„Bejöttünk, és lejártuk” – mondja a Katona József Színház 33 éves színésze, aki épp a Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler felújítópróbájáról biciklizett át a Ferenciek terének egyik oldaláról a másikra. A Káli holtakat aligha kell „lejárni”, Térey regényének vérengző zombijai és színpadokat betöltő művészegói gyakori vendégek mostanában a Kamrában.
A darab főhőse, Csáky Alex hol egy zombis horrorsorozatot forgat, hol egy menő budapesti művészszínházban játssza Hamletet. A Katona József Színház annak idején nem engedte a színészeinek az efféle kettős életet, ismert történet, hogy Stohl Andrást el is tanácsolták a kereskedelmi tévés működése miatt. Ma már megengedőbb a vezetés? Elengednének egy zombisorozatba?
Valószínűleg elengednének. Az igazgatónk, Máté Gábor igyekszik mindenkit kiadni a felmerülő külsős munkára, amennyiben összeegyeztethető a színházzal. Teljesen átalakult a piac, és a színház kénytelen volt belátni, hogy ezekkel a tévés felkérésekkel nem lehet versenybe szállni, szükségük van rá a színészeknek, olykor megélhetési szempontból is. Vannak színészek, akik örömmel mennek tévéműsorokba, és önazonosak tudnak maradni mindkét szerepben, de olyanok is vannak, akik otthonosabban érzik magukat a színház falai között.
Te is önazonos tudsz maradni?
Abban nagyon hasonlítok a Káli holtak főhősére, Csáky Alexre, hogy engem ez felőrölne. Nem tudnék például olyan dolgot reklámozni, amit nem használok, vagy csak azért használni, mert fizetnek érte. Kaptam már ajánlatot sampon és vegán snack reklámozására is, de udvariasan nemet mondtam. Persze az sem jó, ha mindig mindent elutasítasz, mert akkor egy idő után nem hívnak. Fenyegető érzés, hogy emiatt kikophatsz a köztudatból.
A darabban Alex oda is veti a művészszínház igazgatójának, aki felhánytorgatja a zombis sorozatszereplést, hogy egy 19 éves Toyotával kell járnia. Te elégedett vagy azokkal a közlekedési eszközökkel, amelyeket 33 éves színészként megengedhetsz magadnak?
Nincs jogosítványom, Pesten belül nincs is nagy szükségem rá, de ha majd gyerekem lesz, elképzelhető, hogy megszerzem. Általában biciklivel járok a városban mindenhova. Korábban nem ültem cangára novemberben, de most egyelőre nincs olyan hideg. Van kesztyűm és jégeralsóm, meglátjuk meddig bírom.
Biciklizés közben tudsz szöveget tanulni? Vagy teljes koncentrációt igényel az utakon való életben maradás?
Figyelnem kell, és remélem, mások is figyelnek rám, de azért szoktam tanulni – ha nem is szöveget, inkább dalokat. Most épp egy zenés estre készülök a Maszkurával, ennek a zenei anyagát hallgatom biciklizés közben.
Nem munkaköri kötelességből miket hallgatsz?
Sokszor úgy érzem, hogy már mindent rongyosra hallgattam, amit szeretek, ideje lenne új előadókat, új zenéket felfedezni. A mostani pop és trap zenéből csak nagyon kevés tetszik, egyformáknak hallom őket, nem sikerül megszeretnem a műfajt, és a harmóniákat tekintve is silánynak találom a felhozatalt, tisztelet a kivételnek. Inkább a hatvanas, hetvenes évek zenéit, meg a kilencvenes évek hiphopját hallgatom, Dr. Drét, Snoop Doggot. Szeretem a lassabb beateket, a beleülős, bólogatós számokat, például Dr. Drétől a Bitch Niggazt. Ahogy Snoop Dogg ejti a „bitch”-et, jellegzetesen elnyújtva, az elég dög. Nemrég figyeltem fel a Ghostface Killah New World című számára, amelyet Bodó Viktor rendezésében, a 33 álomban hallottam először. Nagyon szeretem Macy Grayt, Anderson .Paakot, Childish Gambinót, gyakran hallgatom őket. Kötődöm a kétezres évek elejének zenéihez is, mert azok kísérték végig a fiatalságom, meghatározták a kamaszkorom. Valahogy természetközelibbek voltak akkor az alapok, nem ez a kabócás, trapes dobpergés szólt állandóan.
Alex egyik nagy színházi sikere, amellyel szeret dicsekedni, hogy eljátszotta Hamletet egy olyan előadásban, amelyet csak a „trianoni Hamletként” emlegetnek. És amivel sem a jobboldal, sem a baloldal nem tud mit kezdeni – mint azt megtudhatjuk. Te játszottál hasonlóan megosztó darabban?
Az Olaszliszkai című előadás ilyen volt. Az olaszliszkai lincselést feldolgozó darab Borbély Szilárd drámája alapján készült, Máté Gábor rendezte. A sajtó egy része nem nézte jó szemmel, a fő ellenérv az volt, hogy minek kell már ezt a tragédiát felemlegetni. Ezen a véleményen volt a helyi önkormányzat is, de amikor a színház meghívta őket az előadásra, látták, hogy semmi kegyeletsértő nincs a darabban, komolyan veszünk egy társadalmi problémát, semmi nincs elbagatellizálva. A színházlátogatás olyan jól sült el, hogy az önkormányzat végül megvendégelte a társulatot Olaszliszkán.
Fotó: Zsólyomi Norbert
Stlying: Molnár Anikó
Smink: Hajdu Zsófi
Haj: Telenkó Ábel
Ruha: Bársonyzakó Joop – Van Graaf, ing Olymp – Van Graaf, kordnadrág Ralph Lauren – Van Graaf, nyakkkendő Finsley & Harding – Van Graaf, cipő Reserved
Szerző: Köves Gábor
