Megalázó helyzetek, magyarázkodás, rejtőzködés: melegek az egészségügyben

2014. július 02. |

Nemcsak vért adni macerás, de a kórházi ellátástól akár egy szimpla fogorvosi vizitig szinte minden annak, aki nem "klasszikus", heteroszexuális párkapcsolatban él. A titkolózáson és a nonstop magyarázkodáson kívül szerencsére vannak más járható utak is az LMBT emberek számára. Program ma estére.

Neked is kellett már magyarázkodnod, amikor a párodat látogattad a kórházban? Kerültél már olyan megalázó helyzetbe, hogy nem adhattál vért, mert azonos nemű a partnered? Volt már, hogy HIV-tesztet akartak csináltatni, mert kiderült, hogy meleg vagy? A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) ma esti, a Budapest Pride keretein belül megrendezett “jogtudatosító workshopján” egyebek mellett arról lesz szó (5 és 7 között a Bálint Házban), hogy hány meg hány kínos helyzetet generál a hazai egészségügy az LMBT közösség tagjai számára, és jelenleg milyen megoldások, alternatívák állnak rendelkezésre.

A TASZ munkatársának és a téma szakértőjének, Bagyinszky Ferencnek tettünk fel 7 kérdést, amelyekre az esti beszélgetés előtt, amolyan bemelegítésféleképpen, röviden válaszolt.

1. Mennyire jól dokumentáltak a hazai LMBT emberek sérelmei az egészségügyben?
Sajnos nem tudjuk, hogy milyen gyakoriak az ilyen esetek. A dokumentálást csak mi, civilszervezetek végezzük, természetesen csak a hozzánk eljutott panaszok és megkeresések alapján. Valószínűleg jóval több ilyen esetről van szó, mint ami felszínre kerül.

2. Az orvosok/intézmények egyéni hozzáállásával van inkább gond, vagy a törvényi szabályozás a ludas?
Is-is. Van, amikor egyszerűen előítéletből vagy tudatlanságból fakadó hátrányos megkülönböztetés áldozatai az LMBT+ emberek az egészségügyben, de van arra is példa, amikor maga a jogi szabályozás indokolatlanul diszkriminatív. Sőt van, hogy a kezelési szakmai protokoll mond ellent a hatályos jogszabályoknak, például egy nemi úton terjedő betegség esetén a protokoll kötelező HIV-szűrést is előír, pedig a vonatkozó jogszabályok alapján erre nem lenne lehetőség.

3. Hová fordulhat, akit emiatt különböztet meg hátrányosan a magyar egészségügy?
Az adott esettől függően sokféle lehetőség van. Lehet jogorvoslatért fordulni a kórház vagy rendelőintézet betegjogi képviselőjéhez, de az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is vizsgálódott már olyan ügyekben, amikor LMBT+ emberek egyenlő bánásmódhoz való joga sérült. Természetesen a jogi lépésekhez segítséget tudnak nyújtani a területen dolgozó civilszervezetek, így a TASZ is. Jogsegélyszolgálatunk szívesen ad tájékoztatást, adott esetben akár jogi képviseletet is ilyen jellegű ügyekben.

4. Ideális esetben mitől változnának ezek a tendenciák? Pozitív példák, szigorúbb jogi környezet, az LMBT közösség határozottabb fellépése?
Nincsen csak egyféle megoldás. Az egyik legfontosabb lépés az LMBT+ emberekkel szembeni előítéletek és tévhitek lebontása lenne, ehhez képzések kellenek, mind a graduális mind a posztgraduális egészségügyi képzésben. Természetesen a pozitív példák, a sikeres jogérvényesítési esetek is segítenek. Ezekhez viszont elengedhetetlen, hogy az LMBT+ emberek kiálljanak jogaikért.

5. Mik a jelenlegi helyzet egyértelmű következményei? Mire kényszeríti az LMBT közösséget a fennálló gyakorlat?
Vannak, akik az elutasítástól vagy megbélyegzéstől való félelmükben rejtőzködnek, nem beszélnek őszintén az egészségügyi dolgozókkal. Például nem mondják el, hogy a beteg, akit látogatnak, a párjuk. Így sérülhet a kapcsolattartáshoz vagy akár a tájékoztatáshoz való joguk. De szerencsére egyre több az olyan eset, ahol kiállnak jogaikért akár helyben, vagy ha ez nem működik, akkor a megfelelő jogorvoslati szervekhez fordulnak.

6. Az egészségügyben történő esetleges pozitív változások egy csomó más területen is előmozdíthatnának változásokat?
Bármilyen területen bekövetkezett változások hatással lehetne az élet többi területére. Az egészségügy mellett hasonló előítéletekkel találkozhatunk az oktatásban, de akár a munka területén is. Az egészségügyben ért sérelmek orvoslása és az ezek által elért pozitív változások jó példát mutathatnak azoknak az LMBT+ embereknek, akiket az élet más terültén ért vagy ér hasonló sérelem.

7. A TASZ hogyan próbál segíteni? Milyen tervei, javaslatai vannak?
Egyrészt a jogsegélyszolgálatunkon keresztül közvetlen jogi tanácsadást és segítséget tudunk nyújtani azoknak, akiket valamilyen hátrány ért. Másrészt viszont folyamatosan monitorozzuk a jogszabályi hátteret és javaslatokat teszünk nemzetközi jó gyakorlatok alapján az esetleges diszkriminatív jogszabályi háttér vagy a szakpolitikai irányvonalak megváltoztatására. Emellett blogunkon és közösségi média oldalainkon megjelent írásainkkal illetve a maihoz hasonló workshopokkal fontos hangsúlyt helyezünk a jogtudatosság növelésére és a jogérvényesítési készségek fejlesztésére.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter