Vessünk véget a gyerekek kizsákmányolásának!

2015. június 12. |

Június 12-én, pénteken tartják a gyermekmunka elleni világnapot, amelyet 2002-ben hívott életre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). A statisztikák szerint a világméretű törvényi tilalom ellenére több mint 168 millió (5-17 éves életkor közötti) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon, 150 millióan közülük 14 évnél is fiatalabbak.

Annak ellenére, hogy a tendencia mutat némi csökkenést, a gyermekmunka még mindig napjaink egyik legaggasztóbb, ugyanakkor mégis a szükségesnél kevesebb figyelmet kapó jelensége. Az előrejelzések szerint 2020-ban még mindig 100 millió gyermekmunkással kell számolni. És ezek a gyerekek nem járnak iskolába, játékra sem jut idejük, sok esetben nem kapnak megfelelő táplálékot és gondoskodást sem. A gyerekkoruk veszik el. Tragikus, hogy több mint felük a gyermekmunka legrosszabb formáitól szenved: rabszolgaságtól, illegális drogkereskedelemtől, gyerekprostitúciótól.

A „cselédmunka” világszerte csaknem 15 millió gyerek sorsa. Minden második cselédsorban tartott gyerek 5 és 14 év közötti, háromnegyedük lány, sokan fizikai és lelki bántalmazásnak kitéve dolgoznak, esetenként súlyosabb megaláztatások, erőszak áldozatai is. Ha a lánygyermekek munka helyett tanulhatnak, olyan ismereteket szereznek, amelyek majd javítják gyermekeik egészségi állapotát, nagyobb esélyt adnak nekik az életben maradásra.

A dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység. A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, az elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén is, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát. Becslések szerint több mint nyolcmillió gyermeket rabszolgaként tartanak.

Az UNICEF és más gyermekjogi-gyermekvédelmi szervezetek elmozdultak az egyszeri, vagy egy bizonyos területre fókuszáló megoldások helyett afelé, hogy rendszerszintű megoldások szülessenek, erőteljes hangsúllyal a megelőzésre. A rendszerszintű megközelítés célja egy olyan környezet megteremtése, ahol a fiúk és a lányok erőszaktól és kizsákmányolástól mentesen, a családjuktól való szükségtelen elválasztást elkerülve nőhetnek fel, ahol a jogszabályok, szolgáltatások, ellátások és attitűdök minimalizálni igyekeznek a sérülékenységüket, meghatározzák a kockázati tényezőket és megerősítik a gyerekek ellenállóképességét.

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter