Az orosz–ukrán háború, a globális gazdasági bizonytalanság a válsághelyzetekben jellemző piaci folyamatokat indította be, a befektetők a kockázatosabb pénzügyi eszközök – például részvények – felől az értékállóbb, illetve kevésbé kockázatos eszközök felé fordultak. Ebben a helyzetben sokan javasolják, hogy fektessük a pénzünket aranyba.
Noha az aranyvásárlás elsőre kicsit meseszerűnek tűnhet, valójában egy mindenki számára elérhető lehetőség. A számok pedig azt mutatják, hogy sokan élnek is vele: a BÁV 2022. évi műtárgybefektetési indexének márciusi adatai alapján az aranyba, ékszerbe és műtárgyba fektetők aránya több mint a duplájára nőtt 2021 óta. Az már más kérdés, hogy értéktartó befektetésnek számít, de tényleg megéri-e ezt választani. Röviden és tömören azt mondhatjuk, hogy az aranybefektetés általánosságban véve jó döntés (leginkább biztosítási funkciója van, jól jön egy pénzügyi összeomlás esetén), de ha valaki rövid távon gondolkodik, vagy szeretne látható profitot, akkor bizony vannak jobb lehetőségek is.
Most akkor igen vagy nem?
Még egyszer hangsúlyozzuk: csak hosszú távú, húsz-harminc éves (!) befektetési időtávon gondolkodók számára jelenthet jó megoldást. Az arany után nem kapunk osztalékot, sem kamatot, ráadásul a szakértők úgy látják, hogy a háború és az infláció miatt bizony még az arany ára is ingadozhat. Hozzáértők szerint egyébként az összes befektetésünk maximum öt-tíz százalékát érdemes aranyban tartani. Warren Buffett, a világ legsikeresebb befektetője (2008-ban ő volt a világ leggazdagabb embere) mindig azt hangoztatta, hogy az arany nem jó befektetés, hiszen ha ma megveszünk egy uncia aranyat, akkor az száz év múlva is ugyanannyit fog érni, mint ma, azaz adott dologból akkor is annyit kapunk majd érte, mint amikor megvettük. Vagyis – ami Buffett számára igencsak fontos – nem termel, nem hoz hasznot. Ennek némileg ellentmond, hogy 2020-ban ő is, és egy sor milliárdos üzletember is elkezdett aranybányászattal foglalkozó cégek részvényeibe fektetni, ebből is látszik, hogy még a legdörzsöltebb pénzügyi emberek körében is kettős a megítélése az aranynak mint befektetésnek.
Ha igen, milyen?
Az aranynak több fajtája van, ezért nem mindegy, hogy melyikből vásárolunk. Az ékszerek például több okból sem számítanak befektetésnek. De miért is? Azért, mert az ékszerek drágábbak, és mivel általában fémötvözetek, kevesebb aranyat tartalmaznak. A szakértők azt mondják, hogy az ékszer arany akár négyszáz százalékkal is többe kerülhet a fizikai aranynál, főleg, hogy előbbire áfát is kell fizetni, míg a befektetési arany áfamentes. A befektetési arany az egy grammnál nehezebb készítményt jelenti, amely tömb, lemez vagy érme formájában elérhető arany. (Érme esetén a feltétel az, hogy legalább kilencszáz ezrelékes tisztaságú legyen, a többinek legalább 995 ezrelékes tisztaságúnak kell lennie.) Emellett pedig nyitva áll még az a lehetőség is, hogy aranybányászattal foglakozó cégek részvényeibe vagy aranybefektetési alapokba fektetünk. Utóbbi esetben az alapkezelő szakemberei vesznek különböző aranybefektetéseket egy előre elfogadott szabályrendszer alapján.
Buktatók
Mielőtt döntünk, mindenképpen beszéljük át pénzügyi szakemberrel a céljainkat és a lehetőségeinket, hogy a megfelelő megoldást választhassuk. Ha valóban aranyat szeretnénk vásárolni, azt kizárólag nagy múltú kereskedőtől tegyük, hogy elkerüljük a visszaéléseket – hiszen mint gyakorlatilag mindent, az aranyat is hamisítják. Az internetes vásárlást jobb elfelejteni, ahogy az is gyanúra adhat okot, ha az ár szokatlanul alacsony. Ha már birtokunkban van egy tömb vagy érme, nagyon kell óvni az állapotát, a kereskedők csak sérülésmentes aranyat vásárolnak. Még a rudat védő fólia sérülését is jobb elkerülni.
Szöveg: Tóth Orsi Fotó: Getty Images
