- Szingapúr új országos programja virtuális pénzérmékkel jutalmazza a legalább 15 perces olvasást.
- Az örömből végzett olvasást jobb figyelemmel, alacsonyabb stresszel, erősebb empátiával és lassabb időskori kognitív hanyatlással hozzák összefüggésbe.
- Nem a klasszikus remekművekkel kell kezdenünk: az a legfontosabb, hogy olyan szöveget válasszunk, amely valóban érdekel bennünket.
A szingapúri kormány öt évre szóló országos programot indított az olvasási kedv felélesztésére. Valószínűleg ők is látták a legfrissebb PISA-jelentést, amiből kirajzolódott, hogy a világon mindenhol – még a legjobban teljesítő országokban is, ahova Szingapúr is tartozik – zuhant a gyerekek szövegértési képessége. Ami annyit jelent, hogy kevesebbet olvasnak könyveket. Az ország kezdeményezésének célja egyszerű: arra szeretnék rávenni az embereket, hogy naponta legalább 15 percre tegyék félre a telefonjukat, és merüljenek el egy könyvben.
A résztvevők a program weboldalán vagy mobilalkalmazásában rögzíthetik olvasással töltött idejüket. Egy legalább 15 perces alkalomért 20 virtuális érmét kapnak, 1000 érme pedig egy szingapúri dollárt ér. Vagyis ötven teljesített olvasásadag után jár körülbelül 250 forintnyi jutalom.
Ebből aligha fog bárki meggazdagodni, nem is ez a cél. A pénz inkább játékos ösztönző, amely segíthet szokássá alakítani azt, amihez kezdetben még külön erőfeszítés kell. A szingapúri Nemzeti Könyvtári Tanács szerint már napi negyedóra is elég lehet a kezdethez. Ennyi idő eltelik néhány metrómegálló, egy buszra várakozás vagy a reggeli kávé mellett.
Melissa Tam, a könyvtári tanács vezetője szerint a rövid tartalmak ugyan segítenek abban, hogy gyorsan tájékozódjunk, a hosszabb szövegek olvasása viszont a figyelmünket, a kritikai gondolkodásunkat és a képzelőerőnket fejleszti. Olyan olvasó nemzetet szeretnének, amely kíváncsi, megfontolt, képes különbséget tenni megbízható és félrevezető információk között, és eligazodik az egyre összetettebb világban.
A program üzenete roppant pozitív és fontos, a létezése mégis kissé disztópikus. Tényleg odáig jutottunk, hogy pénzzel kell rávenni bennünket valamire, amit nemrég még magától értetődő szabadidős tevékenységnek tekintettünk és élveztünk?
Egyre kevesebben olvasunk örömből
Az olvasási kedv hanyatlása valós és kézzelfogható probléma. Egy több mint 236 ezer ember adatait feldolgozó amerikai kutatás szerint 2003 és 2023 között több mint 40 százalékkal csökkent azok aránya, akik egy átlagos napon kedvtelésből olvastak. Míg a vizsgált időszak elején nagyjából az emberek 28 százaléka vett könyvet, magazint vagy újságot a kezébe, húsz évvel később már csak 16 százalékuk.
Az iScience folyóiratban megjelent vizsgálat évente átlagosan háromszázalékos visszaesést mutatott. A csökkenés különösen erősen érintette az alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű, valamint a vidéki térségekben élő embereket.
Könnyű lenne mindent a telefonra fogni, de a kép ennél összetettebb. A digitális szórakozás mellett az időhiány, a gazdasági bizonytalanság és a könyvekhez, illetve könyvtárakhoz való egyenlőtlen hozzáférés is szerepet játszhat. Aki több állásban dolgozik, vagy a mindennapi teendők után már alig marad szabadideje, annak az olvasás nem feltétlenül egyszerűen elhatározás kérdése.
A képernyők azonban kétségtelenül erős vetélytársak. A közösségi oldalak soha véget nem érő hírfolyamai gyors, kiszámíthatatlan jutalmakkal tartják fogva a figyelmünket. Egy regény ezzel szemben türelmet igényel Az első néhány oldalon még nem feltétlenül történik semmi látványos, nekünk pedig el kell viselnünk, hogy nem kapunk néhány másodpercenként új ingert. Ettől nagyon elszoktunk.
