2016-os júniusi számunkban magyarországi kontextusban vizsgáltuk a csak pink tax-ként emlegetett nemi alapú árdiszkriminációt, majd később arról is beszámoltunk, hogy elindult néhány lassú, de biztos pozitív változás – például a brit Tesco lépése, akik egységesítették a női és férfi borotvák árát.
A pink tax problémája súlyosabb és rétegeltebb, mint gondolnánk: először is ott van a filozófiai sík, ahol kiborulhatunk azon, hogy 2017-ben még mindig a rózsaszínbe mártott, pillangókkal és virágokkal díszített holmik jelentik a „női termékeket”, olyan paternalisztikus kommunikációval megtoldva, ami a vélt „női nyelven” próbálja megszólítani a női vásárlókat. De a pink tax ennél sokkal konkrétabb is: vegyük például csak azt, hogy egy friss kutatás szerint a nőknek átlagosan 60%-kal kell többet fizetniük a női borotváért, ami mellesleg semmiben nem különbözik a férfiaknak gyártott borotváktól (a rózsaszín csomagolástól eltekintve, persze).
Fotó: Profimedia – Red Dot
A The Times kutatása azt is megnézte, mi a helyzet más termékekkel, például az olyan nyaralásokra szükséges cuccokkal, mint a fürdőruhák, napszemüvegek, papucsok, dezodorok és utazós fogkefék, és az összesítésből szintén az derült ki, hogy itt is többet kell fizetniük a nőknek – egészen pontosan 21%-kal.
A gendered (azaz nemi alapú megkülönböztetésen nyugvó) marketinget elsősorban olyan piaci folyamatok működtetik, amik általános gazdasági alapvetésekből indulnak ki: a nők vásárolnak több higiéniai terméket, őket célozzák meg inkább a reklámok, ők hajlamosabb inkább a márkahűségre, ezért őket akarják több pénzzel lehúzni a vállalatok. Tiszta sor. Az ördögi kört azonban nem is olyan nehéz megtörni, csupán tudatos fogyasztói magatartásra van szükség hozzá – és itt jönnek képbe a fiatalok.
Manapság már rengeteg fiatal lány választ magának férfi borotvát, de ugyanúgy sok férfi veszi inkább a női hidratálót a sokkal drágább férfi hidratáló helyett. Népszerűek a semleges dezodorok és tusfürdők, amik közül a fiatalabb generáció tagjai már nem a színek, hanem az ár alapján válogatnak. De vannak, akik még ennél is tovább mennek, Lauren Peters és Augustine Cerf például gendersemleges borotvát gyártottak, amin a jópofa felirat az alábbit hirdeti: „A szőr az szőr – uniszex dizájn, uniszex ár, uniszex borotválkozás”. A lelkes vállalkozók jelenleg Indiegogó-n gyűjtenek a termék nagyipari gyartására, annak reményében, hogy az uniszex borotva is segíthet tovább táplálni a diskurzust, amiben a diszkriminatív marketing az elsődleges célpont. A kulcs ugyanis a tájékozottság és a mi vásárlói döntéseink. Ne dőljünk be a nemünkhöz igazított, drágább termékeknek, legyünk tudatosak és keressük az uniszex holmikat, ha szeretnénk, hogy eltűnjenek a rózsaszín testápolók és a sportkocsi dizájnból álmodott férfidezodorok.
