Feltörekvők: Barta Nikolett – hivatásos időzsonglőr

2015. február 05. |

Az új generáció képviselője, akiben van spiritusz, és mindig megtalálja a helyet és a közösséget, hogy ötletei megvalósuljanak. Példát mutat, értéket teremt. Effemine, KAPTÁR, Így dolgozunk mi, Business Women's Network. - és ez még csak az út eleje...

Feltörekvők: Barta Nikolett – hivatásos időzsonglőr

Hogyan kezdődött a budapesti léted?

Tizennyolc évesen kerültem fel Nyíregyházáról. Az első három hónapban az egyetemisták tipikus életét éltem a Corvinuson, aztán éreztem, hogy az elméleti tudás mellett szükségem lenne még valamire… Ekkor kezdtem el nézelődni a diákszervezetek között, és rábukkantam egy hatalmas lila, magas sarkú cipőre: ez volt az Effemine logója. Utánanéztem és jelentkeztem. Két évig voltam tag, belekóstoltam a marketingbe, HR-be, számtalan projektben részt vettem.

Aztán te lettél az elnök…

Nem akartam elnöknek jelentkezni, még nem éreztem a kellő erőt magamban, de a tagoktól annyi bíztatást kaptam, hogy végül én is versenybe szálltam, és engem választottak. Így 20 évesen lettem a diákszervezet elnöke. Felelősséget tanultam, vezetői tapasztalatokat szereztem, és természetesen a személyiségem is nagyon sokat fejlődött ebben a pozícióban. Az Effemine olyan, mint egy játszótér: kicsiben, úgymond tét nélkül tudsz sok mindent kipróbálni, később pedig élesben kamatoztathatod az ott megszerzett tudást.

Hogyan találtál a KAPTÁRra?

Nem kerestem tudatosan ezt a lehetőséget. A KAPTÁR egyik alapítója, Pekár Dóra is Effemines volt, tőle hallottam a vállalkozásról és az ott megrendezésre kerülő első vállakozó női reggeliről. Úgy gondoltam, ez jó terep lenne, hogy a szervezetet képviselve gyakoroljam a kapcsolatépítést. Akkor három hónapja létezett az iroda, és ahogy beléptem, beleszerettem a helybe. Arra gondoltam, milyen jó lenne itt dolgozni. Aztán két hónap múlva kiírtak egy gyakornoki pozíciót…

A Kaptárban…

Milyen feladatokat kaptál kezdetben?

Ez egy mikrovállalkozás, 2012 őszén a tulajdonosokkal együtt hatan voltunk, ezért nehéz körülhatárolni, pontosan mi is tartozott hozzám. A legfontosabb feladatom a marketing volt, a honlap és a Facebook-oldal gondozása. Emellett a különböző események szervezésében is aktívan részt vettem, de túlzás nélkül mondhatom, hogy gyakorlatilag mindent csináltam, beleláthattam a vállalkozás mindennapjaiba. A tulajdonosok bevontak a stratégiai döntésekbe, a PR megjelenésekbe, az interjúkba. Annyira magaménak tudtam érezni az egészet, hogy azóta is úgy gondolom, pontosan ez a kulcsa annak, hogy az ember igazán motiváltan tudjon dolgozni, akár önkéntesként is, bármiféle juttatás nélkül.

És ez a motiváció még ma is tart. Mivel foglalkozol most?

Igen! Nagyon izgalmas ez a munka, változatos és inspiráló. Bár sokan nem hiszik, hogy egy kis cégben is van előrelépési lehetőség, a saját példám a bizonyíték, hogy igenis van. Fél éve a cég sales menedzsere vagyok. Ez egy sokkal rugalmasabb időbeosztást jelent a korábbi fix húsz-harminc órás munkarendhez képest. Ha kell, itt maradok késő estig, akár éjszakákra is, vagy ha a munka úgy kívánja, bejövök hétvégén is. Most elsősorban értékesítéssel, projektmenedzseléssel és a csapat koordinálásával foglalkozom. Emellett azon dolgozom, hogy minél teljesebb ügyfélélményt tudjunk nyújtani a betérők számára és a magas minőségű szolgáltatások mellett egy inspiráló közösség részesei is lehessenek

Ahogy korábban, úgy most sem elégszel meg egyetlen tevékenységgel. Mit csinálsz még a munkád mellett?