Mit tesz velünk egy jó könyv?
Szingapúrban már fizetnek érte, hogy napi 15 percet olvassanak könyvet az emberek
A Cambridge-i Egyetem kutatóinak friss áttekintése szerint az örömből végzett olvasás az élet szinte minden szakaszában kapcsolatba hozható kedvező mentális és kognitív hatásokkal. Fontos azonban, hogy ezeknek az eredményeknek jelentős része összefüggéseket mutat: nem minden esetben bizonyítható, hogy kizárólag az olvasás okozza a jobb egészségi állapotot.
- Segítheti a gyerekek fejlődését Barbara Sahakian klinikai neuropszichológus és munkatársai közel tízezer amerikai gyermek adatait vizsgálták. Azok, akik már korán kedvtelésből olvastak, serdülőkorukra jobb kognitív teljesítményt és figyelmet mutattak, kevesebb lelki problémáról számoltak be, hosszabban aludtak, kevesebb időt töltöttek képernyő előtt, és az iskolában is jobban teljesítettek.
- Csökkentheti a stresszt Amikor valóban elmerülünk egy történetben, figyelmünk egy időre eltávolodik a saját gondjainktól. Nem a holnapi határidőt, a félbehagyott beszélgetést vagy a számlákat pörgetjük újra a fejünkben, hanem egy másik világ szabályait követjük.
- Empatikusabbá tehet Egy regény olvasása közben olyan emberek fejébe láthatunk bele, akikkel a saját életünkben talán soha nem találkoznánk. Megismerjük a félelmeiket, a vágyaikat, a tévedéseiket, és olykor olyan szereplőkkel is együtt érzünk, akikkel a valóságban első pillantásra semmi közösnek tűnő tulajdonságunk nincs.
- Időskorban is védő szerepe lehet Különösen érdekes egy tajvani kutatás, amely 64 év feletti embereket követett 14 éven keresztül. Az eredmények szerint már a heti egyszeri olvasás is a kognitív hanyatlás alacsonyabb kockázatával járt együtt, az iskolai végzettségtől függetlenül. Különösen egy bizonyos típusú könyv lehet jó hatással az agyműködésünkre!
A hangoskönyv is számít?
A hangoskönyvek hatásáról egyelőre kevesebb kutatás született, az eredmények pedig nem teljesen egyértelműek. Egyes vizsgálatok szerint az írott szöveg bizonyos esetekben jobban segítheti az információk megjegyzését, mint a hallgatás.
Ennek egyik oka lehet, hogy hangoskönyvet gyakran vezetés, takarítás, főzés vagy edzés közben hallgatunk. Ilyenkor figyelmünk megoszlik, ezért kevésbé alakul ki az a mély elmerülés, amely a hagyományos olvasás egyik legfontosabb sajátossága.
Ettől a hangoskönyv még nem értéktelen. Ha valaki így jut történetekhez, így pihen, vagy másképpen nem férne bele az életébe az irodalom, annak nagyon is van helye. Más élményt adhat, de továbbra is gazdagíthatja a szókincsünket, a képzeletünket és a mindennapjainkat.
Nem kell rögtön a Háború és békével kezdenünk
Az olvasás nem erkölcsi kötelesség, és semmiképp sem szabad teljesítményként tekintenünk rá. Ha évek óta nem olvastunk végig egy könyvet, teljesen felesleges rögtön egy nyolcszáz oldalas klasszikussal büntetni magunkat. Ráadásul ér félbehagyni is!
Kezdhetünk krimivel, romantikus regénnyel, novellával, életrajzzal, képregénnyel vagy a hobbinkhoz kapcsolódó magazinnal. Az a jó olvasmány, amelyhez másnap is kedvünk van visszatérni. Már az is sokat segíthet, ha a könyvet látható helyre tesszük, a telefonunkat pedig arra a negyedórára egy másik szobában hagyjuk.
Szingapúr napi 15 perces célja éppen azért lehet működőképes, mert ha belegondolunk, bárkinek van ennyi ideje a nap során. Negyed óra talán kevésnek tűnik, de egy év alatt több mint 91 órát jelent. Ez már jó néhány regény, rengeteg új gondolat, és több ezer perc, amelyet nem a végtelen hírfolyamnak adtunk.
Forrás: Time, The Independent, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
