Magyarországon jó nevű illusztrátor, és éveken át dolgozott a The New Yorkernek is. Kárpáti Tibor alkotásaira így a tengerentúlon is felfigyelhettek, mégsem az amerikai magazinon keresztül talált rá az Hermès, amelyről Tibor eleinte nem is sokat tudott…
A gyerekkönyvtől a Birkin táskáig
Minden a Piroska és a farkassal kezdődött, még 2006-ban. Ez egy szöveg nélküli kis képeskönyv volt, amelyet kiadója, a Csimota elvitt a Bolognai Gyerekkönyvvásárra. Ott évről évre több ezer művész közül választanak ki nyolcvanat-kilencvenet, hogy megmutathassák magukat a világnak. Kárpáti Tibor a kiválasztott alkotók közé került, megismerkedett egy francia kiadóval, névjegyet is cseréltek. Ennek ellenére évek teltek el, mire az első közös munka létrejött: 2011-ben Tibor megrajzolt egy képeskönyvet, amelyből a francia gyerekek megismerhették a közlekedési táblákat. A kötet később elkerült a párizsi Pompidou Központba, itt találkozott vele az Hermès művészeti vezetője. Az ő együttműködésük ezután következett.
„Amikor e-mail érkezett az Hermèstől, még a cég profiljában sem voltam teljesen biztos, annyira tájékozatlan voltam ebben a világban. Megmutattam a feleségemnek, és ő kezdett el hüledezni – meséli Tibor, akitől az divatház azt kérte, hogy készítsen nekik grafikákat, és hogy csinálja azt, amit szeret. – Azt mondták, ötleteljek, az én stílusomra szeretnének felfűzni egy termékvonalat.” Tibor így is tett, jöttek és mentek az ötletek és a tervek, míg végül kialakult a végső dizájn. Ez pedig hamarosan felkerült kendőre, hamutartóra, jegyzetfüzetre, nyakkendőre, de még az ikonikus Birkin táskára is.
A magyar illusztrátor munkájával készült ráadásul egy limitált szériás paletta is, ezekből a darabokból csak a New York-i Madison Avenue-i márkabolt nyitóbulijára meghívottak kaptak. A másodlagos piacon szép felárral pörögnek azóta is a Kárpáti-sálak. Tibor mindegyik darabból őriz egy művészpéldányt, de ezek a szekrényben pihennek, nem szabad hozzájuk nyúlni.
Az év illusztrátora a Marie Claire-ben
1978-ban, Gyulán született, 2003-ban diplomázott a MOME tervezőgrafika szakán. Budapesten él a feleségével és a lányával. Munkái eljutottak a világ minden részére. 2012-ben elnyerte Az év illusztrátora díjat, 2013-ban és 2016-ban Szép Magyar Könyv díjat nyertek a könyvtervei. Néhány évvel ezelőtt a magyar Marie Claire-ben is szerepelt egy alkotása.
New York és Szeged
Külföldi munkái közül az Hermès-t jóval megelőzte a The New Yorker. Ide Bányai István Amerikában élő grafikus ajánlotta be 2005-ben. Kárpáti róla írta a MOME-n (akkor még Iparművészeti Főiskola – a szerk.) a szakdolgozatát, így kerültek kapcsolatba. A nagy múltú magazinnál Tibor kiélhette a kreativitását, leginkább „spot illustration” típusú rajzokra kapott felkérést, ez kis képeket jelentett a hasábok között. Így születtek meg a pixelképek, amelyek azután olyan nagy sikert arattak. Annyira befutott, hogy 2011-ben ő tervezte a The New Yorker Festival arculatát, amelynek képei taxikon, buszokon, kivetítőkön városszerte megjelentek.
Itthon készített könyveket a Mórának, a Csimotának, a Pagonynak, dolgozott a Magvetőnek, de tervezett a Pick szaláminak is – amelyre szegedi kötődése miatt is büszke – és időnként kap felkéréseket a The New York Timestól is. Utóbbi azért is érdekes, mert a vasárnapi kiadásban a gyerekeknek szóló mellékletben elismert illusztrátorokkal dolgozhat együtt, és ahogy fogalmaz: „Brutálisan jó lapszámok szoktak ebből kijönni.”
Szöveg: Zimre Zsuzsa Portréfotó: Merész Márton Fotó: ©HERMÈS, Nagy Gergő
