés / Kiállítás Percz János (1920–2000) a magyar Giacometti életművéből – egy kivételes, ám a nagyközönség előtt alig ismert, nagyszerű művész életművének átfogó bemutatása. A közel száz szobrot, használati tárgyat, dísztárgyat, ékszert, kisplasztikát felvonultató Percz-kiállítás az alkotói életmű egyes epizódjain keresztül idézi meg a szocializmus évtizedeinek művészeti közegét.
A kiállításon Percz János életművét ismert kortárs alkotók – Vilt Tibor, Borsos Miklós, Ország Lili, Korniss Dezső – művei helyezik kontextusba, rámutatva a korszakban megfigyelhető motívumvándorlásokra, tematikus hasonlóságokra. A Percz-kiállítás központi helyén látható a hatalmas Dózsa-fej, amely egykor a művész házának kertjében magasodott.
Mozaikművészből fémműves
Percz János (1920–2000) eredetileg mozaikművésznek készült, csak később tanulta ki a fémművességet. Az ötvenes évek szobrászatában a fém elsősorban a monumentális propagandaművészet alapanyaga volt, Percz azonban első korszakában bronz iparművészeti tárgyakat készített, amelyek tematikailag a mese, a mítosz világából merítkeztek. Vázái, gyertyatartói, ékszerei táncoló alakokat, állatokat formáztak, térelválasztói, faldíszei nyilvános tereket – Budapesti Gellért Szálló, Debreceni Vasútállomás váróterme – díszítettek.
Kortársa, Bálint Sándor a modern lakberendezés forradalmi előfutárának tartotta Perczet. Időtlen témáival, visszahúzódó természetével szerényen és csendesen kerülte meg a korszak ideologikus művészetét. A hatvanas években több alkalommal is megfordult külföldön: Stockholmban, Helsinkiben, Rómában és Londonban is voltak egyéni és csoportos kiállításai, a kortárs olasz szobrászat gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Tájékozottsága, az európai tendenciák felé való nyitottsága a hatvanas évekre elvezette a művészi, egyedi plasztika világához.
Percz János a műtermében
Perneczky Géza 1962-ben már Percz expresszív vasszobrairól és alkalmazott művészetének háttérbe szorulásáról ír. Ennek az évtizednek az attribútuma a vas, mellyel Percz nagy küzdelmeket folytat XII. kerületi műtermében: mágikus telítettségű maszkokat, totemoszlopokat, archaikus és primitív formavilágú, ugyanakkor konstruktív szemléletű vasplasztikákat készít. Szakrális témái Kondor Béla lelki alkatához közelítik.
A hetvenes években szobrászata expresszívebbé válik, Giacometti nyúlánk, szorongó, egzisztencialista munkáit idézik, vasszögekkel kalapált munkái pedig Günther Uecker hatásáról tanúskodnak. Percz a nyilvánosság előtt utoljára 1979-ben, Szegeden mutatkozott be egy kiállítással, a nyolcvanas évektől haláláig visszavonultan élt, művészete részben feledésbe merült.
Halála után műterme tizenöt évig érintetlenül állt, a lappangó életmű Molnár Viktor jóvoltából most kerül először nyilvánosság elé, az Amikor Galéria nyitókiállításán. Percz tevékenysége nemzetközi viszonylatban értelmezhető igazán, erre utal az Amikor Galéria kiállításának címe: Határátlépés. A tárlat egyfajta kulturális mélyfúrás Percz nyomában: a korszak hihetetlenül összetett atmoszférájának, kulturális rétegeinek bemutatására törekszik.
Alkotói sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy a kiállításon a képzőművészeten túl is bepillanthassunk a Kádár-kori kulturális élet szegmenseibe: az alkalmazott művészetbe, az ékszerművészetbe, a divatba, a belsőépítészetbe, de még a Percz és Gobbi Hilda által közösen menedzselt Kutya Védegylet ügyleteibe is.
A kiállításban a magánszféra és a közélet nehezen átjárható kettősségét Percz műtermének pihenő sarka idézi meg, a művész által készített különleges dohányzóasztallal, de Percz emlékezetes, 1976-os Műcsarnok-beli nagy kiállításának enterieur-rekonstrukciója is feltárul a látogatók szeme előtt. Külön érdekesség, hogy a tárlaton azokat az eredeti posztamenseket és állványokat használják, melyeket még maga Percz készített a ‘76-os Műcsarnok-beli kiállításra.
Percz János alkotás közben
Az életműtárlaton a műtárgyakon túl láthatunk Percz Jánosról készített korabeli filmeket, riportokat, belelapozhatunk a művész kedves könyveibe, katalógusaiba, és arra is fény derül, hogyan lehetett a budai művész egyszerre az NSZK és Magyarország lakosa is.
A Grand Openingen az új kiállítóteret Molnár Viktor, a galéria tulajdonosa nyitja meg, beszédet mond Dr. Váraljai Anna a Percz életműkiállítás kurátora, Kelen Anna a Virág Judit Galéria vezető művészettörténésze, Till Attila pedig művészi oldalát megvillantva mutatja be a tárlatot.
A Percz-életműkiállítás jövőbeli tematikus tárlatvezetésein Dr. Váraljai Anna művészettörténész, kurátor (márc. 2., szombat); Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója (március 20., csütörtök); Antalffy Péter történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa, és F. Kovács Attila építész, iparművész, látványtervező különböző aspektusokból mutatják be az életművet.
Az Amikor Galéria jövőbeli kiállításainak profilját meghatározza a tulajdonos, Molnár Viktor érdeklődési- és gyűjtési köre, amely elsősorban a magyar művészet kevéssé ismert, de jelentős alkotóira fókuszál. A galéria a közeljövőben – a Percz-életműhöz hasonló árnyaltsággal –, szeretné bemutatni Szász Károly István (1909–1979) grafikus műveit, Balogh László (1930–2002) kinetikus fényművészetét, valamint Z. Gács György (1914–1978) betonképeit, festészetét és üvegművészeti tevékenységét. A contemporary művészet kedvelői sem fognak csalódni, hiszen számos kortárs kiállítás terve körvonalazódik.
Molnár Viktor, a galéria tulajdonosa a TV2-n 2024. január 22-én induló Kincsvadászok című műsor egyik állandó főszereplője, a műkereskedő szakma legjobbjai között. A műtárgy-kereskedő show-ban régi családi ereklyék, értékesnek vagy épp értéktelennek gondolt régiségek keresik új gazdájukat Till Attila műsorvezetésével.
Fotó: Fortepan, Amikor Galéria
