Álmodozók: A lány, aki lebirkózza az egész világot

2015. június 30.
Amikor 9 éves korában elkezdett birkózni, még nem sejthette, hogy ő szerzi meg a magyar női birkózás első aranyérmét világversenyen. A még csak 21 éves Dénes Mercédesszel beszélgettünk sportról, példaképekről és küzdelmekről.

Miért éppen a birkózás?

Mert hiperaktív voltam. Általános iskolában jártam focizni, kosarazni, de semmi sem kötött le. Aztán 8 éves koromban jött egy csoport a suliba: bemutatót tartottak birkózásból. Azonnal megtetszett a sport, de a szüleim nem engedtek el az edzésre, azt mondták túl fiús. Persze eltiltani nem akartak, ezért megígérték, hogy ha egy év múlva is érdekel még, akkor mehetek. Érdekelt.

Végül a szüleid is megbarátkoztak a birkózással?

Sőt, teljesen magammal rántottam őket. A bátyám is elkezdett birkózni, majd anyukám is szumózni. Ezután apukám se maradhatott ki: veteránba birkózik ő is.

Hogyan lesz egy 9 éves kislányból profi sportoló?

Nem volt egyszerű, mert akkoriban még a lányokat különösebben nem fogta meg ez a sportág. Mivel nem voltak profi női birkózók, hiányoztak a női példaképek. Teljes volt a „férfiuralom”. Így én egészen 12 éves koromig szinte csak fiúkkal versenyeztem.

Milyen volt a fiúkkal edzeni?

Nagyon rosszul vették, ha kikaptak egy lánytól. De komolyra fordítva a szót, 12-13 éves korig a gyerekek ugyanúgy fejlődnek erőben és mozgáskoordinációban is. Serdülőkortól válik el a két nem, mert akkor már a fiúknak nagyobb az erejük, átalakul az izomzatuk. Addig azonban nagyon jó, ha a lányok a fiúkkal együtt mozognak, mert mind a kettő tud tanulni a másiktól.

Más volt ezek után a lányokkal?

Furcsa. 12 évesen hívtak meg az első női válogatott edzőtáborba. Maga a hangulat nagyon más volt, mint otthon az érdi egyesületben, ahol volt 100 fiú és 3 lány – és akkor már a felnőtteket is beleszámoltam. Végül a lányok között is megtaláltam a helyem. Megtanultam, hogy míg a fiúknál sokkal könnyebb volt megoldani a nézeteltéréseket, addig a lányok haragtartóbbak. Mi nem felejtünk. Ugyanakkor az is igaz, hogy a női birkózók között sokkal kötetlenebb a hangulat, a fiúkkal nem mindenről lehetett beszélni. Összességében mindkét oldalról barátokra találtam.

Hogyan lehet barát az, aki a szőnyegen ellenfél?

Mi ezt úgy fogjuk fel, hogy ha kikapunk, a következő évben újra ott lesz a lehetőség, hogy győztesként kerüljünk ki. Folyamatos motiváció, ami inkább előrevisz, mintsem hátráltat. Amikor lelépünk a szőnyegről, tiszta szívvel drukkolunk egymásnak. Ez máshogy nem is működhet. Az év 90 százalékát együtt töltjük, ebbe a keretbe nem fér bele komolyabb ellentét.

21 éves vagy, és már most nagyon komoly eredményekkel büszkélkedhetsz. Többek között te szerezted 2010-ben a magyar női birkózás első aranyérmét világversenyről. Nem kis teljesítmény.

Sosem fogom elfelejteni azt az Európa-bajnokságot. Az előző EB-n abszolút esélyesnek tartottak, én viszont annyira izgultam, hogy az első meccsen kiestem. Pedig mindenki azt várta, hogy érmes leszek. Ezzel a múlttal futottam neki a 2010-es megmérettetésnek, mondanom se kell, meglehetősen nagy volt rajtam a nyomás. Mindezt tetézte, hogy egészen addig magyar női versenyző nem nyert világversenyt. Még a döntőkben is alig bukkantunk fel.

És te mégis elhoztad az aranyérmet.

Volt is meglepetés. Egy német lány odajött hozzám, hogy tényleg magyar vagyok-e, mert hallotta, hogy magyar versenyző van a döntőben, és nem hitt a fülének.

Mi a következő cél?

Dobogós helyezés az olimpián, mivel Magyarországnak még nincs érmes olimpiai női birkózója. Persze mindezt egy kicsit árnyalja, hogy eleve csak 2004 óta van női birkózás az olimpián, és mivel az elsőre nem jutottunk ki, így eddig csak két alkalommal képviseltettük magunkat.

Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi olimpiára?

Igen, már készülünk a kvalifikációra. Ahhoz, hogy a 2016-os olimpiára kijuthassak, a most szeptemberi Las Vegas-i világbajnokságon kell jól teljesítenem. Aki az első ötben kerül, annak már meg is van a jegye Rióba. Nagyon nagy a tét.

Most jöttél vissza Bakuból, és a Las Vegas-i VB előtt még Németországba, Szlovákiába és Spanyolországba is mész. Az elmúlt években bejártad a világot. Ha összeszámolnánk az utazással töltött idődet, lehet, hogy több hétnyi repülés, buszozás, vonatozás is kijönne.

Lehet, hogy több hónap is! Volt egy olyan, hogy decemberben mentünk Kanadába, a következő hónapban az USA-ban versenyeztünk, majd utána jött Japán. Finoman szólva megzavartak az időzónák, míg az amerikai kontinensen hátrább kellett állítanom az órát, addig Japánban előrébb: azt sem tudtam nappal van-e vagy éjszaka. Így előbb töltöttem be a húszat. 8 órát elvesztegettem a tinédzser éveimből.

Melyik utazásod volt a legemlékezetesebb?

Eddig Kanadában voltak a legkedvesebbek az emberek, Japánban voltak a legjobb ételek és legkorszerűbb technika, de Madrid is dobogós a Bernabéu Stadionnal, na meg az edzőtábor közepén álló medencével. Ó, és Thaiföld a gyönyörű tengerpartjaival!

Ennyi világverseny és nemzetközi edzőtábor azt mutatja, hogy ma már van perspektíva a női birkózásban.

Szerintem igen. 2005-ben megtört a jég: Sastin Marianna világbajnoki ezüstérmes lett Budapesten, majd 2010-ben én is elhoztam az aranyat az Európa-bajnokságról. Rá egy évre meglett az első kadet világbajnokunk is (15-17 éves korosztály – a szerk.), és 2013-ban Marianna itthon megnyerte a világbajnokságot. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük: már vannak magyar női példaképek a sportágban…