- Az olvasás idősebb korban is összefügghet a kognitív hanyatlás lassulásával.
- A szépirodalom különösen erősen kapcsolódik a nyelvi készségekhez, az empátiához és a társas megértéshez.
- Nem kell klasszikus nagyregényeket olvasnunk: a novella, képregény, hangoskönyv és akár a fanfiction is számít.
Régóta tudjuk, hogy maga az olvasás is jó hatással lehet az agyunkra. Vizsgálatok kapcsolatot találtak a rendszeres olvasás és az időskori lassabb kognitív hanyatlás között, sőt korábbi kutatások szerint azok, akik rendszeresen olvasnak könyveket, akár tovább is élhetnek.
Viszont nem mindegy az sem, mit olvasunk – derült ki egy friss kutatásból. Meglepő módon ráadásul nem is az ismeretterjesztő könyvek azok, melyek megvédhetik az agyunkat a demenciától.
A fikció nemcsak szórakoztat, társas helyzeteket is gyakoroltat velünk
Amikor egy regényt olvasunk, folyamatosan azt próbáljuk megfejteni, ki mit gondol, mit érez, miért mondott valamit, és vajon mit fog tenni ezután. Ez lényegében ugyanaz a képesség, amelyet a való életben is használunk, amikor megpróbáljuk megérteni a párunk, a barátaink, a kollégáink vagy akár egy idegen ember viselkedését.
A pszichológiában ezt részben tudatelméletnek nevezzük: annak felismerését, hogy más embereknek a mieinktől eltérő gondolataik, érzéseik, meggyőződéseik és szándékaik lehetnek.
Dr. Raymond Mar, a torontói York Egyetem pszichológia professzora szerint a fikció egyfajta összetett társas és érzelmi szimulációt kínál. Miközben olvasunk, biztonságos közegben próbálhatunk ki más nézőpontokat, és közelebb kerülhetünk olyan tapasztalatokhoz is, amelyek a saját életünktől teljesen távol állnak.
Az agyunk részben ugyanazokat a hálózatokat használja olvasáskor, mint mások megértésekor
Agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatják, hogy a történetek megértésében részt vevő agyi hálózatok részben átfednek azokkal a területekkel, amelyeket akkor használunk, amikor más emberek gondolatait és érzéseit próbáljuk megfejteni.
Vagyis amikor egy regény szereplőinek szándékait elemezzük, az agyunk részben ugyanazokat a társas készségeket mozgósíthatja, amelyekre a hétköznapi kapcsolatainkban is szükségünk van. Filmek és sorozatok nézése közben is átélhetünk hasonló folyamatokat, de az olvasásnak van egy különleges tulajdonsága: nekünk kell felépítenünk a világot a fejünkben.
Nem készen kapjuk a szereplők arcát, a szobát, az utcát, a hangulatot. Mindezt mi képzeljük el a szavakból. Ez az extra szellemi munka lehet az egyik oka annak, hogy az olvasás ennyire összetett agyi tevékenység.
Elképesztő helyekre repíthetnek a regények, ami jót tesz az agyunknak
Minél jobban különbözik tőlünk egy szereplő, annál érdekesebb lehet a hatás
Éppen azok a könyvek adhatják a legtöbbet az agyunk egészségének, amelyekben nem magunkra ismerünk azonnal. Egy jó regény olyan ember fejébe is beengedhet bennünket, akinek más a kora, a kultúrája, az értékrendje vagy az élethelyzete. Ez arra kényszerít bennünket, hogy legalább néhány száz oldalon keresztül ne kizárólag a saját nézőpontunkból szemléljük a világot.
Egy több mint ötezer ember részvételével készült vizsgálat szerint azok, akik gyerekkorukban több szépirodalmat olvastak, felnőttként hajlamosabbak voltak árnyaltabban gondolkodni a világról. A kutatók nagyobb pszichológiai gazdagságot és intellektuális alázatot is találtak náluk.
Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy könnyebben elfogadjuk: lehet, hogy nincs mindenben igazunk, és a valóság gyakran bonyolultabb annál, mint elsőre látszik.
Nem kell feltétlenül Tolsztojt olvasnunk
A rövid történetek, novellák, képregények, fantasztikus regények és akár a rajongói történetek is megadhatják azt, amit az olvasástól várunk. A lényeg sokkal inkább az, hogy rendszeresen merüljünk el valamilyen narratívában.
A hangoskönyv sem csalás
A szakértők szerint hallgatás közben is követjük a történetet, értelmezzük a szereplőket és felépítjük magunkban a világukat. Bizonyos összetettebb szövegeket ráadásul könnyebb lehet hallva befogadni.
Vagyis ha egy zsúfolt napon csak séta vagy utazás közben tudunk történetekkel találkozni, nyugodtan tegyük.
Könyvklubban még egy lapáttal rátehetünk a hatásra
Első pillantásra az olvasás magányos elfoglaltságnak tűnik, de könnyen lehet belőle társas élmény. Egy könyvklubban például nemcsak azt kell végiggondolnunk, hogyan láttunk egy szereplőt vagy történetet, hanem azt is meghallgatjuk, mások hogyan értelmezték ugyanazt.
Lehet, hogy akit mi kifejezetten ellenszenvesnek találtunk, valaki más együttérzően látja. Egy döntés, amit teljesen érthetetlennek tartottunk, más számára logikusnak tűnik. Így már nemcsak a szerző és a szereplők nézőpontjával találkozunk, hanem az olvasótársainkéval is.
Forrás: Washington Post, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