Szeptembertől újra egyetemre járok: marketing mesterszakon folytatom a tanulmányaimat a Corvinuson. Gazdálkodás és menedzsment alapszakon diplomáztam 2013 decemberében, és mindenképpen olyan területet akartam választani, amiről tudom, hogy érdekel, és a jövőben is profitálhatok belőle.

Emellett egy új női szervezettel is összekapcsolódik a neved.

Ez a Business Women’s Network. Négy korábbi Effemines lánnyal kezdtünk bele 2014 januárjában, azzal a céllal, hogy bizalmi közösséget teremtsünk üzleti fókusszal rendelkező nők számára, akiknek fontos a munka-magánélet egyensúlya, a látókörbővítés és a kapcsolatépítés. Távlati célunk kézzel fogható társadalmi változások előidézése. A próba félév elteltével azt láttuk, hogy ennek nagyon is van létjogosultsága, már meg is történt az egyesület bejegyzése, készül a honlap is. Elnyertük a Hungarian Business Leaders Forum támogatását, közös projektbe is kezdtünk: ez a „202020″, melynek célkitűzése, hogy 2020-ra a közép- és felsővezetői pozíciókban dolgozók húsz százaléka nő legyen. Most azon dolgozunk, hogy minél több, hozzánk hasonló gondolkodású nő ismerje meg az egyesületet, és együtt, tevékenyen képviseljünk valami egészen újat.

Ha már az újdonságoknál tartunk, ebbe a témakörbe illik az „Így dolgozunk mi” kezdeményezés is, amelynek egyik ötletgazdája vagy. Mit takar az elnevezés?

Ez is a KAPTÁRból indult. Kollégámmal, Major Zoltánnal találtuk ki az eredetileg coworking blognak szánt kezdeményezést, egyszerűen azért, hogy minél több embernek megmutassuk, hogy a külföldre menekülés és a multikatonaság mellett igenis lehet másképp élni és dolgozni. Első hashtag alapú kampányunk, a „Jó veled dolgozni”, és az erről készült videó nagyon sokakhoz eljutott, még a Social Daily is írt rólunk. A közösségi irodai lét népszerűsítése mellett az oktatás is közös szívügyünk – innen jött a következő ötlet, a „Mi a te sztorid?”. Hiszünk abban, hogy mindenki jó valamiben, és megtalálhatja azt a foglalkozást, amit szenvedélyesen élvez. Ezért 2014 őszétől az oktatás újraértelmezéseként, a diákok érdeklődési körének megfelelően kis létszámú mentoring csoportokat alakítottunk ki egy budapesti középiskolában, ahol a gyerekeknek lehetőségük nyílik megmutatni magukat, megismerkedni sikeres emberekkel, az ő történeteikkel, inspiratív közegben fejleszteni kompetenciáikat és az érdeklődésüknek megfelelően közösen megtalálni azt a hivatást, amit szívvel-lélekkel csinálnak majd.

Az Így dolgozunk mi alapítói: Niki és Zoli

Mivel töltöd a szabadidőd, ha van egyáltalán?

Szerencsés vagyok, mert a párom is nagyon hasonló gondolkodású, mindenben támogat, nélküle biztosan nem tudnám úgy csinálni a dolgaimat, ahogy. Ezért az tölt fel a legjobban, ha a kevés szabadidőmet vele, illetve a barátaimmal tölthetem. És a szabadban való mozgás, kirándulás is nagyon kikapcsol. De az igazat megvallva nagyon élvezem mindazt, amivel foglalkozom, ahogy egyik projektből átlépek egy másikba. Persze sokszor zsonglőrködnöm kell az idővel, hogy minden beleférjen, de azt hiszem, ebben már elég rutinom van (nevet).

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter